Dolgozók Lapja, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
4 Gorkij: Leninről 22. Nagyon csodálkoztam, milyen nagyra becsülte Trockij szervezőképességét. Vlagyimir Iljics észrevette csodálkozásomat. — Igen, tudom, hazudnak valamit a kettőnk viszonyáról. De ami igaz, az igaz, ami pedig nincs, az nincs, ezt én is tudom. Ugye, hogy meg tudta szervezni a katonai szakértőket! Egy ideig hallgatott, majd halkabban, szárazon hozzáfűzte: — És mégsem a mi emberünk! Velünk tart, de nem a mi emberünk. Becsvágyó. És van benne valami... valami rossz. Lassalleból... E szavakat, hogy „velünk tart, de nem a mi emberünk”, két ízben hallottam tőle, másodszor ugyancsak egy nagy emberrel nem sokkal kapcsolatban, aki Vlagyimir Iljics után halt meg. Lenin nyilvánvalóan nagyon jól ismerte az embereket. Egyszer, a dolgozószobájába belépve, egy emberbe botlottam, aki hátrálva igyekezett az ajtóhoz, nagyokat hajlongott Lenin felé, ő pedig rá sem hederített, hanem írt. — Ismeri? — kérdezte azután, az ajtó felé mutatva, s én megmodtam, hogy kétszer is ehhez az emberhez fordultam a világirodalom dolgában. — No és? — Mit tagadjam: faragatlan, durva ember. — Hm... hm.. Afféle talpnyaló. És bizonyára csirkefogó. Egyébként most láttam első ízben, lehet hogy tévedek. Nem, nem tévedett: az az ember néhány hónappal később teljes mértékben igazolta, amit Lenin mondott róla. Sokat gondolkozott az emberekről, nyugtalanította az, amit így fejezett ki: — A mi apparátusunk vegyes. Október után sok idegen is bekerült. Ez az ön kedvencének, a jámbor értelmiségnek a bűne, ez az ő alávaló szabotázsuk következménye- Úgy bizony! Ezt akkor mondta, amikor együtt sétáltunk Gorkiban. Nem emlékszem, miért tereltem a szót Alekszinszkijra; azt hiszem, éppen az idő tájt követett el valami gazemberséget. — Elképzelheti: első találkozásunk óta valóságosan fizikailag undorodom tőle. Leküzdhetetlen az undorom. Soha, senki nem ébresztett bennem ilyen érzést Amikor együtt kellett minden erőmmel dolgoznunk, uralkodtam magamon, nem volt könnyű dolog, mert éreztem, hogy ki nem állhatom ezt az elfajzott embert! Csodálkozva vont vállat, és így folytatta: — És lám, azon a semmirekellő Malonovszkijon nem bírtam keresztüllátni. Nagyon sötét eset ez a Malonovszkij.. (R. V Malonovszkij 1906-ban csatlakozott a munkásmozgalomhoz, és adatokat szolgáltatott a rendőrségnek. Velem úgy viselkedett, mint a szigorú tanító és jóságos, „gondos barát”. — Rejtélyes ember maga — jegyezte meg egyszer tréfálkozva. — Az irodalomban, a jelek szerint, kiváló realista, az emberekkel való kapcsolataiban pedig romantikus. Magánál mindenki a történelem áldozata? Mi ismerjük a történelmet, s azt mondjuk az áldozatoknak: döntsétek le az áldozati oltárokat, zúzzátok szét a szentélyeket, le az istenekkel! Maga pedig arról akar meggyőzni, hogy a munkásosztály harcos pártja mindenekelőtt az értelmiségiek kényelméről köteles gondoskodni. (Folytatjuk) DOLGOZÓK LAPJA Mini,monográfia A magyar film 25 éve ízléses, igényes kis képes kiadványt hozott a posta. A gazdag képanyaggal illusztrált összefoglalóban röviden szó esik a „film Magyarországon” témakörének legutóbbi huszonöt évi eseményeiről. tesztmetszetben mutatják bebe a demokratikus magyar filmgyártástól a szocialista alkotásokhoz vezető utat, tájékoztatnak a pécsi, miskolci, kőszegi filmszemlékről, a Balázs Béla Stúdió pályára indító tevékenységéről. A Pannónia Filmstúdió szinkronmunkája éppúgy helyet kapott a füzetben, mint a rajz- és bábfilmgyártásról szóló rövid beszámoló. . A rendszeres filmes együttműködés más országokkal nálunk elég lassan alakult ki. A külföldi színészek a magyar műtermekben azonban ma már éppúgy nem jelentenek különös meglepetést, mint ahogy a magyar filmek nemzetközi visszhangja is közismert Számos díjat hoztak haza a nagy filmfesztiválokról is alkotóink, művészeink, hogy csak néhány művet említsünk a jelentősebbek közül: Talpalatnyi föld (1949, Marianske Lazne), Gyöngyvirágtól lombhullásig (1953, Velence), Ház a sziklák alatt (1958, San Francisco), Angyalok földje (1963, Mar del Plata), Húsz óra (1965, Moszkva, Római nagydíj), s aztán 1967 óta évente három díjas film, a rövidfilmek sikeréről nem is szólva. A felszabadulás óta egy 300 játékfilmünket mintázották a filmszínházak. Iátlegsikeresebbek: Mágnás Miska, Gábor diák, Rákóczi hadnagya ... és sorolhatnánk. A Királylány a feleségem című francia filmet hazánk lakosságának több mint fele látta. Ápolják a hagyományokat Oroszlány szlovák nem--------------- t . zetiségű község volt. S noha e település ma már szerves része fiatal szocialista bányavárosunknak, beolvadt a város életének vérkeringésébe, némileg ma is őrzi község-jellegét, lakói tovább ápolják hagyományaikat, népszokásaikat Hogyan, milyen formában, milyen körülmények között megy ez végbe, erre kerestünk választ a Rákóczi Ferenc klubkönyvtárban tett látogatásunk alkalmával. A klubkönyvtár rendezvényei iránt van érdeklődés. A TIT-előadásokat például, melyek a nevelési problémáktól a csillagászatig szinte minden tudományágat, szakterületet átfognak, átlagosan 30—40 ember látogatja. A klubban minden szombaton szlovák nyelvű dokumentumfilmeket vetítenek Csehszlovákia gazdasági-kulturális életéről, tájairól, a hazánkban élő szlovákokról. Ez a filmsorozat olyan népszerű lett, hogy öregektől fiatalokig mindenki látogatja. Igaz, hogy a fiatalok zöme már nem érti meg a szlovák szöveget: nekik lefordítja Kertész Imre, a mozigépész. Működik a klubban, immár hatodik éve, a filmesek klubja, mely azt a célt tűzte maga elé, hogy megörökíti a szlovák hagyományokat- népszokásokat. S már nagyon sok ilyen filmet készítettek: a tollfosztásról, a szüreti bálról, a májraállításról-döntésről, húsvéti ünnepségről, lánykérésről. Ezeket a filmeket összejöveteleken, rendezvényeken vetítik. Ilyenkor az idősebbek, akiknek emlékezetében még elevenen él ez vagy az a szokás, meg is bírálják a filmet. A tollfosztásról készült film végéről például elmaradt a kukoricafőzés, illetve a p iztogatott kukorica szórás, s ezt szóvá is tették. Egyes családok lakása- szobája még ma is híven őrzi sajátos népi hangulatát, s így a nagyszerű díszletülnak a felvételekhez szolgálilyen Krizsán Mártonná lakása, aki maga egyik legidősebb lakója a községnek, s a népszokások legjobb ismerője is. A fonásról szóló filmet Babirák András lakásában készítették. A szlovák népszokásokról készített filmeket a megye és az ország több községében is bemutatják a jövőben- A népszokásokról gazdag diasorozatuk is van. A népi használati tárgyakat, népviseleti ruhadarabokat a községben az idősebb asszonyok gyűjti. Egy, szép gyűjteményt (használati tárgyakat) adtak a tatai Kuny Domokos Múzeumnak, s az Arany János Általános Iskolában is őriznek gyűjteményt. Gyakran rendeznek az összegyűjtött anyagból kiállításokat. Ez évben, a Vértesi Napok programjában szintén szerepel tájjellegű népművészeti kiállítás. Az új művelődési házban állandó népművészeti kiállítás nyílik majd. Ennek célja: megőrizni, átmenteni a még fellelhető népművészeti tárgyakat. A néphagyományok, népszokások ápolói Oroszlányban az idősebb generáció tagjai. A fiatalokat nem nagyon érdekli ez. Megpróbáltak nyelvtanfolyamot is szervezni számukra, de nem tartottak rá igényt. A fiatalok már nem is beszélik apáik, őseik nyelvét , hogy nem érdeklődnek a népi-nemzetiségi hagyományok iránt, az részben az urbanizációval, a városiasodással magyarázható. Mást dolog persze az is- ha az utódok már szégyellik-megtagadják elődeik szokásait, viseletét. Nos, Oroszlányban a fiatalok általában elismerik, hogy szépek ezek a szokásokhagyományok, de aktívan csak nagyon nehezen vesznek részt egy-egy nemzetiségi szokás felelevenítésében, megtartásában. Varga Istvánná, a klubkönyvtár gondnoka, aki maga is egyik legaktívabb szervezője a nemzetiségi hagyományok élesztgetésének, így beszél gondjaikról: — A népszokások gyűjtésébe (például hogy magnóra vesszük a népdalokat-mondókákat) a fiatalok nem kapcsolódnak be. Ezt mi, idősebbek csináljuk szívvel-lélekkel. Sokszor elkeseredünk, ha nem úgy sikerül valamilyen rendezvény, ahogy szeretnénk. — Mik a további elképzeléseik, hogyan ápolják tovább a néphagyományokat? — kérdeztük. — Mi már, amíg tehetjük, tovább gazdagítjuk népi hagyományainkat, mert olyan szépek ezek a szokások. Megszervezzük az idén is a májraállítást és döntést, népviseletbe öltözve akarunk felvonulni május elsején. Azért én remélem, hogy támogatnak majd a fiatalok is. Jöjjön el egy felvonulásos ünnepünkre, meglátja, milyen szépen mulatunk: népviseletben vonulunk fel, zenekar kísér, népdalokat énekelünk, s amelyik háznál megállunk (mert sokan várnak ilyenkor bennünket), megvendégelnek. Vidám táncokat ropunk az utcán- Meg aztán a népviseletbe öltözött csikósok, kalapjuknál árvalányhajjal — gyönyörű látvány. Elhalnak .e hát a népi ...............hagyományok? Amíg ilyen lelkes mentői-továbbfejlesztői akadnak, mint Varga Istvánná, aligha. S nemcsak muzeális tárgyakban, filmeken maradnak fenn, hanem egy-egy mozzanatuk a hétköznapokba is beolvad. És így helyes... Györke Zoltán A 25 éve szabad Tatabánya Úttörők vetélkedője a megyei könyvtárban Ismerni és szeretni a várost, ahol lakunk, illő kötelesség. Tatabánya gyors iramú fejlődését nyomon követni nem könnyű, hisz napról napra, évről évre épül-szépül, változtatja arculatát. De ismerik-e városukat, annak múltját, jelenét, társadalmigazdasági és kulturális életét a legifjabbak, az úttörők? Igen, ismerik. Erről győződtünk meg azon a felszabadulási úttörő-vetélkedőn, melyet március 27-én tartottak a „25 éve szabad Tatabánya” címen a megyei könyvtár gyermekrészlegében. A játékos vetélkedőre sok pajtás jött el, a tatabányaújvárosi általános iskolák tanulói, akik egyben aktív olvasói is a könyvtárnak. A vetélkedőn mindenki részt vehetett, aki úgy érezte, ismeri Tatabányát, különösen a felszabadulás óta eltelt negyedszázad történetét. A vetélkedő kérdéseinek csak nagyon kis részére válaszolhattak a tananyagból, zömére csak más forrásokból, időszaki kiadványokból vagy a sajtóból találhattak választ. A vetélkedő tematikailag sokoldalú volt, hiszen a földrajzihelytörténeti kérdésektől, a város múltján-jelenén, iparikulturális létesítményein át az ötletszerű, ügyességi kérdésekig, a tűzoltók-mentőkrendőrség telefonszámáig minden területet átfogott. A verseny két részből állt: a totószelvények kitöltéséből, s ez egyben elődöntő is volt, s a döntőből. Izgultak-szorongtak, néha kapkodtak is a versenyzők, de mindig feltalálták magukat, talpraesett, pontos feleletet adtak a sebre. S mint minden kérdőjátékos vetélkedőn, a szerencse itt is közrejátszhatott, mert a kérdéseket maguk húzták. Utolsó feladatként a város egy-egy intézményének fényképét kellett összerakni a darabokra vágott papírokból. A vetélkedő színvonalát, sikerét, a jubileumi ünnepélyességen kívül a komoly tét is fokozta. Az első három helyezett beutalót kapott az esztergomi nyári úttörőriporter-táborba. Első helyen Varga Sándor (2. sz. iskola) végzett, aki mivel a KRESZ-vetélkedő nyerteseként úgyis ott lesz az esztergomi táborban, a nyári határtalálkozó résztvevője Második: Varga Katalin lesz. (2. sz. iskola), a harmadik helyet holtversenyben 3 tanuló szerezte meg: Rigó Árpád (2. sz. iskola), Dankó Zsolt és Lohinger László (Mező Imre Általános Iskola). A negyedikötödik helyezettek könyvet nyertek. Lakásépítés vállalati segítséggel A HVDSZ megyebizottságához tartozó vállalatok 1970- ben a múlt évit meghaladó mértékben foglalkoznak dolgozóik lakásgondjainak enyhítésével, segítik építkezéseiket. A múlt évben még a vállalatok összesen 623 ezer forintot fordítottak ilyen célokra a szakszervezeti bizottságok javaslata alapján, az idén viszont már csaknem 1,8 millió forintot. Az Oroszlányi Ingatlankezelő Vállalat például, két régi épület felújítása révén, két családos dolgozójának adott lakást. A Komárom megyei Vízmű Vállalat ebben az esztendőben hat szolgálati lakást épít egymillió forintos költséggel, ugyanakkor fejlesztési alapjából mintegy 240 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt ad lakásépítésre. 1970. március 28. szombat FELSZABADULÁSI REJZVÉNYPÁLYÁZAT 1. Szeged kertvárosában. Újszegeden épültek ezek a házak A város az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Középületek, üzemek, iskolák fiatalítják Szegedet, amely a hagyományt is őrzi. Most nem a paprikára és a papucsokra gondoltunk, hanem arra az iparágra, amelynek legfontosabbb üzemei Szegeden vannak. A két világháború között a baloldali fiatal művészek egyik jelentős szervezete is itt működött. Kérdésünk: Melyik iparágról valn szó, és mi volt az értelmiségi művész szervezet neve? A Rejtvényszelvény I. következő két rejtvényünk lapunk április 1-i, szerdai és április 4-i, szombati számában jelenik meg. Az 1., 2. és 3. forduló rejtvényeinek megfejtéseit április 12-ig kell beküldeni a Dolgozók Lapja szerkesztősége (Tatabánya V., Megyei Tanács) címére. Csak rejtvényszelvénnyel ellátott megfejtéseket fogadunk el. a három forduló kérdéseire adott helyes válaszokkal 24 pontot lehet szerezni. a legtöbb pontot szerzők között kisorsolunk 3 db 100 forintos vásárlási ványt, amelyet a nyertes utasa lakóhelyén válthat be. Ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy 10 hetes pályázatunk során a legtöbb pontot szerző pályázók értékes díjakat nyernek. A győztes jutalma: külföldi utazás, a második helyezett Zorkij— 10 fényképezőgépet, a harmadik helyezett Sokol rádiót nyer. A gyerekek öröme, az úttörővasút 11,2 km hosszú, hegyek között kanyargó pályán köti össze a Széchenyi hegyet és a Hűvösvölgyet. Egy-egy nyári vasárnapon 10—15 ezer felnőttet és gyereket szállít. Egyik végállomása mellett az egész országgal kapcsolatban álló torony épült. Megállóinak egyikéről pedig könnyen megközelíthető a legmagasabb bitkérdésünk: Milyen bapesti kilátótoronyról van szó, és ki tervezte a kilátót? Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8,20: Lányok-asszonyok. 8,40: Zenekari muzsika. 10,05: Egy rádiós naplójából. Sebestyén János műsora (Ism.) 10,50: Kazacsay Tibor: Pantomim szvit. 11,05: Rádiószinház: Ki beszél? Játék több hangra. Irta: Szakonyi Károly(Ism.) 12,20: Zenei anyanyelvünk. 12,30: Melódiakoktél. 14,00: Csárdáscsokor. 14,08: Kóruspódium. 14,20: Kis magyar néprajz. 14,25: Új Zenei Újság. 15,20: Csak fiataloknak! 16,07: Huszas stúdió. Párhuzamos életrajzok. 17,05: Gigli művészi pályája. Carelli Gábor előadása IX. rész. 17,31: Raksányi Gellért vallomásai önmagáról. 18,10: Lemezalbum. Csajkovszkij: VI. ..Patetákus” szimfónia. 19,25: 139— 660. a Magyar Rádió közönségszolgálata. 22,20: automata Táncoljunk! 0,10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8,05: Kedvelt régi melódiák. 8,45: Nóta- és népdalest. 9,45: Válaszolunk hallgatóinknak. 10,00: A zene hullámhosszán. 11,50: Czine Mihály könyvszemléje. 12,00: Virágénekek. 12,10: Emlékműsor Lukács Lászlóról. 13,00: Egy korty tenger. Fekete Gyula műsora. 13,10: Hugenották. Részletek Meyerbeer operájából. 14,00: Napraforgó. A Gyermekrádió órája. 15,00: Orvosi tanácsok. A nyers kosztról. (Ism.) 15,05: Svéd Sándor nótafelvételeiből. 15,26: Földes Andor Bartók-műveket játszik. 15,40: Tudósok fóruma. 16,20: A hét műsorából. Közben: 17,00: Sportközvetítés. 17,20: Az élő népdal. (Ism.) 17,30: Operacsillagok operaslágerek. 18,10: Szeretlek Ágnes! Tóth Eszter rádiójátéka (Ism.) 19,00: A Lórántffy Zsuzsanna kamarakórus énekel. 19,05: Sebestyén János csembalóestje. Közben. 19,50: Jó estét, gyerekek! 20,40: A Rádiószínház bemutatója. 21,34: Albert István népi zenekara játszik. 22,20: Zenélő Magyarország. 23,30: Szólistaparádé.. TELEVÍZIÓ 9,30: Nótaszó (Ism.) 9,50: Virinea. Magyarul beszélő szovjet film (Ism.) 11,35: Teleimpex. Külkereskedelmi és világgazdasági híradó. (Ism.) 14,50: Reklámműsor. 14,55: Telesport: Csepel— FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése Csepelről. 16,50: Kertbarátok. 17,20: Hírek. 17,25: Hajnali kivégzés. Magyarul beszélő szovjet film. 18,45: A Tv jelenti... Aktuális riportműsor.. 19,30: Cicavízió. 19,40: Kedves verseim. Mádi Szabó Gábor műsora. 20,00: Tv-híradó. 20,20: őrjárat az égen. Tv-film III. rész. 21,30: Kodály Zoltán. A „Felszabadult melódiák” sorozat adása. 21,45: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.05: Éjszakai előadás: Az öreg halász és a tenger. Ernst Hemingway kisregényének magyarul beszélő amerikai filmváltozata. Előtte: Nemeskürty István bevezetője. 23.40: Jó éjszakát, felnőttek! Üzenet a jövőből. Mézga-család rajzfilmsorozat. 11. Memumo (Ism.). BRATISLAVAI tv 11.25: Slágerstúdió. 12.00: Tvhíradó. 15.25: Lokomotív Kosice —Sono Kladno labdarúgó-mérkőzés. 17.30: Tavaszi játékok. 18,00: Lányok-fiúk magazinja. 19,00: Tv-híraadó. 19,50: A lamberenei expedíció. 20,10: Csehov humoros írásaiból. 21,00: Lemea* újdonsánok. 21,55: Tv-híradó .2.15: r*in ossági parancs. NDA- tv-film.