Mezőgazdasági Népoktatás, 1936 (21. évfolyam, 11-12. szám)
1936-11-01 / 11. szám
A nevelés terén körülöttünk mindenütt lázas munka folyik. Az elemi iskolától kezdve egész fel az egyetemig mindenütt reformokat látunk. Népoktatásunk hatalmas méretű átalakításához az első lökést az 1925. évben kiadott iskolai Tanterv és Utasítás adta. Ez elődeihez képest teljes pedagógiai felszabadulást hozott. Új célok, új kitűzések, új nevelői, módszertani elvek vannak benne lefektetve. Az új Tanterv egy új embertípus, a jellemes, öntudatos, akarattal bíró ember kiművelését kívánja Nagynevű kultuszminiszterünk Hóman Kannt jövőbelátó tekintetével az ifjúsági nevelés zászlajára ezt a jelszót írta: „Intenzívebb jellemképzést az iskolában“. „Nem csupán tanutami, hanem nevelni is kell“ adta ki a kormány nevelési programját. E gyönyörű gondolatok jegyében született meg az 1935. évi VI. tc. E törvény minden sora ennek a vezérgondolatnak szolgálatába van állítva. A közoktatásügyi igazgatást a mainál lényegesen egyszerűbbé kívánom tenni — mondja előszavában a VKM. úr - s a köznevelés irányításában és felügyeletében az egyszerűséget és szakszerűséget óhajtom biztosítani“. Nagyszerű két elv mely talán soha sem volt olyan időszerű, mint épen napjainkban, amikor világnézetek harca dúl, amikor ezekért borzalommal halomra áldosik egymást a testvérnépek. . . . . A törvény végrehajtási utasításai megjelentek. Azok mindannyiunk előtt ismeretesek. Nem is célunk ezeket ismertetni, csak a törvény 14. §-a alapján kiadott 7000/1935. évi. sz. alatt kiadott Utasítás 9. §-ával óhajtunk foglalkozni, mely kötelezővé teszi, hogy „minden egyes tanító a népiskola jellegére és fokozatára való tekintet nélkül óráinak eredményes megtartására írásban, rendszeresen előkészülni tartozik“. Az iskolásügyek különös gonddal tartoznak ellenőrizni, hogy kivétel nélkül minden tanító tanítói és nevelői teendőinek pontos, helyes és öntudatos elláthatása érdekében napról-napra rendszeresen előkészült-e. A tanításról vázlatot készített-e?“ . Az Utasítás 2. §-a ugyan az elemi iskolai körzeti iskolalátogatók működési köréből az önáló gazdasági népiskolákat kivonta, mégis úgy érezzük, hogy iskoláink számára megjelenő tanulmányi és felügyeleti Utasítás is ugyanezeken a nyomokon készül el. Támogatja véleményünket az a tény is, hogy az óráról-órára való előkészület, illetve vázlatkészítés nemcsak az elemi, de a polgári és egyéb középfokú iskolákban is kötelező. Az új tanévben tehát már az összes iskolákban e rendelkezés jegyében indult meg a munka. Úgy érzem, mulasztást követnénk el, ha a vázlatkészítést mellőznénk. A várható intenzívebb iskolai felügyelet tekintetéből is kívánatosnak látszik, hogy kiki saját jólfelfogott érdekében készítsen tanítási vázlatokat. A fenti Utasítás hivatkozott szakasza szerint minden tanító köteles a tanítandó tárgyak mindegyikéből minden tárgyalás alá kerülő tanítási egységről írásban lehető rövid, de szabatos vázlatot készíteni. A vázlatok készülhetnek külön-külön lapon, vagy sorozatosan füzetben, vagy különkülön tantárgyak, vagy egy-egy tanítási nap, eseteg hét szerint is. A tanítási vázlat megoldásának külső alakja, formája, terjedelme, belső tartalma tekintetében a tanító szabad elhatározása bontakozzék ki abban szabadon a tanító egyéni felfogása, önállósága, tanítói és nevelői lelkisége érvényesüljön. Teljesen tervszerű és minden tekintetben áttekinthető lesz a vázlat akkor, ha abban az anyag elrendezése, a szemlélet és eszközei, a célkitűzés, a tárgyalás, az összefoglalás és begyakorlás menete, a célkitűzésben pedig a tanítási cél, ezen kívül az elérni kívánt nevelői mozzanat is külön van feltüntetve“. Ez az utasítás fontosabb rendelkezése. Ezekből kiindulva talán fölösleges bővebben magyaráznunk e rendelkezés értelmét.Ma már minden haladó szellemű, kötelességtudó nevelő tisztában van azzal, hogy készületlenül az iskola küszöbét átlépni nem tanácsos. Tisztában van azzal, hogy nem lehet eredményes a tanítás, ha az ötletszerű, részletei összefüggéstelenek. Az ilyen tanítói munka csak üres szalmacséplés, falra hányt borsó. Az önálló gazdasági népiskola 13—15 éves korban lévő tanulóinál különben sem könnyű feladat megfelelő eredményt elérni. A tanulók nem mindennap járnak iskolába, így elszoknak az iskolától. Tanulóink a legveszedelmesebb fejlődő kamaszkorban vannak. Az élet már sokat rontott rajtuk, sok olyan káros ismeretre tettek szert, melyeket nem könnyű dolog lefaragni. Ily körülmények között leghatalmasabb fegyver a tanításra való alapos előkészület. Ha a tanuló érzi, hogy vele komolyan, felkészültséggel, jóindulattal szeretettel foglalkoznak, úgy hamarosan beadja derekát és komoly munkára fogható. Ellenben ha mindezek nélkül történik a tanítás, úgy az érdeklődés megcsappan, a fegyelem meglazul, gyötrelem lesz a tanító feladata. Előbb-utóbb kialakul az iskola iránti ellenszenv, mely talán gyűlöletté is fajul. Ez esetben a tanítás még nehezebbé válik, az iskolát úgy a tanulók, mint azok szülei felesleg nyűgnek tekintik. Széltében-hosszában szidalmazzák és a legellenszenvesebben viseltetnek irányában. A mai korban egy iskola sem állhat fenn, ha azt a szülők és a közönség elítéli. Nem képzelhető el eredményes munka ott, ahol az iskola munkáját a szülői ház minduntalan lerombolja. Az ilyen intézmény felesleges, megszüntetésre megért . Igenis megállapíthatjuk, hogy az eredményes munka elérése végett legelső és legfontosabb feladat a tanításra való alapos előkészület. Nem elég e tekintetben a tanítási egység anyagának tartalmát és mennyiségét előre megállapítani. Szükséges a tanítás egész menetét, felépítését jól átgondolni, módszertani elveit, fokozatait előre lerögzíteni. Csak az ilyen tanításunk lehet eredményes, áldásos, a tanító szempontjából könnyű. . A tanítás menetének lerögzítése a tanítási vázlatokban történik. Erre a vázra épül fel az