Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1938 (56. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-01 / 1. szám
M—XLIV. évfolyam I. szám. Ára 10 fillér Kiskunfélegyháza, 1938 január I FÉLEGYHÁZI HÍRLAP cdt cnvuÁTi UTD/iné f r FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Lapunk előfizetési ára: Bercsényi u. 2. szám. POLITIKAI HETILAP Egész évre 5-20 P, félévre 2*60 P Megjelenik minden vasárnap negyedévre 19 30 . Darányi Kálmán nyilatkozata Vezető államférfiak sosem mulasztják el az alkalmat, hogy a legnagyobb ünnepnek, a karácsonynak a hangulatát fel ne használják s azt politikájuk számára ne kamatoztassák, ilyenkor túl fogékonyak a lelkek s még a legmegrögzöttebb sötétbenlátás is hajlamos készpénznek elfogadni a biztatást és a reménykedést. Darányi Kálmán egy pillanatra sem jött kísértésbe, hogy miképen lehetne ezt a jó alkalmat politikai tőkévé kovácsolni. Megelégedett hát azzal a lehetőséggel, hogy a magyar társadalmat a maga szokott módján tárgyilagossággal , mindama jelentőségekről és kérdésekről felvilágosítsa, melyek ma időszerűségüknél és fontosságuknál fogva joggal tarthatnak számot az érdeklődésre. Karácsonyi nyilatkozata épen tárgyilagosságánál fogva talál hitelre, nem lévén benne egyetlen szó sem, amit ne az a szándék diktált volna tollba, hogy minden szónoki fogást kerülve, csak annyit mondjon, amenynyit az igazság megenged. S épen ez adja meg az idei karácsonyi miniszterelnöki nyilatkozat jelentőségét, hogy minden szavából kicseng az a nemes szándék, hogy a magyar ember tisztán láthasson mind belpolitikai, mind külpolitikai vonatkozásban s ne legyenek olyan hiányok, melyek miatt hazája sorsát illetőleg nyugtalankodnia kellene. Nem ok nélkül mondja Darányi Kálmán nyilatkozata. Magyarország a válságokkal és veszedelmekkel terhes elmúlt esztendőre nyugodt lelkiismerettel tekinthet vissza. Soha, egyetlen pillanatra sem tértünk le a békepolitikának arról az ösvényéről, amelyet számunkra hagyományaink és érdekeink kijelölnek. S épen ezért, mert hagyományainkhoz hűen ragaszkodni akarunk, mint ahogy a múltban, akként a jövőben is hazánk nemzeti alapon keresztény és európai akar maradni. Az európaiság kötelez bennünket elsősorban arra, hogy régi és évszázadok veszedelmében kipróbált alkotmányunkhoz s a parlamenti formához ragaszkodjunk, még akkor is, mikor más országok más viszonyai a parlamenti rendszer kikapcsolását s másféle rendszerek alkalmazását teszik szükségessé és indokolttá. Jogos büszkeséggel állapíthatja meg Darányi Kálmán : — A parlamentarizmus ismert európai válságában a magyar törvényhozás minden tekintetben megállta a helyét. Rendkívül fontos közjogi és gazdasági törvények egész sorát intézte el mélyenszántó, komoly és a magyar parlamenti hagyományokhoz méltó viták után. A miniszterelnök nyugodt lelkiismerettel teheti kijelentéséhez, hogy mindazt a munkát az ellenzék legteljesebb megértése, sőt bizonyos mértékű helyeslése és támogatása mellett végezhette el a magyar parlament, ami lehetővé tette, hogy a hozott törvények nemcsak a többség, hanem úgyszólván az egész nemzet egyetemes akaratának a célkitűzését testesítsék meg. És ez csak még jobban kiemeli az úgynevezett „alkotmányjogi“ törvények jelentőségét, mert ezek létrehozása az ellenzéki pártokkal való legteljesebb egyetértés alapján történt. Ez mind csak arra mutat, hogy Darányi Kálmán nem elégszik meg azzal a kényelemmel, amit számára a „többségi“ elv biztosítana a parlamentarizmus szelleméhez híven. Ő még ennél is tovább ment s azt akarta, hogy olyan történelmi nevezetességű törvények, mint a kormányzói jogkör kiszélesítése, a felsőházi törvény s a választói jog ne csak a többségi párt felfogását tükrözze, hanem az egész törvényhozás felfogását juttassa érvényre. kijelölt részeinél eltöltött legalább 12 heti arcvonalbeli öszszolgálatot igazol és a harctéri szolgálat alatt az imént említett részeknél harcban részt vett. Az igazolvány megszerzéséhez szükséges két tanúnak (együtt szolgált bajtársnak) a hivatalos hatóság (polgármesteri hivatal községi elöljáróság stb.) előtt eskü alatt felvett olyan vallomása, amelyben világosan kitűnik, hogy a tanúk kérelmezőivel három hónapnál hosszabb ideig arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek és ezen idő alatt ütközetben is részt vettek. Ha emléklapos tiszt, vagy volt parancsnok igazolja az arcvonalbeli szolgálatot, úgy tiszti nyilatkozat állítandó ki, melyben az illető nyilatkozattevők tiszti becsületükre és kötelességükre való hivatkozással kijelentik, hogy mikortól meddig teljesítették az illetővel arcvonalbeli szolgálatot. A tiszti nyilatkozatot katonai állomásparancsnokság előtt kell aláírni, mely az aláírást hitelesíti. Akik a harctéren elszenvedett sebesülésük következtében hadirokkantak lettek és ebből kifolyólag nem teljesíthettek 12 heti frontszolgálatot, a Károly csapatkereszt odaítélését rokkant egyéni lapjuk csatolásával kérelmezhetik. Akik a hadműveletek tartama alatt hadifogságba estek s igy nincs meg az előirt 12 heti vörvonalbeli öszszolgálatuk, a Károly csapatkereszt odaítélés iránti kérvényükhöz azon fogolytábor leszerelés igazolványát tartoznak csatolni, melynél 1918. október 25.-ike után hadifogságból visszatérve leszereltek. A Károly csapatkereszt odaítélése illetve az igazolványok kiadása iránti kérvények a m. kir. Honvédelmi Minisztériumhoz címzendők. — A hadifogolytáborok leszerelési iratai, vagy pedig a sebesülésekre vonatkozó igazolások a Háborús Veszteségeket Nyilvántartó Hivatalnál (Budapest, V. Honvéd utca 28.) szerezhetők meg. — Figyelmeztetés: K. cs. k. és sebesülési igazolványok ügyeivel a Hadtörténelmi Levéltár (Budapest, I. Bécsi kaputér) nem foglalkozik, itt csak az elveszett kitüntetési okmányokra vonatkozó másolatok szerezhetők be, írásbeli megkeresés alapján. Vonatkozó „kutatóivek“ a Frontharcos Szövetség országos elnökségénél szerezhetők be. — Előfizetőinknek, olvasóinknak és munkatársainknak boldog újévet kívánunk. A Károly csapatkereszt igazolvány megszerzése. Minthogy igen sokan vannak olyanok, akik a Károly csapatkereszt viselésre jogos nyitó igazolványt ezideig nem szerezhették, vagy nem szerezték meg, az Országos Frontharcos Szövetség előterjesztésére a m. kir. Honvédelmi Miniszter előreláthatólag újabb határidő keretében ismét lehetővé fogja tenni a K. cs. k. igazolványok megszerzését. Erre való tekintettel szükségesnek tartjuk olvasóinkat a következőkben tájékoztatni. A Károly csapatkeresztre vonatkozó alapszabályok értelmében K. cs. k. igényjogosultsággal bir az, aki az 1914—1918- évi világháborúban a csapatnak harcra