Dolgozók Lapja, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
o>a I <v \ I L fc a?-J?*/ VILÁG PROLETÁRJA?: EGYESÜLJETEK! 1970. márc. 26. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 72. sz. Ára: 80 fillér Nyilatkozik a miniszter: Két új gyár épül, javul a bútorok minősége Az ez évi négymilliárd forint értékű helyett 1975-ben mintegy hatmilliárd forint értékű bútort hoznak forgalomba. A bútoripar nagyarányú távlati fejlesztési koncepciójáról szerdán a Könnyűipari Minisztériumban Nagy Józsefné miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondotta, bár az elmúlt tíz évben a bútoripar megkétszerezte árukibocsátását , mégsem tudott mindig lépést tartani a kereslettel, s a bútor évek óta a hiánycikkek listáján szerepel. Ez nem is annyira a mennyiségre, mint inkább a választékra vonatkozik. Matematikai módszerekkel felmérték, hogy a következő tervidőszakra milyen összefüggés várható a lakásépítkezések alakulása, a reáljövedelem növekedése, a lakosság számának gyarapodása, az ötvenes évek demográfiai hulláma következtében most felnövekvő fiatalok, illetve házasulandók száma és a bútorkereslet között. A bútorgyárak többsége saját maga is elkészítette fejlesztési terveit, s azok összhangban állnak a tervkoncepcióval. Tanulmányozták a szakemberek KGST-országok és a tőkés oraszágok bútoriparának fejlődését és mindezek alapján készül ezekben a hetekben a részletes tervjavaslat. A következő öt évben a bútoripar 40—50 százalékkal növeli majd a termelő kapacitását, fejlesztésére mintegy 1,6—1,8 milliárd forintra lesz szükség. Ennek forrásai a vállalati fejlesztési alapok — amelyekre hosszú lejáratú hiteleket előnyös feltételek között vehetnek fel a gyárak —, továbbá a kitelepítési, tanácsi juttatások, a szövetkezetek kölcsönös fejlesztési alapjai, de két új gyár építéséhez várhatóan a költségvetésből is számottevő összeget kell igénybe venni. A két új bútorgyár közül a mátészalkai lakásbútorgyár évi 300 millió forint, a mohácsi ülő- és kárpitozott bútorgyár pedig évi 350 millió forint értékű terméket bocsájt majd ki. Létesítésük 600—700 millió forintos beruházást igényel. Fejleszteni kívánják a rekonstrukcióra alkalmas gyárakat s így korszerű, nagy gyárak alakulnak ki Zalaegerszegen és Nagykanizsán. A Budapesti Bútoripari Vállalat Encsen és Egerben hoz létre modern telepet, bővül a Cardo Bútorgyár, a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyára, székesfehérvári bútorgyár, vaalamint a szék- és kárpitosipari vállalat kecskeméti üzeme. Több vidéki vállalat üzeme települ át új ipari övezetbe, s ez lényegében új gyárak építésének megkezdését jelenti majd. Ilyen jellegű számolnak Baján, fejlesztéssel Szegeden, Pécsett, Balassagyarmaton, Egerben, Veszprémben és Jászberényben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatja azt a törekvést, hogy a fakitermelő és feldolgozó üzemek méretre megmunkált alkatrészekkel lássák el a bútorgyárakat. A sajtótájékoztatón feltett kérdések legtöbbje a bútorok minőségének, választékának alakulásával foglalkozott. A miniszter asszony ezt jogosnak is tartja, hiszen a bútorok minőségére elég gyakoriak a panaszok, s különösen megszaporodott a számuk a múlt év első felében. Ezért akkor az illetékes miniszterhelyettes tíz gyárat részesített figyelmeztetésben, megszigorították a minőségellenőrzést, a faipari minőségellenőrző munkát a minisztériumhoz tartozó vállalatok gyártmányain kívül kiterjesztették a szövetkezeti termékekre is. Sajnálatos, hogy a bútorok 20—30 százalékánál okoz hibát a vasúti szállítás. Munkaverseny • az évfordulók jegyében Négymillió forinttal növelik a termelési értéket A tokodi üveggyár valamennyi üzemrésze bekapcsolódott a felszabadulási munkaversenybe. Felajánlásaik valóra váltása azt eredményezi az év végére, hogy több mint 4 millió forinttal növelik a termelési értéket. A selejt csökkentése szinte valamennyi üzemben aktuális feladat, s ennek lehetőségeit igyekeznek is kihasználni. A TMK-műhely, illetve üzem dolgozói beneveztek a szocialista munka üzeme címért folyó versenybe, s ebben több mint 180-an vesznek részt. Igen jelentősnek számít az a vállalásuk, mely szerint 100 ezer forint értékben haszonanyagot dolgoznak fel feladataik elvégzése során. A megtakarítás másik lehetőségével, a kemencék átépítési határidejének lerövidítésével is élni kívánnak. A generátorüzem dolgozói az olajprogram határidejének betartását tartják a legfontosabbnak, s ezzel párhuzamosan a munkások átképzésének biztosítását. Ennek kapcsán energiaköltségben a múlt évhez viszonyítva több mint 6 millió forint csökkenés várható. Nagy feladat hárul az automataüzemre is. A több mint nyolcvan fős gárda azonban erejéhez mérten kívánja kivenni részét a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenyből. A selejt múlt évi szintjét 2 százalékkal kívánják csökkenteni, s ez önmagában is 1,2 millió forint termelési értéknövekedést jelent. Az öblösüzem a munkakörülmények és a munkafeltételek javítása alapján 1,5 százalékos vállalkozott selejtcsökentésre Az ilyen értelemben megfogalmazott versenyvállalásuk 1,4 millióval gyarapítja a gyárat. A csőüzem a múlt évben már kiérdemelte a szocialista munka üzeme cím viselésének jogát. A jubileumi versenyben ennek megtartására, megvédésére összpontosítják figyelmüket. A legutóbbi siker: 102,5 százalékos tervteljesítés A Május 1. Ruhagyár dorogi üzemében év elejétől versenyben állnak egymással a szalagok brigádjai, hogy minél szebb munkasikerekkel köszöntsék hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Az üzem mindössze két éve működik, de dolgozói ez idő alatt sok jót hallattak magukról. Jellemző, hogy ma már kényes exportfeladatoknak is meg tudnak felelni, s hogy a vállalat bátran bízza meg a fiatal gárdát ilyen munkákkal. Az üzem munkásgárdája néhány férfi kivételével nőkből áll, akik igen lelkesen kapcsolódtak be a munkaverseny-mozgalomba. A felszabadulás tiszteletére megfogalmazott versenyvállalásnak pontosan eleget tesznek. Legutóbb 102,5 százalékra teljesítették havi tervüket. A versenyben élen járók jutalmazására több mint tizenkétezer forintot biztosítottak ezúttal. Ebből 9150 forintot az első három helyezett szalag dolgozói között osztanak fel. A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett verseny természetesen tovább folyik a brigádok között. Mai számunkban: És az asszonyok ... A közösséget szolgálják 3. oldal Kis gyerekek — nagy ünnepek A papucs 4. oldal Átadták a legjobbaknak járó jutalmakat S- oldal Szerkesszünk együtt! 6. oldal BOR—EXPORTRA A Magyar Állami Pincegazdaság exportüzemének rekonstrukciója során öt egységből álló mosó- és töltőgépet állított munkába. A gépeket a Seitz-Jagenberg NSZK-beli cég szállította. A nagy kapacitású gépsor lehetővé teszi, hogy az üzem évente 10 millió palack borral többet szállíthasson exportra. Képünkön: üzemben az új töltőgépsor. A homokvasút mártírjainak tiszteletére emlékművet emeltek Dorogon az üzem KISZ-fiataljai egy pillanatra: mi meghaltunk, de győzött az eszme. „Munkatársaim álljatok meg én a késő délutáni órákban, ti jövőjükért harcoltak és Huszonöt évvel ezelőtt ez a életüket áldozták, nap volt a község felszabadu Az emlékműavató ünnepsé-Ezek az egész gondolatsort ellásának előestéje. Március 25- gén nemcsak az üzem dolgaindító szavak olvashatók an- re virradóra a felszabadító zói és fiataljai vettek részt, nak az emlékműnek vörös szovjet csapatok végleg kiűz- Más üzemek és KISZ-szervemárványtábláján, amelyették a fasisztákat, s feltartózzetek is képviseltették maga. március 24-én avattak fel Dutathatatlanul nyomultak előre kát. Jelen voltak a mártírharagon a homokvasút üzemnél. Berlinig, hogy saját fészkében fárt haltak Hozzátartozói. A márványtáblán öt név se tiporják el az embertelenség, szénbányák vezetői, a járás és a lakozik: Nagy Imre, Vázsonyi a vandalizmus szörnyszülei- a község politikai és társa- János, Erdei Ferenc, id. Melis teij.dalmi életének képviselői. El-Szabadságunk negyedszáza- Jöttek a bensőséges ünnepségdos évfordulóján állított ma re az ideiglenesen hazánkban -énradandó emléket egy üzem tartózkodó szovjet alakulatok hét fiatalsága a szabadságért már küldöttei is. tízhalált halt munkásoknak. A magyar és a szovjet himmini Vámosfalom bátor kata- Amikor az emlékmű már nusz hangjai után Bottyánnál Vázsonyi János kovács ványtábláját takaró vörös lep- István, az anyagellátó üzem nai. Vaso yi ^no ^ Alfölddet leoldották, Petőfi szavai vezetője, veterán harcos monvolt, Nagy —- ------- . . .. . . küldötteként dolgozott egykor jutottak eszembe az üzemben, Rosenfeld Gyulát is a munkásember öntudata jellemezte. Melis Andrást a mindennapi csendőrzaklatás kergette a halálba. Vázsonyi Jánost a nyilasok pusztították el. A többieket Dachauba húz. „Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, Es áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.’Adott beszédet, idézve a negyedszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordulót, s azok emlékét, akik ezt már nem élhették meg. A szobor leleplezésekor rakéták röppentek a magasba, galambok szálltak A homokvasút üzem ifjú fel, és megkezdődött a koszo.... kommunistái egy emberként rúzás. Az első koszorút a veco.tak, ahonnan nem volt tol- készültek erre a napra. Minteránok helyezték el az embe visszatérésben igyekezetükkel azon vellékmű talapzatán, majd a Nekik, a proletárszabadságnak, hogy az emlékmű mielőbb járás és a község politikai és harcosainak állított emléket a elkészüljön, és ily módon is társadalmi testületei, a válladorogi homokvasút és osztái kifejezzék azt a megbecsülést lat és az üzem képviselői kölgozó üzem KISZ-szervezete, és tiszteletet, amit mindazok vetkeztek. Az ünnepség az Ennek az emlékműnek az ava iránt éreznek, akik mai bol- Internacionálé hangjaival ért tájára került sor március 24. dog jelenükért s tág horizon, véget András és Rosenfeld Gyula. Kik voltak ők? Szorgos, igazságszerető, szabadságért szomjúhozó és harcoló, ősületes munkásemberek, a . Megkezdődtek az ünnepi taggyűlések Az elsőt a Tatabányai Alumíniumkohóban tartották Több mint négyezren kapnak Felszabadulási Emlékérmet Tegnap délután megkezdődtek a mindennapok küzdelmei tek megyénkben a felszabás során. A dulás 25. évfordulójának tisz- Az első ünnepi taggyűlést a tetekére rendezett ünnepi tag- Tatabányai Alumíniumkohónál gyűlések. A gyűléseken a rendezték Vörös Csaba, a magyar népre a szocializmus teljes felépítése során várnak. Beszéde befejező részében fölrajzolta azokat a változókommunisták megemlékeznek pártvezetőség tagja nyitotta afegykori bányt tSS* Ferenc, a pártszervezet résen végbementek, majd áttekintette azt a küzdelmet, amelyet a gyár • munkásai magyar alumíniumipar talp állításáért és felvirágoztatásáért vívtak ' Megemlítette, azokat az intézkedéseket is, amitörtént végrehajtását csak a szocialista társadalmi rend győzelme tette lehetővé. Így például a megyében ebben a gyárban vezették be először a csők kommunáiknak mentett munkaidőt A nagy tapssal fogadott üni népi beszéd után Takács Tia felszabadulásról és osszák meg a gyűlést, majd Zsarnogunk negyedszázados fejlődé vite séről. Az ünnepi taggyűlések szervezőtitkára mondott ün_ ken adják át a Felszabadulá- népi beszédet. Méltatta né , , . . . , si Jubileumi Emlékérmet pünk és pártunk történetében magyar alumíniumipar talprat* azoknak a kommunistáknak április 4. jelentőségét, a Vö- és pártonkivülieknek, akik ér rös Hadsereg és a szovjet nép demeket szereztek a függet soha el nem évülő érdemeitlenségért, a szabadságért, m ég azoknak a magyar haza- ,a „a a demokráciáért és a szocializ ftáknak a tetteit, akik egymásért folytatott harcban. Az verrel is harcoltak a fasiz Elnöki Tanács által alapított más ellen. Részletesen elekitüntetést döntő többségében mezte a 25 esztendő alatt végazok a kommunisták kapják, bement példátlan fejlődésselakik 1945 óta tagjai a párt legét, s a nak és a felszabadulás idő- ebben játszott történelmi szeszakában a párt harcosaiként repét, majd szólt azokról a maradandó érdemeket szerez, ragyogó távlatokról, amelyek a hamér, a Tatabányai Városi Pártbizottság első titkára, megyei párt-végrehajtó bizottaság tagja, a gyár egykori dolgozója köszöntötte a taggyűlés résztvevőit. Emlékeztetett az egykori „vörös” alumíniumkor hóra, a párt egyik helyi fellegi várára, az első idők példátlan erőfeszítéseire, a nélkülözésekre, az önzetlen áldozatvállalás ragyogó példáira. Méltatta a több mint száz tagú pártszervezet tevékenységét és a gyár mostani eredményeit Ezután szólt a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem adományozásának jelentőségéről, majd a gyár 26 kommunistájának átnyújtotta a kitüntetést. A kitüntetettek nevében Pataki Aladár, a szakszervezeti bizottság titkára és Deszákó Ferenc nyugdíjas, a gyár volt igazgatója és üzemvezetője szólalt fel. Pataki Aladár arról a Tatabányáról szólt, amelyben csak hatajtós lakás jutott a munkásembernek, és összehasonlította ezt a települést a mai Tatabánya-Újvárossal, a modern városközpont mindent igényt kielégítő lakásaival. Deszákó Ferenc az első esztendők kínlódásairól, a botlásokról, a munkásosztály nagy akarásáról, hősi helytállásáról és az akkori idők bonyolult politikai harcairól beszélt. Részletesen taglalta, mit csoda óriási változások következtek be az emberek fejlődésében, szakmai és politikai felkészültségében. Szólt a Kartál kommunistákhoz, és haracosságra, bátor kiállásra, az elődök példájából való okulásra buzdította őket,