Baromfi Tenyésztés, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
A nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz az ország legészak-keletibb csücskében helyezkedik el, s aránylag közepes nagyságú gazdaság. Három kisebb termelőszövetkezet egyesüléséből jött létre, összesen 2025 ha földterülettel. Termelőszövetkezetünk egyik elődje — az egyesülés előtti kisszekeresi Előre Termelőszövetkezet — 1959 óta foglalkozott kisebb mértékben húscsibeneveléssel. A kezdeti időszakban valóban kezdetleges módszerrel alig pár ezer naposcsibét neveltünk abban az időben is kedvező eredménnyel. Régi gazdasági épületeket alakítottunk át fekvőkéményes rendszerűre. A fűtőanyagunkat község határában elterjedt kökény- a fabokrok szolgáltatták. Ez a már régi típusú baromfitelepünk ma is üzemel, ugyancsak fekvőkéményes rendszerrel, melyet a baromfigondozók ma joggal „kökényesnek” neveztek el. Ennek felszerelése semmiféle szaktudást nem igényel, csupán arra kell vigyázni, hogy a kemencék ki ne hűljenek, hogy a megfelelő hőmérséklet biztosított legyen. E telepen évente ma már két-három rotációban körülbelül 20—25 000 (inkább csak előnevelt) csirkét nevelünk, amelyet főleg a tagok és a környékbeli községek háztáji ellátására értékesítünk. Termelőszövetkezetünk 1970. január 1-én egyesült, és a következő pár hónap után a már sokat emlegetett árvízkatasztrófa sújtotta gazdaságunkat, mintegy 10 millió forint kárral. Többek között tönkrementek a már említett hagyományos csirkeólaink, s gondoskodnunk kellett helyreállításukról. Az ország különböző tájairól siettek termelőszövetkezetünk segítségére, hogy a felmérhetetlen károk enyhítésében részt vegyenek. Többek között a debreceni baromfifeldolgozó is felajánlotta segítségét, mintegy 800 ezer forint értékben, valamint a megyei keltető ugyancsak 200 ezer forint segítséget biztosított az új baromfitelep kialakításához. Ezt a már korszerűnek mondható telepet Nagyszekeresen a vasútállomás közelében hozták létre, 1970-ben egy másikat, 1971 kora tavaszán pedig ugyancsak egy baromfiólat építettünk meg és a későbbiek folyamán újabb két baromfiól megépítésére került sor, egyenként 1000 m 2 hasznos területtel. Ezek befogadóképessége 1—1 rotációidényben ólánként 16—18 000 csirke. Ezek az épületek már aránylag korszerűek, önetetősek, önitatósak, légkondicionáló berendezéssel vannak ellátva, szabályozható bennük a fűtés, világítás, szellőztetés. Az épületek egyenkénti költségvetési értéke körülbelül 2 millió forint, mi azonban saját építőbrigádunkkal körülbelül másfél millió forintból állítottunk elő 1—1 épületet. Az árvíz utáni időszakban a Komárom megyei termelőszövetkezetek patronáltak bennünket és mikor felvetettük nekik, hogy nagyobb mennyiségű húscsirkét szeretnénk nevelni, a területi szövetség képviselői meghívtak bennünket egy Komárom HONNAN - HOVA? megyei tapasztalatcserére. Több olyan gazdaságot megtekintettünk, ahol már a korábbi években is és a látogatás időpontjában is nagyobb mennyiségű húscsibét neveltek. A látottak alapján talán még jobban lelkesedtünk terveinkért, csupán egyetlen dolog aggasztott minket: biztosítani tudjuk-e azt a higiéniát, rendet, fegyelmet, amelyet a Komárom megyei termelőszövetkezetekben tapasztaltunk. A Komárom Megyei Területi Szövetség segítségével lehetőség nyílt arra, hogy a nagyigmándi termelőszövetkezetbe két gondozónőt tapasztalatcserére elküldjünk, akik megtanulták aprólékosan a korszerű baromfinevelés technológiájának kezelését. Ezek a termelőszövetkezeti tagok már akkor csaknem 10 éves baromfitenyésztési gyakorlattal, illetve szakmunkás képesítéssel rendelkeztek. Az első 16 000 csirke 1970. december 10-én érkezett termelőszövetkezetünkbe, ekkor népesítettük be az első korszerű baromfiólunkat. Rendkívül nagy volt az érdeklődés a termelőszövetkezet tagjainál az új nevelési mód iránt. Csak hallomásból szereztek róla tudomást, hogy egy-egy épületrészt 120 darab 60 W-os villanyégő világít meg, és mivel ezeken az épületeken nincs ablak, a szükséges levegőcserét már az első naptól kezdődően húsz 4,5 ezer m3/óra teljesítményű ventillátor biztosítja. Sok termelőszövetkezeti tag az épületek belsejét még nem láthatta, mivel nagy fegyelmet tartunk, s az épületekbe a gondozókon kívül csak a szakemberek mehetnek be. Alkalma nyílt viszont valamennyi termelőszövetkezeti tagnak televízión keresztül megtekinteni az üzem belső működését. Ma már 4 baromfiólunk üzemel és egy-egy fordulóban 65—70 000 naposcsibét nevelünk fel. Naposcsibével a Nyíregyházi Keltető Állomás lát el minket, a vágócsirke értékesítése pedig a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének debreceni gyáregységén keresztül történik. Az 1970 és 1971-es gazdasági évben Hunniahibriddel népesítettük be az ólakat. A két év átlagának eredménye 98,1%-os felnevelés, 1,17 kg-os átlagsúly, 2,71 kg takarmány felhasználása 1 kg hús előállításához. E felnevelés, valamint takarmányfelhasználás általában 51—52 napi eredmény, vagyis 8 hetenként tudtuk fogadni a következő garnitúra csirkét. A fenti adatok alapján 2 év átlagát egybevetve minden felmerülő költséget figyelembe véve, az épületek amortizációját is, 1 kg csirke előállítási költsége 20,80 Ft, értékesítése 22,61 Ft, így 1 kg csirke nyeresége 1,81 Ft. 1972 őszén jelent meg a Hydro csirke, amely véleményünk szerint lényegesen alkalmasabb az úgynevezett intenzív nevelésre. Rövidül a felnevelési idő, csökkennek a gondozási és egyéb költségek is. A felnevelési százaléka 98,4, héthetes korára az átlagsúly 1,24 kg, az 1 kg súly előállításához 2,46 kg takarmányt használtunk fel. E felnevelési aránnyal 1 kg csirke előállítási költsége 19,70 Ft. Ezeket az eredményeket a Hydrával már 1973. II. felében, valamint az 1974-es gazdasági évben nem tudjuk elérni. Az új, megnövekedett takarmányárak megjelenésével alacsonyabb lett a tápok beltartalmi értéke. 1974-ben nem tudtuk betartani a héthetes felnevelési időszakot, általában 2—3 napos eltolódás volt, így nehézségbe ütközött az épületek kitakarítása, a szakszerű újra fogadáshoz való felkészülés. A következő évre elképzelésünk az, hogy a kéthetes rotációt a jelenlegi tápok beltartalmi értékének figyelembevételével 8 hétre kell meghosszabbítani, hogy a várt 1,20—1,25 kg-os átlagsúlyt elérhessük. Az említett hiányosság ellenére tovább akarjuk növelni a húscsirkenevelést, mert bízunk abban, hogy a tápok beltartalmi értéke a későbbiek folyamán javulni fog. Véleményünk szerint ugyanis csak áthidalásképpen járható út, hogy a rotáció tartalmát hosszabbítsuk meg. A cél az, hogy minél rövidebb idő alatt, aránylag kevesebb takarmánnyal, minél nagyobb súlyt tudjunk elérni. Távlati elképzeléseink szerint újabb hat csirkeólat építünk s ehhez — igaz, még nem hivatalos közlés szerint — a megyei fejlesztési keretből segítséget fogunk kapni. Amennyiben az újabb hat csirkeól megépül, évente egymillió-egyszáza ezer csirkét nevelünk fel. Jelenleg női munkaerő-foglalkoztatottság gondjának enyhítése is rejlik a csirkenevelés fokozásában. Távol élünk a városoktól, a termelőszövetkezetben pedig csak a nyári 6—7 hónapban tudunk részbeni foglalkoztatást biztosítani a női dolgozóknak. A baromfitenyésztés jelenlegi szakaszában húsz-huszonnégy főnek, a terv szerint megépítendő épületek üzemeltetésénél harmincöt-negyven női dolgozónak tudunk télen-nyáron állandó munkát biztosítani. Részesei vagyunk a Kisvárdai Baromfifeldolgozó Üzem megépítésének, amelyhez 1 millió forint költséggel járultunk s ezt az összeget a megalakult új vállalat számlájára át is utaltuk. Vezetőségünk kezdeményezését valamennyi termelőszövetkezeti tag támogatja, és célunk a szakmunkásképzés, illetve további nődolgozók betanítása. 1959-ben 6000 csirkét neveltünk fel, 1974-ben csaknem félmilliót, és terveink szerint 1976-ban több mint egymillió húscsirkét állítunk elő. Remélem az országos gazdaságpolitika elősegíti célkitűzéseink megvalósítását Berki Zoltán tsz-elnök Nagyszekeres 14