Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1984 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
4. oldal Lenin Mg. Tsz. Híradó a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet üzemi lapja. Megjelenik havonta. Eng. szám: ÜHV/27/Bá/1976 Felelős szerkesztő: Opauszky László Kiadja a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató 84-08281 PNy. Kisháza Felelős vezető: Bodor Béla LENIN TSZ HÍRADÓ 1. szám Sportegyesületünk tevékenységéről szovatos könyveléstől a számítógépig 1983. január 1-től új számlakeret van érvényben. A termelőszövetkezetnek könyveit ennek előírásai szerint, meghatározott módon kell vezetnie. Röviden áttekintve a számlakeret tartalmát és a hozzákapcsolódó adminisztrációt- munkát szeretném bemutatni a számvitel sokrétű tevékenységét. 1. számlaosztály: Állóeszközök és beruházások A termelőszövetkezet kezelésében, tulajdonában levő állóeszközök, valamint a beruházások értékének nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Állóeszköznek minősül minden épület, építmény gép stb, melynek egyedi értéke 20 000.— Ft-os meghaladja, elhasználódási ideje 3 év felett van. Az állóeszközök bruttó értéke a létesítésük vagy beszerzésük érdekében fel ksmerült költségek aktivált összege. A használat során az ál- fóeszközök elhasználódnak, értékük csökken, (amortizálódnak). Tapasztalati szánmák és számítások alapján került összeállításra az e „amortizációs Normák Jegyzéke”, — alkalmazása k I minden vállalat részére kö- teelező — ez tartalmazza a leírási kulcsokat. Az évennként képzett értékcsökkenés összege újabb állóeszköz beszerzésre is felhasz- nálható. 1. Az állóeszközökről analí- I tikus nyilvántartást kell ve- zetni, melyből bármely idő- f pontban ellenőrizhető a szövetkezet állóeszköz állomá- nya. Az állóeszközök közé tar- t I toznak: — Ingatlanok: épület, ■pítmény, ültetvény, földterület, — gépek: erőgépek, egyéb gépek, szállítóeszközök, — járművek: forgalmi rendszámmal ellátott személy- és teherszállító esz-s közök, — üzemkörön kívüli álló- őrök, melyek a szövetkezet feladatainak teljesíté-s sével nincsenek közvetlen összefüggésben, — jóléti állóeszközök: kizárólag szociális-kulturális célt szolgálnak pl. üdülő. 112. számlaosztály: Készletek. A termelőszövetkezet öszszes — saját termelésű és vásárolt — készleteinek nyilvántartására szolgál. Itt kell nyilvántartani: — ipari anyagokat (műtrágya, növényvédőszer, alkatrész stb.), — vásárolt mezőgazdasági terményeket, termékeket, — állatokat (tenyész- és növendékállat), — befejezetlen termelést ás félkész termékeket, — késztermékeket (saját termelésű készletek), — áruk (vendéglátó egységek kereskedelem áruja) — jóléti készletek. A készletgazdálkodás fontosságát hangsúlyozza az is hogy külön anyaggazdálkodási osztály foglalkozik e készletek forgalmával, nyilvántartásával, összefogva az anyagbeszerzők, raktárosok és anyagkönyvelők munkáját. Az alapbizonylatok kitöltése az ágazatoknál történik, ahol a gazdasági esemény realizálódik. A raktárosok anyagi felelősséggé tartoznak a rájuk bízót társadalmi tulajdon védelméért. Év végén leltárral is kell megállapítani a készletetek tényleges volumenét. 3. számlaosztály: Pénz- ügyi elszámolások A termelőszövetkezet öszszes pénzügyi eszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek nyilvántartására és elszámolására szolgáló számlákat tartalmazza. Főbb számlacsoportok az alábbiak: — pénz és betétszámlák a szövetkezet pénzeszközeinek nyilvántartására szolgálnak, — hitel és hiteljellegű tartozásokat a hitelszámlákon kell szerepeltetni, — az eladott termények, termékek értékesítéséből vagy munkateljesítésből származó minden követelést a vevők számlán kell vezetni, — áruszállításból, munkateljesítésből vagy szolgáltatásból származó kötelezettséget a szállítók számlán kell nyilvántartani, — termelőszövetkezet és a tagság, valamint az alkalmazottak és egyéb munkavállalók közötti pénzügyi elszámolás, — szövetkezet és állami költségvetés közötti kapcsolatból eredő pénzügyi elszámolások (adó, állami támogatás stb.), — gazdasági társulásokkal, gazdasági irodákkal, érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos elszámolások, A pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos teendőket a pénzügyi osztály dolgozói végzik. A pénzgazdálkodást irányítják a termelés irányítóival szorosan együttműködve. Hatáskörükbe tartozik a pénztár munkájának irányítása, ellenőrzése. Nagyon fontos, hogy feladatukat pontosan és körültekintően végezzék. A termelőszövetkezet állandó forrásainak, alapjainak kimutatására szolgál. _ Az évi mérleg és eredmény- számlákat is ez a számla_ osztály tartalmazza. a Főbb számlacsoportok: — állóeszközök és beruházások alapjai. . . — forgóeszközök alapjai, — tartalékalapok pl. biztonsági alap, — részesedési alap, pl. szoc.-kult. alap képzése és felhasználása, — fejlesztési alap képzése is és felhasználása, k — egyéb alapok, pl. műszaki fejlesztési alap. 5. számlaosztály: Költségnemek. 10 Az elszámolási időszakban felmerült összes költséget költségnemenkénti bontásban itt kell kimutatszni. A költségnem fogalma arra utal, hogy a költség ár keletkezését milyen ráfordítás idézte elő. Csak a follyó évben felmerült költségeket kell ebben a számlaosztályban elszámolni. i6-1-az Ok .Tekintettel arra, hogy az információgyűjtés és elemzés szempontjából igen fontos a számlaosztály, ezért lehetőség van arra, hogy a kötelező számlacsoport bontáson belül az elvárásoknak megfelelő alszámlákat nyissunk. Főbb számlacsoportok: anyagköltség (műtrágya, növényvédőszer, alkatrész, üzemanyag stb.), — munkabér, — társadalombiztosítási járulék, tagok részére fizetett szülési és betegségi segély, — értékcsökkenési leírás (állóeszközök amortizációja) — egyéb költség (úti ktg, járműhasználat, banki kamat stb.). 6. számlaosztály: Átalános költségek Az általános (közvetett) költségek kimutatására és elszámolására szolgáló számlákat kell itt vezetni. Ebben a számlaosztályban kell összegyűjteni mind az alaptevékenység, mind az alaptevékenységen kívüli tevékenység költségeit, ide kerül átvezetésre a 6. számlaosztályból a felosztott költségek. A számlákat úgy kell vezetni, hogy a tevékenységek keretében előállított termékek, illetve teljesített szolgáltatások értékelés alapjául szolgáló önköltsége megállapítható legyen. Főbb számlacsoportok: — növénytermesztés, kertészet költségei (ágazati nélkül), — erdőgazdálkodás költségei, — mezőgazdasági melléktevékenység költségei (zöldtakarmányliszt üzem, silózás, takarmánykeverő stb.), — mezőgazdasági szolgáltatás (háztáji földművelés, traktor szolgáltatás), — alaptevékenységen kívüli tevékenység (ipari üzemek, építőipari tevékenység, háztáji termék felvásárlás stb.) — kész- és félkész termékek elszámolása. Elszámolástechnikai jellegű számlák, saját termelésű termények, termékek, állatok hozamoltatására készletre vételére szolgál, összefüggésben a 2. számlaosztály megfelelő számlájával. (Folytatás következik) Kiss Imréné tár kt level — fenntartó üzemek költségei (javítóműhely, épület karbantartás), — segédüzemek költségei (traktor, kombájn, tehergépkocsi stb.) — alaptevékenység általános költségei (növénytermesztés, állattenyésztés stb.) — alaptevékenységen kívüli tevékenység általános költségei (építők, lakatosüzem, autójavító üzem stb.) — termelőszövetkezet központi irányításának költsépénzügyiei (Polgárvédelem, oktatás, ösztöndíj, üzemorvosi rendelő költsége, munkásszállítás stb.) A számlaosztályban könyvelt költségek — központi irányítás költségeit kivéve — a számlarendben előírt időpontban (havonta, negyedévenként), meghatározott vetítési alap (normálhektár, üzemóra stb.) szerint felosztásra kerül az igénybevevő ágazatokra (búza, szőlő, tejhasznú tehenészet). 7. számlaosztály: Tevékenységek (termelés) költségei. 4. számlaosztály: Alapok Főbb számlacsoportok: Szövetkezetünk sportköre az egyre nehezebb gazdál- lkodási körülmények ellené- í re ez évben is meg tudta oldani az elé tűzött feladatokat. Gazdálkodásunk be- Vételi oldala szinte fillérre az elmúlt évivel azonos volt, s ha figyelembe veszszük az időközi áremelkedéseket, így nyilvánvalóan csak igen takarékos munkával tudtunk mindenre juttatni. Kosárlabda csapatunk felkészülése a jelenlegi bajnokságra aránylag jól sikerült, problémát kizárólag a játékos anyag csökkenése jelenti. Több játékosunkat behívták katonának, és várható, hogy most februárban újabb két állandó csapattagunk kerül a honvédséghez. Sajnálatosan ez évben, katonáskodó fiainkat — bár mindent elkövetett ennek érdekében a csapat vezetése — nem engedték ki rendszeresen az edzésekre és mérkőzésekre, ily módon több igen jelentős mérkőzésen a megmaradt néhány felnőtt játékos mellett egészen kezdő serdülő korú gyerekek játszottak. Nyilvánvalóan tőlük nem lehetett azt várni, hogy sorozatban nyerjenek meccseket. Ennek ellenére csapatunk a középmezőnyben foglal helyet az NB II-ben. Bízunk benne, hogy Hevér Pál, Csáki László, Papp Sándor, s a nyáron leszerelő Tóth Imre tsz-dolgozóink lelkes játéka a többieket — főleg a fiatalabbakat — magával fogja ragadni, s bízunk abban is, hogy a februárban bevonuló Csáki Lászlót és Papp Sándort rendszeresen látni fogjuk az edzéseken és mérkőzéseken A lovas szakosztály munkája évek óta a megszokott mederben halad. Abonyi Imre hagyományokat teremtő munkája érződik a fogathajtó csapat teljesítményén. Juhász László, Bálint Mihály, Abonyi Géza ez évi teljesítményük alapján I. osztályú minősítést nyertek, sőt Juhász László a nemzetközi kategóriának is megfelelt. Bízunk abban, hogy az ez évi sikerek nem maradnak el, bár tény, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi mezőny a fogathajtásban egyre kiegyenlítettebbé válik. Szilvásváradon ez évben válogatottjainknak igen komoly szereplés jut. Szövetkezetünk csapata kétségtelen, az ország legnívósabb fogathajtó együttese, hiszen három ilyen kvalitású versenyző egy sportegyesületben sehol sincs. Ily módon nem véletlen, hogy az országos fogathajtó versenye két csapatban Bács-Kiskun megye évek óta nagy fölénnyel nyer. Termelőszövetkezetünkben a tömegsport bár látványos eredményeket produkálni nem tud, igaz nem is ez a célja, de dolgozóink rendszeres és folyamatos testedzése többnyire biztosított. Akik akarnak, élnek is ezzel a lehetőséggel. E területen nyilvánvaló feladatunk, hogy még nagyobb HASZNOS LEGYEK a Az általában károsnak tartott legyek néhány családjában akadnak olyan fa-ejók, amelyek egyaránt jó szolgálatot tesznek a viráegok beporzásával és a károsi rovarok gyérítésével. A a zengő- vagy lebegőlegyek (Syrphidae) megragadják a levéltetűt, a levegőbe eme-ik és „röptében” szívják ki testnedveit. Ezután az életelen vázat hullajtják alá. ' ügyetlen légy élete során £ 1000 levéltetűvel is végeztet, hasznos tevékenysége tehát vetekszik a katicabo- i páréval. Egy-egy nőstény ‚■ •cereken 100 tojást rakhat e — gyakran a levéltetű-telep kellős közepébe —, s a belőlük kikelő álcák nyomban támadásba lendülnek. ( De a zengőlégy korántsem egyedül a tetűre „szakosodott”. Pusztítja a tripszet, a különböző molyokat, általában a puhatestű kártevők egész sorát. Egyszersmind szorgalmasan porozza a virágokat, mint akármelyik dongó vagy méh. A fürkészlegyek (Tachinidae) lárváinak többsége szintén rovarokkal él. Lárváik megbénítják a megtámadott hernyót, s belőle táplálkoznak. A rablólegyek (Asinidae) molyokkal, szöcskékkel, nemkülönben káros legyekkel járnak el hasonló módon. Éles száj részükkel sebet ütve szívják ki az áldozat testnedveit. Lárváik még falánkabbak. Gyorsan elszaporodnak korhadó szerves anyagokban, mindenekelőtt a komposztban, valamint a humuszban gazdag talajban, főleg takaróréteg (mulch) alatt. Ahol szaporodásukhoz kedvezőek a körülmények, nagymértékben gyérítik a kártevő rovarokat. Sajnos, mindhárom légycsalád tagjai igen érzékenyek a mérgező vegyszerekre, ezért a gondatlanul végrehajtott növényvédelemnek többnyire áldozatul esnek. MIT TUDUNK A GILISZTÁRÓL? A földigiliszta jelentőségét hiba volna lebecsülni. Már Darwin ráirányította a figyelmet a giliszta tevékenységének hasznosságára. Mint ismeretes, feltevése szerint a jó mezőgazdasági talajban hektáronként 60— 70 ezer giliszta él, s minden giliszta évenként kb. 600 g televényt hoz létre. Fontos szerepe van a gilisztának a szerves anyagok biológiai felbontásában (mineralizáció) és a talaj „természetes alagcsövezésében”. Újabban arra is rámutattak, hogy pusztít néhány kártevőt, s többek között a fonálférgeiket, propagandát biztosítsunk az egyes üzemi sporteseményeknek, sportolási lehetőségeknek, s el kellene érni, hogy még nagyobb lészámban vegyenek azon részt dolgozóink, s főleg olyanok, akik munkájuk során nem jutnak kellő mozgáshoz. A Darwin közölte adatok 1881-es évjáratra vonatoznak. Azóta a giliszták záma meglehetősen meglappant. Nehezen viselik a néhány talajnemen költetett kémiai túlterheést, a kelleténél nagyobb idagokban kiszórt vegyszeeket. Valószínű, hogy a kenizálás jegyében a giliszta evékenységét kevéssé értékelték. Azonban mind többet mutat arra, hogy kár volna ezt a természetes segítséget mellőzni, illetvenergiaigényes műveletekkel és anyagokkal helyettesíteni. Minden bizonnyal erre utal a Japánban bevezetett körforgásos (többdimenziós) gazdálkodás iráni világszerte megnyilvánuló érdeklődés. Célszerű volna éppen ezért a mai, korszerű eszközök birtokában isljbó felmérni a giliszták hasznát, megállapítva, hogy miként lehetne szaporodásuka előmozdítani, életterület tágítani. FÖLDÜNK MELEGSZIK? Francia tudósok szerint a 70-es évektől fogva ingadozások mutathatók ki a Föld mágneses övezetében. Emiatt 1976 óta lassul forgása a tengely körül. A lassúbodás következtében időjárásunk fokozatosan melegedni fog 1990-ig — vonják le a tanulságot. A felmelegedés hatása előnyös lehet a hideg és a mérsékelt éghajlatú tájakon, viszont ártalmas lehet az amúgy is szárazságra, aszályra hajló vidékeken. VETŐGÉPEK, MŰTRÁGYASZÓRÓK TÖLTÉSE A nagy teljesítményű vetőgépek, ill. műtrágyaszórók újrafeltöltése nehéz fizikai munkát igényel és hosszú ideig tart. Az újratöltés gépesítésére különböző egyszerű megoldások születtek. A szállítójárműről a vetőmag és műtrágya a munkagép hidraulikus süllyesztésével vagy kis rámpa közbeiktatásával sok esetben közvetlenül átüríthető. Fontos, hogy a kiöntőzés zárszerkezete könnyen működjék. Régóta ismertek a magasemelő pótkocsik, de drágák, csak nagyüzemben használhatók. Az NDK-ban elterjedt módszer a pótkocsik végére szerelt kihordó csiga vagy szalag. A szalagot hidromotor hajtja. A megoldás előnye, hogy könynyen kialakítható, az elnyújtott alakú vetőmagtartályok is további igazítás nélkül megtölthetők úgy, hogy az ürítés során a pótkocsi a magtartály hossztengelyével párhuzamos irányban végighalad. Nincs szükség a kiömlőnyílás nyitására-zárására, mert ezt a kihordószerkezet maga ellátja. „Mezőgazdasági Vágirodalom” című folyóiratban jelent Isiana ISI, t, _essia 1-