Dolgozók Lapja, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

5 Egy nap a külpolitikában Francia vendég Moszkvában Kevés főváros van a világon, ahol annyi fontos és érdekes vendég fordul meg, mint Moszkvában. Mégsem nehéz megjósolni, hogy Maurice Schumann francia külügyminiszter moszkvai látogatása ott-tartózkodásának három napjánál sokkal tovább foglalkoztatja majd a világsajtót, a nemzetközi közvéleményt. Ha egy nagyhatalom külügyminisztere egy másik nagyhatalom fővárosában tesz hivatalos látogatást, az önmagában is figyelemre méltó esemény. Ebben az esetben azonban ennél jóval többről van szó, méghozzá több értelemben is. A szocialista szuperhatalom viszonya Franciaországhoz szívélyesebb, mint a többi nyugati nagyhatalomhoz. Ez nem utolsósorban a nemrég elhunyt nagy államférfi, Charles de Gaulle tábornok érdeme. Közismert, a világpolitikának ez a markáns alakja hitt abban, hogy a két nagy nép történelmi barátsága olyan hagyomány, amelyet az atomkorszak körülményei között is folytatni lehet , és folytatni kell. A tábornok azt hirdette, hogy Moszkva és Párizs érdekei több lényeges területen azonosak, vagy igen közel állnak egymáshoz és nem habozott érzékeltetni azt sem, hogy az egyik ilyen terület: az amerikaiak európai befolyásának visszaszorítása. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a szovjet fővárosban egyetértenek a közeledés koncepciójával és ez megmutatkozott a két ország kapcsolatainak konkrét alakulásában. De Gaulle visszavonulása után Washingtonban és — kisebb mértékben, de félreérthetetlenül — Londonban, megpróbálták olyan irányban befolyásolni a francia külügyminisztérium, a Quai d’Orsay politikáját, hogy az szakítson de Gaulle elképzeléseivel. Már akkor kiviláglott, hogy ez a törekvésük nem jár sikerrel: Georges Pompidou elnök kormányzata a francia külpolitika egyik pillérének és nem múló epizódnak fogta fel Párizs „keleti politikáját”. A két ország közötti együttműködés azóta még szorosabb lett, olyannyira, hogy rendszeres konzultációt határoztak el a két külügyminisztérium között. Ez már korábban megkezdődött, de miniszteri szinten ez az új típusú érintkezési forma premierje. A személyes látogatás egyik oka nyilvánvalóan az a tény, hogy előbb-utóbb magas rangú szovjet személyiségek viszonozzák majd Pompidou elnök moszkvai látogatását és Schumann hozzájárulhat egy ilyen rendkívül fontos utazás jó előkészítéséhez is. A tanácskozás — gazdasági, és a két ország kapcsolatait érintő más kérdéseken kívül — legfontosabb témája az európai biztonság lesz. Nem túlzás azt állítani, hogy Párizs és Moszkva konstruktív együttműködése nagyon sokat tehet kontinensünk nyugodt nappalaiért és éjszakáiért. Schröder és a vállalkozók Bad Pyrmont, MTI Gerhard Schröder, a CDU elnökhelyettese, kedden Bad Pyrmontban, a nyugatnémet vállalkozók képviselőinek találkozóján kijelentette, van győződve arról, hogy még CDU/CSU ismét magára vállalahatja majd a járó felelősséget. kormányzással Hozzáfűzte, hogy pártja az ellenzék szerepét „az egész ország érdekében használja föl”, s addig folytatja ezt a tevékenységét, amíg át nem veszi a kormányzást. „Sem keleti és német politikájában, sem gazdasági és pénzügyi politikájában nem ért el meggyőző eredményt a Brandt-kormány” — mondotta Schröder, aki szerint a CDU sikerei a legutóbbi tartományi parlamenti választásokon azt bizonyítják, hogy „a választók nem fogadták el a jelenlegi kormány kevéssé meggyőző teljesítményét”. Felértékelik a márkát? Majna-Frankfurt, MTI A nyugatnémet márka átváltási árfolyamának szabaddá tételével kapcsolatos spekulációk nyomán kedden tömeges devizabeáramlásra került sor az NSZK-ban. A Szövetségi Bank kénytelen volt a 3,63 nyugatnémet márka alsó beavatkozási ponton megvédeni a dollár árfolyamát, és mintegy 800 millió dollárt vásárolni, szemben a hétfőn vásárolt 100 millió dollárral. Devizakereskedelmi körökben egyre többet beszélnek arról, hogy a nyugatnémet márka átváltási árfolyamával „hamarosan történni fog valami”, ha tovább tart a devizabeáramlás. Megfigyelőknek tartják a elkerülhetetlennyugatnémet márka felértékelését. Ezt csak a kormány határozhatja el, amely legközelebb csütörtökön ül össze, Brandt kancellár nélkül, aki akkor Londonban lesz. Fogolycsere Párizs, MTI A VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének szóvivője keddi sajtónyilatkozatában ismételten megerősítette, hogy a foglyok kölcsönös szabadonbocsátásának kérdéséről csak azután lehet szó, ha már az Egyesült Államok kitűzte csapatai Dél-Vietnamból való teljes kivonásának határidejét. „A Nixon elnök által ismételten felvetett, úgynevezett hadifogolykérdés csak mesterkedés —, hangsúlyozta a szóvivő —, amellyel az amerikai elnök igyekszik elkendőzni agresszió« bűntetteit és megszámlálhatatlan háborús bűncselekményeit, az összes amerikai s igazolni csapatok kivonása ésszerű határideje kitűzésének konok megtagadtát,,»!« Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt új első titkárát táviratban üdvözölte Kádár János, az MSZMP KB első titkára. DOLGOZOK LAPJA Romes Csandra tájékoztatója — A BVT közgyűlése olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszívabbá válik a világimperializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romos Csandra. A ma még feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet enyhítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A részvevők száma körülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke-világtanács tagjai, és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű maga a közgyűlés. A megnyitó és a záró plenáris tanácskozások közötti napokon hat szekcióban üléseznek. Az egyes bizottságok tárgyalási témái: az európai politikai erők együttműködése az enyhülésért, az európai biztonságért és a közös fellépésért; az indokínai békéhez vezető út; béke és igazságosság a Közel-Keleten; a faji megkülönböztetés, a kolonializmus és neokolonializmus elleni harc; a fegyverkezési hajsza megállítása, a tömegpusztító fegyverek betiltása, általános és teljes leszerelés; a fejlődő országok problémái. — Feladata lesz a közgyűlésnek — közölte a BVT főtitkára — hogy új nagy nemzetközi békemegmozdulások programját dolgozza ki, és nagyszabású akciókat kezdeményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel, az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért. A Béke-világtanács mozgalma, amely az elképzelhető legnagyobb közös emberi ügyért, a békéért aktív harcra kész emberek tömörülése, a két évtizeddel ezelőtti zászlóbontás gondolatainak jegyében — a világ békéjének megteremtésére irányuló szándékkal — munkálkodik. A világesemények fejlődése, a nemzetközi viszonyok alakulása, sokrétűsége és bonyolultsága a Béke-világtanácsnak is feladatává teszi, hogy bátran, nyíltsággal és alkotó módon értékelje az eddigi tevékenységet, keresse és találja meg új, az eddigieknél is hatásosabb módszereit az imperialistaellenes harcnak, háborús tervek elleni fellépés anek. A BVT megalakulása óta súlyos válságok egész sora rázkódtatta meg a világot, az imperializmus mesterkedései kemény próbatételeket jelentettek az emberiség számára. A legrosszabbat, a nukleáris katasztrófát azért lehetett elkerülni, mert a következetes békepolitikát folytató Szovjetunió és a szocialista országok oldalán, a békéért síkraszálló erők hatalmas tábora, a legkritikusabb pillanatokban mindig megtalálta az egységes fellépés legmegfelelőbb, legeredményesebb formáit. Ezért joggal remélhető, hogy mostani közgyűlés is eredményes munkát végez majd. Az európai fővárosok békemozgalmi találkozójának gondolata a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságánál fogant. Az Országos Béketanács magáévá tette a kezdeményezést és támogatólag segíti a találkozó létrejöttét. Fővárosunk neve az elmúlt időszakban szoros kapcsolatba került az európai biztonság fogalomkörével: 1969 tavaszán innen kelt szárnyra a szocialista országok emlékezetes budapesti felhívása, 1970. nyarán pedig a budapesti memorandum elnevezésű okmány. A budapesti felhívásban körvonalazott kezdeményezés új folyamatokat indított el földrészünkön, és az európai biztonsági rendszer megteremtésének szükségessége a tárgyalások egyik központi témája lett — mondotta Romes Csandra. A Béke-világtanács közelgő budapesti ülésszaka előtt tegnap sajtótájékoztatót tartott Romes Csandra főtitkár, ismertetve az ülésszak programját és a várható résztvevők személyét. „Üres győzelem” Washingtonban Washington, MTI Washington kormányzati központja kedden megszállás alatt álló katonai város képét mutatta. A belváros forgalmi csomópontjait alkotó köztereket rohamsisakos katonák szoros gyűrűje zárta körül, alacsonyan repülő helikopterek cirkáltak az utcák fölül, s rádión irányították a rendőrosztagokat a háborúellenes tüntetők által „veszélyeztetett” pontokra. A hétfői tömeges letartóztatás után kedden reggelre erősen megcsappant a tüntetők száma. A gerillataktikát alkalmazó tüntetők csak ideigóráig tudták feltartóztatni, illetve megzavarni a kormányzati negyed forgalmát. John Mitchell igazságügyminiszter hétfőn délutáni hadijelentésszerű nyilatkozatában deklarálta: „A város nyitva áll, a forgalom folyik, a kormány lulcötik”. A tüntetők nem érték el ugyan meghirdetett céljukat, de mindenesetre példátlan intézkedésekre és az amerikai tömegtiltakozások történetében egyedülálló rekord felállítására kényszerítették kormányzatot. Hétfőn estig a a washingtoni rendőrség több mint 7000 tüntetőt tartóztatott le, vagyis a tiltakozó megmozduláson részvevő 12 000— 15 000 tüntető tömegnek mintegy a felét. A New York Times „üres győzelem” című keddi vezércikkében megállapítja: aA közrendnek ez a győzelme morálisan üres győzelem. Olyan áron érték ezt el, hogy az ország fővárosát katonai táborrá változtatták, katonák ezrei álltak sorfalat a hidakon és a főútvonalakon, helikopterek köröztek a város fölött és rohamsisakos rendőrök könnygázzal és gumibotokkal rohamozták meg a civileket.” 191?!. május 5, siera» 1 Egyiptom hat pontja a közel-keleti rendezésre Kairó, MTI Kedden, néhány órával Rogers amerikai külügyminiszter Kairóba érkezése előtt, Szadat elnök fontos politikai és katonai megbeszélést tartott az EAK állami és politikai vezetőivel. Az este kezdődő egyiptomi —amerikai tárgyalásokon az EAK küldöttségét Riad külügyminiszter vezeti. Az Al Gumhurija szerint az EAK az alábbiakban összefoglalt álláspontot tárja Rogers elé, mint a közel-keleti rendezés minimális feltételeit: 1. Izraelnek köteleznie kell magát a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Ez a béke alapvető feltétele; 2. a Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó egyiptomi kezdeményezés nem jelent részleges, vagy elkülönített megoldást, hanem szerves része, első szakasza a Biztonsági Tanács határozatán alapuló általános rendezésnek; 3. ki kell dolgozni a BT- határozat menetrendjét, végrehajtásának rögzíteni kell az izraeli csapatkivonás második szakaszának határidejét; 4. az első szakaszban, a részleges kiürítés keretében El-Arish vonaláig kell visszavonni az izraeli csapatokat. A második szakaszban az EAK nemzeti határáig kell terjednie a teljes kiürítésnek. Az EAK Sarm es-Sejk fölötti szuverenitása vitathatatlan; 5. az EAK tervezete meghatározott időtartamú tűzszünet életbe léptetését irányozza elő a részleges kiürítés kezdetétől a csatorna megnyitásáig. A csapatkivonás második szakasza ezután kezdődik; 6. az egyiptomi hadsereg a részleges kiürítést követően átkelne a Szuezi-csatornán. Az EAK hozzájárul ahhoz, hogy úgynevezett ütköző övezetet hozzanak létre az egyiptomi és az izraeli hadsereg között arra az időre, amíg Jarring ENSZ-megbízott lefekteti az összes megszállt arab területek kiürítésének ütemtervét. Az Al Ahram úgy értesült, hogy Rogers tájékoztatja az egyiptomi felet a Sinai-félsziget részleges kiürítésével kapcsolatos hivatalos izraeli válaszról. Rogers kifejti az Egyesült ugyancsak Államok véleményét erről a kérdésről. Lapzártakor érkezett Rogers, aki a néhai John Foster Dulles 1953-ban tett kairói látogatása óta az első amerikai külügyminiszter Egyiptomban, megérkezésekor adott nyilatkozatában tartós egyiptomi—izraeli békeegyezményre szólította fel a feleket és kijelentette, hogy az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz e cél érdekében. „Az a tény, hogy az országaink közti hivatalos diplomáciai kapcsolat megszakadása ellenére ma itt vagyok vendégként, mindkét fél gyakorlati érzékét bizonyítja. Ugyanezt bizonyítja az is, hogy az elhunyt Nasszer elnök elfogadta múlt év nyarán tett békekezdeményezésünket, amely új és reményteljes irányzatot alakított ki a világ e részén” — mondotta az amerikai külügyminiszter. Méltatta azt a tényt, hogy Szadat elnök vezetésével az Egyesült Arab Köztársaság pozitív választ adott a Gunnar Jarring nagykövet által februárban előterjesztett javaslatra. Az amerikai külügyminiszter kijelentette: most lehetőség kínálkozik az előrehaladásra a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának megfelelő békerendezés irányába, amely aztán megteremti majd a teljes rendezés általános alapelveit. „Készek vagyunk Egyiptommal és Izraellel konkrétan megvitatni a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatos ideiglenes megegyezés lehetőségét, amely — reméljük— hozzá fog járulni a végleges rendezéshez’' — mondotta Rogers. Pekingi tiltakozás a „két Kína” elv ellen Peking, Új-Kína A Zsenmin Zsipao című kínai lap keddi, „Újabb bizonyíték az amerikai kormánynak a kínai néppel szemben tanúsított ellenséges magatartására” című kommentárjában a leghatározottabb hangon utasítja vissza az amerikai külügyminisztériumnak Tajvannal kapcsolatos sugalmazásait. A Kínai KP központi lapja egyebek között a következőket írja: „Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, április 28-án két nyilatkozatot tett, nyíltan kijelentette, s ezekben hogy Kínai Népköztársaság * területét képező Tajvan és a Penghu-szigetek (Pescadores-szigetek. — A szerk.) szuverenitása .»rendezetlen kérdés, amely egy jövőbeni nemzetközi egyezmény tárgyát képezi. A szóvivő közölte továbbá, hogy az ezzel kapcsolatos egyezményt az úgynevezett „két Kína” kormányainak kell majd elérniük. A kínai lap az amerikai javaslatot értelmetlennek és ellentmondásosnak nevezi, majd leszögezi: „Bray eme két nyilatkozata újabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai kormány botrányos módon avatkozik be Kína belügyeibe, továbbra is fenntartja a Kínai Népköztársaság területét képező Tajvan erőszakos megszállását, és ellenséges magatartást tanúsít a kínai néppel szemben.” Az Új-Kína hírügynökség kommentárja a Bray által felvetett amerikai javaslattal kapcsolatban leszögezi, hogy Tajvan kérdésének nemzetközivé tétele és a „két Kína” vagy „egy Kína, egy Tajvan” elmélete megmutatja: a Nixon-kormányzatnak a kapcsolatok normalizálására vonatkozó terve nem más, mint porhintés. Bomba robbant a belfasti rendőrfőnök lakásában. Csak annak köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár, hogy a rendőrfőnök 13 éves leánya, néhány másodperccel a robbanás előtt, füstszagot érzett és riasztotta a ház lakóit.