Félegyházi Közlöny, 1948 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1948-01-01 / 1. szám
ácsf címfélegyháza, 1948. január 1. Ára 40 fillér HI. évfolyam 1. szám FQMHM HI DEMOKRATIKUS HETILAP §S£fSlreszt6ség: Deák Ferenc utca 7 Megjelenik minden szombaton Telefon: 114 „Petőfi városa“ Irts . Simay Ferenc gim.igazgató Az 1848 as centenáris év országos megnyitó ünnepélye 1948 január 1-én, Petőfi Sándor születése napján lesz Kiskőrösön. Részt vesznek azon a magyar köztársaság elnökével az élen a magyar kormány tagjai, a politikai, kulturális és társadalmi élet vezető egyéniségei, külföldi előkelőségek is, és lélekben ott lesz. az egész magyar nép, hogy méltóan hódoljon 1848? legnagyobb férfiának, a magyar faj géniuszénak, a szabadság, egyenlőség, testvériség lánglelks apostolának, a magyar nép legigazibb barátjának, az elvért hősi halált halt költőnek, egy szóval: Petőfi Sándornak. Sok félegyházi ámulva kérdezi: miért épen Kiskőrösön és nem Petőfi városéban, Kisárfélegyházán ? ’Nem akarunk a jubileumi évben ünneprontók lenni, nem provokálunk vitát, nem szítunk ellentétet, egyelőre lezártnak tekintjük az 1857., 1864, 1867 és 1872. évben Petőfi születése körül lezajlott vbéka* A Judi-A hozzáértők általában elfogadták, hogy Petőfi Sándor 1823. január 1 én Kiskőrösön született, mégpedig a következő adatok birtokában: 1 kiskőrösi anyakönyvi kivonat, 2 Petfifi öccséitek, Istvánnak levele, 3 egyik keresztanyjának vallomása, 4 kiskőrösi városi 1922—23. évi jegyzőkönyvnek kivonata, 5 egy 1922 ben egyik segédjének adott munkabizonyítvány alapján Bár az egyes adatok bizonyító ereje nem feltétlen,és kezünkben cáfoló okmányok is vannak, nem óhajtunk perújítással élni Ellenben letagadhatatlan, hogy Petőfi életének legünnepélyesebb pillanatában, az erdődegyházi esküvőn félegyházinak vallalta magát és a Szülőföldemen e költeményében is Félegyházát jelölte meg szülővárosának, de hát fogadjuk el, hogy „szégyethette“ Kiskőröst szülőföldjének elismerni és hogy gyermekkori emlékei Félegyházához kötötték Ám épp ez az a mozzanat, ami az ünnepélyek rendezése körül a legfontosabb, sőt döntő. Kiskőrösé Petőfinek csak a teste,a lelke Kiskunfélegyházáé. Itt élt egyéves korától egészen hatéves koráig. Itt, a félegyházi műjében, a félegyházi kiskun nép között fejlődött azzá, aminek ma ismerjük és ünnepeljük, ki forrósodott el lelke az Alföld végtelenségétől, amelyet szabadságszerető lelke a szabadság szimbólumának érzett, itt szerette meg az elhanyagolt népet, amelynek felszabadítása élete céljává vált. Ebben mindenki megegyezhet, aki ismeri szellemét és műveit, hogyPetőfi Sándor, a gyermek, ha Kiskőrösön született is, Petőfi Sándor, a költő Félegyházán született." Kiskőrös Petőfi életének legfeljebb egy dátumát adta, Kiskunfélegyháza azonban életének kibontakoztatására, szellémi nagyságának kialakulására adott területet, levegőt, ráhatást és inspirációt. Petőfi lelke itt született Félegyházán Ezért Félegyháza Petőfi városa, ha nem is szülővárosa. Ez Félegyházára bizonyos jogokat és kötelességeket ró. Joga van Félegyházának, hogy a centenáris évben a férfi Petőfit falai között ünnepelje az egész ország. És mégis fájdalmas érzéssel kell tudomásul vennünk, bár ebbe nem nyugodhatunk bele, hogy március 15 én, a forradalmár Petőfi pályájának legtermékenyebb napján és július 31 én, a segesvári harctéren történt halála napján is Kiskörösön tervezik az országos ünnepélyeket. Úgy látszik, hiába áll a mi városunkban a Segesvárról átmentett Petőfi szobor, hogy figyelmeztessen mindenkit arra, mije volt Petőfinek Kiskunfélegyháza, az élelmesebb és mozgékonyabb Kiskőrös teljesen magáénak sajátította ki a költőt, szinte kizárólagos joggal. Pedig ha Kiskunfélegyházát kikapcsoljuk az ünnepi műsorból, hűtlenek leszünk Petőfihez, aki 1848 ban azután, hogy Félegyházát meglátogatta, visszaemlékezve írta a Kiskunság c. költeményében: Hova szívem lelkem mindig, mindenhonnan vissza vissza vágyott. Újra láttam végre születésem földjét, a szép Kiskunságot. Ő mindenhonnan visszavágyott Félegyházára, ahol mint gyermek a votos porában játszott, lovagolt szilaj nádparipán, megitatta a szent János érikában, ahol maga köré gyűjtöte régi játszópajtásait, bebarangolta a ferencszállási pusztákat... Félegyházának jussa van Petőfi megünneplésére. De ez a büszke juss kötelességet is ró a város minden polgárára. Meg kell indítani a legelevenebb mozgalmat, hogy akár március 1- én, akár július hó 31. napján Kiskunfélegyházán tartsák meg az országos ünnepélyt. Nem elég tervezgetni, sérelmezni, komoly előkészület és még komolyabb munka kell ide. A város vezetősége, a pártok pedig tárják fel a helyzetet az illetékesek előtt, lehetetlen, hogy meghallgatásra ne találnának. Aki ide fog jönni a városba, Petőfi szellemmel fog terítődni. Hol is lehetne szebben ünnepelni Petőfit, mint nálunk,a történelmi Hattyú-épület előtt, a Petőfi-szobor alatt, az öreg templom szomszédságában, a szótlan, dolgos, szabadságszerető kiskunok között ?! Boldog újévet kivonunk minden kedves olvasónknak! Mennyi a bére egy bentkosztos és egy konvenciós gazdasági alkalmazottnak Az I. osztályú bentkosztos gazdasági alkalmazott (cseléd) teljes ellátáson felül évi bére: a) 6 q kenyérgabona, b) 2 q árpa, c) 1 pár bakkencs, valamint egyszeri talpalása és javítása, d) 2 pár alsóruha, e) az alkalmazott fehérnemű jenek mosása, s ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan, ,f) 8 g csövestengeri, 1 kocsi (legalább 6 g) szalma, amennyiben alkalmazóit eladja, munkátatónak elővásárlási joga van rá, g) 1 drb, legalább 40 kg os süldő, h) 40 50 forint havi készpénzjárandóság, 1 öltöny munkásruha. 1. A fcentrosztok mezőgazdasági alkalmazottnak (cselédnek) naponkint háromszori bőséges étkezés, ebből déli étkezésre feltétlenül meleg étel biztosítandó. A gabona járandósítot negyed, évékként utólag, a harékoncsolja a süldőt a szolgálati év kezdetétől számított 6 hónap elteltével, de 8 hónapnál nem később, 1—1 pár alsó ruhás pedig félévenként kell kiszolgáltatni. 3. A benkosztos alkalmazott (cseléd) hálóhelye az állatoktól vályoggal, vagy deszkafallal elválasztandó. Ha egy gazdaságban két, vagy több bentkosztos alkalmazott (cseléd) van, részükre külön szobáról kell gondoskodni. Ennek tisztántartásáról a munkáltató (gazda) gondoskodik oly íródon, hogy az alkalmazottnak (cselédnek) időt enged a rendbentartáshoz. Az I. oszt. (egészbéres) konvenciós gazdasági alkalmazott (cseléd) évibére: a) 14 g kenyérgabona, b)4 gárpa, c) 1600 n öl szántóföld felszántva, elmunkálva, tengerivel keverve, d) 400 n öl kertföld felszántva, fogasolva, e) 1 tehéntartás és borjának tartása a szolgálati év végéig, de legfeljebb egy éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett, f) 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása, féléves korig, valamint szabad hízótartás, alkalmazót saját takarmányával, g) baromfi■.Sitae. »2 tyúk, 1 kakas, 20 kacsa, liba, vagy pulyka, h) 20 kg só, i) 20 kg szalonna, j) 1 pár bakkancs, valamint egyszeri javítása és ráépülésa, k) tűzrevaló a szükséges menynyiségben, v 6 ürm. kemény hasábjának megfelelő tüzifamennyiség, 1) 20 liter petróleum, m) lakás, 1 szoba 1 konyha, 1 kamra és padlás, n) 18 70 Ft (kapás vincellérnek 64,20 Ft) havi készpénzjárandóság. 30-án délután 3 órakor tartotta a város képviselőtestülete a rendkívüli közgyűlést. A képviselők nagy érdekődése és a zsúfolt karzat mutatta, hogy fontos kérdésben kell döntenie a képviselőtestületnek. A villamosmű átadása az egyetlen pont. Dr. Vidéki Mihály főjegyző nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést és bejelentette, hogy Gyenes Károly városi képviselő napirend előtt kíván szólni. Gyenes Károly a 48 as centenárium méltó megünnepléséről beszélt és egy határozati javaslatot olvasott fel, amelyben a város képviselőtestülete kért terjeszt elő, mint amit a pártközi éraz Országos 48-as Bizottságot, hogytekezlet elhatározott. Dr. Sahin Tóth július 31 én, Petőfi halála évforduló Rafael (FKP) száz százalékig helyesli rán az országos ünnepséget Félegy Cseh László felszólalását és kéri az házán rendezzék meg. A javaslatot előadót, hogy a bizottság által elsőegyhangú lelkesedéssel fogadták el. Ő adott határozatot terjessze elő, mely Ezután a Nemzeti Parasztpárt kép szerint a Bárdos és Brachfeld cég viseletének rendezése zajlott le, majd 1953 ig bérletben marad és kötetes a legfontosabb tárgysorozati pontr a teljesíteni a háború előtti szerződés Villamosmű visszaadása a bérlőnek, előírásait, köteles folyamatos villanyt Dr. Kávay főügyész előterjesztése szolgáltatni és csak 53 után kerülhet után Báthori József (SzDP) szólalt sor egy újabb 10 éves szerződéssel. Majd Cseh László (MKP) kérdezte megkötésére, meg az előadót, hogy mi az oka Név szerinti szavazás csaknem egyannak, hogy a közgyűlésen most hangú volt. Kiskunfélegyháza megyei város Nemzeti Bizottsága XXXII. 2. 1947. MEGHÍVÓ A városi Nemzeti Bizottság 1948 január 1-én, újév napján délután 5 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében ünnepség keretében nyírja meg a Centenáriumi évet. Az ünnepség műsora: 1. Himnusz. Énekli az ünnepség közönsége. 2 Megnyitó beszéd. Tartja dr. Szolnoki Jenő, a Nemzeti Bizottság elnöke. 3. Petőfi Sándor, 1848. Szavalja Kapus Béla V. é. tanítójelöit. 4. „1848 jelentősége, tanulságai és a 48-as emlékév kulturáns feladatai“ címmel előadást tart Hornyik János, a helyi Szabadművelődési Tanács kiküldötte. 5. Petőfi Sándor: Márciusi ifjak. Szavalja Nemes Sándor gimnázium Vifl. o. t. 6 Kossuth Nóra: Énekli a Petőfi és Polgári Daloskör férfikara. i Idiopénzen. Tartja Kurucz István, a 48 as ifjúsági bizottság elnöke. 8 Szózat. Énekli az ünnepség közönsége. Ezen ünnepségre a Nemzeti Bizottság ezúton hívja meg a város közönségét, párjait, szervezeteit, közhivatalait és ifjúságát. Kiskunfélegyháza, 1947. dec. hó 29. Dr. Szolnoki Jenő Nemzeti Bizottság elnöke