Ellenőr, 1929 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1929-07-22 / 15. szám
40 ELLENŐR Szászrégen ipari és gazdasági kiállítása (Szászrégeni tudósítónktól.) Szászrégen iparos és kereskedő társadalma nagyszabású kiállítást rendez ez év augusztus—szeptember havában. Örvendetes megállapítani ennek a kis városnak az általános viszonyokhoz képest egészséges gazdasági helyzetét dacára annak, hogy piaca Maroshéviz központosításával sokat veszített. Amióta ugyanis Maroshéviz járásbíróságot kapott, Szászrégen Ratosnyától felfelé mintegy 70 községet veszített el kereskedelmileg. Szászrégen iparos és kereskedő társadalma azonban a reánézve kedvezőtlen helyzet megváltoztatására törekedett. Vezetői elhatározták, hogy minden évben egy ipari és gazdasági kiállítást rendeznek, amely a legjobb eszköze annak, hogy piacuk iránt az érdeklődést fokozzák. Szászrégennek mintegy 130—140 önálló magyar és 70—80 szász és román iparosa van. Az értelmiség főleg a magyarság köréből rekrutálódik, legalább is ezt bizonyítja a „Kisiparosok Olvasóköre“ tagjainak száma, melynek 240 tagja között csak 5—6 szász és 4—5 román van. Szászrégen ipari eseménye a „Csizmadiacéh“ felállítása. Mintegy 80—90 mester tömörült a Céh kereteibe. Ezzel szemben a Céh hat tagja egy külön szövetkezetet létesített, a „Banca Muresana“-tól kapott kölcsönnel. A szövetkezet tagjai természetesen románok. A szászrégeni ipari és kereskedelmi, illetve gazdasági kiállítás elé érdeklődéssel nézünk. A. — A Turul cipőgyár termelését ismét megkezdi, amint ezt a gyár a sajtó útján is közli. Egy másik hírnek publikálását valószínűleg „alkalmasabb időre“ halasztotta, pedig ez a hír újabb fiókok felállításáról számolhatna be. A temesvári „Turul“ a rossz gazdasági viszonyokra és túltermelésre való hivatkozással állította le üzemét s bocsátotta el tizenöt-husz éves munkásait, akikkel a bérfizetések körül egy nagyvállalattól nem szokásos harcba keveredett s ezalatt bejegyeztette a temesvári törvényszéknél új fiókjait, számszerint tizet, kettőt Temesváron és nyolcat a regáti városokban. Nagyon örvendetes, ha egy erdélyi gyár terjeszkedik, de a nagyvonalú üzleti politika nem zár ki minden szociális gondolkozást. Ezt mi, a magyar gazdasági értékek védői s nem egy munkáslap állapítjuk meg most, amikor a Turul cipőgyár csúnyán elfajult harca a munkásaival befejezést nyert, hogy ami valóban jó, mindig utánzókra talál. A már régen ismert,Valódi Franck 4-kal, a legelőnyösebb kávépótlékkal sem történt másképen. A tény azonban, hogy ennek dacára egyetlen egy utánzat sem közelíti meg, bizonyítja legvilágosabban kiváló tulajdonságait.