Dolgozók Lapja, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI csütörtök3' AZ MSZMPf KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 129. sz. ÁRA: 80 fillér Fiatal műszakiak I. országos konferenciája Megnyitó, referátum, szekcióülések Szerdán a budapesti Technika Házában megkezdődött a fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciája. A tanácskozást Tóth Imre, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Vajó Péter, a KISZ KB titkára üdvözölte a konferencia több mint 400 részvevőjét, fiatal mérnököket, technikusokat, közgazdászokat, s a meghívott vendégeket, köztük dr. Ajtai Miklóst, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Bálint Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét, Nemeslaki Tivadart, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárát, dr. Szabó Jánost, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesét, dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettest, Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest, Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettest, dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettest, Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettest, valamint, dr. Nádor Györgyöt, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkárát. A konferencián dr. Ajtai Miklós vázolta gazdasági életünk időszerű feladatait, a távlati fejlesztési elképzeléseket. Egyebek között részletesen szólt a IV. ötéves népgazdasági terv célkitűzéseiről, azokról a teendőkről, amelyek következő esztendőkben váranak a fiatal műszaki szakemberekre. Dr. Ajtai Miklós részletesen szólt a munkatermelékenység fokozásának szükségességéről, az ipar színvonalának emeléséről, a fiatal szakemberek feladatairól. A kormány elnökhelyettesének előadását Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának referátuma követte. Egyebek között rámutatott: ma hazánkban több mint kétszázezren rendelkeznek egyetemi, vagy főiskolai diplomával. Csupán a legutóbbi esztendőben milliárd forintnál többet fordítottunk kutatásra és fejlesztésre. A felsőfokú képzettségű műszakiak és közgazdászok 40 százaléka, a középfokú technikusoknak pedig csaknem fele 30 éven aluli fiatal. Számuk, de jelentőségük is indokolja, hogy az ifjúsági szövetség rendszeresebben, differenciáltabban és főleg hatékonyabban foglalkozzon az ifjúságnak ezzel a rétegével, helyzetük alakulásával." A fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciája szerdán délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. Mind a hat szekcióülés gazdag volt témákban, mert az országos konferenciát 225 helyi tanácskozás előzte meg, így például felvetették, hogy ma még meglehetősen alacsony a műszaki színvonal az iparilag kevésbé fejlett megyék számos üzemében, fennáll az elméleti képzés és a gyakorlat közötti elkülönülés veszélye. Célszerűnek tartanák, ha a leendő szakemberek, az egyetemisták nyári gyakorlatukat abban az üzemben tartanák, ahol majd dolgozni fognak, s idejekorán informálódhatnának majdani feladataikról, munkakörülményeikről. Több szekcióban szóba kerülnek a pályakezdés problémái. Visszatérő gondolat volt, hogy nem mindenütt kapnak olyan komoly feladatokat a fiatalok, amelyek elvégzésével képességüket, rátermettségüket bizonyíthatnák. A hozzászólók egyike-másika aggasztónak ítélte a fiatal szakemberek munkahelyi vándorlásának növekedését. Az üzemhez, vállalathoz való kötődés erejét jelentősen befolyásolja az a tény is, hogy anyagilag is megtalálják-e számításukat. Tényekkel, érvekkel bizonyították, hogy a vállalatok bérezési gyakorlata jobbára csak két szempontot vesz figyelembe: azt, hogy ki milyen beosztást tölt be, hogy ki hány éve dolgozik a cégnél. A két szempont mechanikus alkalmazása alakítja ki a gyakran szóbakerült „szamárlétra” elvet. A jelenlegi bérezési gyakorlat nem ösztönöz arra, hogy a megtalálják szakmai, fiatalok emberi perspektívájukat. A konferencia csütörtökön plenáris ülésen folytatja tanácskozását. A fővárosból vidékre IPARKITELEPÍTÉS 800 millió forint a végrehajtásra Nyolcszáz millió forintot fordít a főváros iparkitelepítési célokra a IV. ötéves tervidőszakban, közölték a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának szerdai üléséről tartott sajtótájékoztatón. Az iparkitelepítésekkel 1975-ig Budapesten mintegy 22 000 munkahely szűnik meg, s ugyanakkor vidéken 24 000 embernek teremtenek foglalkoztatási lehetőséget. Egyes vállalatok határidő előtt vidékre költöztették kitelepítésre kijelölt budapesti részlegüket. Megszűnt például a Mátraaljai Szénbányák IX. kerület Hentes utcai, illetve Tagló utcai telepe. Országos Földtani Kutató At és Fúró Vállalat V. kerület Felszabadulás téri munkahelye Várpalotára költözött: a Dorogi Szénbányák brikett-üzeme a X. pestvidéki kerületi Keresztúri úton szüntette meg a termelést. Az említetteken kívül 1975- ig egész sor vállalat számolja fel budapesti telephelyét, vagy a főváros különböző pontjain elhelyezett részlegeit. A Palma Gumigyár például a IX. kerületi Lenhossék utcából Nyíregyházára költözik, s ott 900 dolgozónak biztosít majd foglalkozási lehetőséget. Az Egyesült Gyógyszer és Tápszerművek négy részlege települ ki, profiljának egy részét budapesti, illetve debreceni üzemnek adja át. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat — megszűnő kőbányai részlegei helyett — a Tolna megyei Tamásiban létesít 250 munkást foglalkoztató üzemet. A Budapesti Vegyiművek Váci úti és Illatos úti üzeme Hidason folytatja majd termelését, a XIII. kerületi Országbíró úton lévő telephelyet pedig felszámolják. A Ganz-MÁVAG lágymányosi hídüzemének új telephelye Mátranovákon lesz, a Remix Rádiótechnikai Vállalat Kőbányáról Szombathelyre teszi át székhelyét, Budapesti Vegyipari Gépgyára a XIII. kerületi Rokolya utcából Tabra költözik, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára százszemélyes munkahelyet létesít Szekszárdon. A III. kerületi Nagyszombat utcában működő Finomszerelvénygyár 450 dolgozójának biztosít munkalehetőséget Egerben, a Kéziszerszámgyár — újpesti és részlege helyett — angyalföldi Püspökladányban rendez be új 800 személyes üzemet. A Magyar Hajó- és Darugyár XIII. kerület Teve utcai részlege Tiszafüredre költözik, a Csepel Vas- és Fémművek rézhengerműve részben Mórra települ ki. A XIII. kerületi Papp Károly utcában lévő Hűtőgépgyár részére Jászárokszálláson találtak megfelelő helyet, a Lampart Zománcinari Művek XIII. kerületi Árboc utcai részlege helyett 600 dolgozót foglalkoztató üzem létesül Bonyhádon, az Elektroakusztikai Vállalat két zuglói részlegéből Nyíregyházán 900 dolgozót foglalkoztató üzemet létesítenek. A Fővárosi Tanács az iparkitelepítések végrehajtása érdekében rendeletet hozott, amely szerint a kitelepítésre kötelezett vállalatok részére — a kitenyésztés befejezését megelőző egy éven át — kötelező a munkaerő-közvetítés. Tehát kilépett munkavállalóik helyett újabb létszámot közvetítőlap nélkül nem vehetnek fel tmmm rmm( ! ís Mai szamunkbamm * II • f Ha jól kijön a lépés... 3. old.: | Tatai szabadtéri program 4. old.| Szerkesszünk együtt! 6 old.s # Lehet ezer forinttal több? 5. old.$ J Üzletkötések a BNV-n Jelentős megrendelések a Szovjetunióba • vezérképviselet Brazíliában A Labor MIM esztergomi gyáregységében Láng Károly, műszaki igazgató a BNV kapuzárásának másnapján már arról számolt be lapunk munkatársának, milyen eredményekkel tért haza a fővárosból . A BNV-n az volt a célunk, hogy bemutassuk az érdeklődőknek a laboratóriumi technika automatizálását. Ennek megfelelően gyártmányaink közül a legnagyobb érdeklődést az automata műszerek váltották ki. A fehérjekutatásban szinte nélkülözhetetlen aminosav analizátor, valamint a katalízis kutatáshoz a katalitikus laboratórium. Bizonyára felkeltette tárgyalófeleink érdeklődését a frakciószedő automata, valamint az elektroforézises és kromatográfiás készülékek, amelyek mind a fehérjekutatásban, mind az orvosgyógyászatban felhasználhatóak. Bemutattuk a vásáron a különböző labormérlegeinket és sterilizáló berendezéseinket is. A tárgyalások legfontosabb eredménye talán a szovjet partnerrel kötött szerződés. Nyolc katalitikus és víruskutató laboratóriumot rendelt, mintegy egymillió kétszázezer rubel értékben. Egy brazil cég képviselője megvásárolt három műszert és vezérképviseletet vállalt, egy amerikai cég képviselője licencvásárlásról tárgyalt velünk. A Labor MIM kiállítási tárgyalóterme mindennap tele volt. Tárgyalások folytak NDK-beli, cseh, lengyel külkereskedelmi szakemberekkel Az EMG esztergomi gyáregysége már 1960 óta jelentős megrendeléseket kap a Szovjetuniótól. Az idén a BNV kapunyitása előtt érkezett meg az 1972, 1973-as évekre vonatkozó megrendelésük, mely szerint évente ötven, nyolccsatornás mintegy enkefalográfot kér a szovjet külkereskedelmi cég. A gyáregység teljes értékű munkáját egyébként nehéz lemérni, még egy-egy ilyen nemzetközi vásár kapcsán is, mert COR-ral sok esetben a MEDI- kooperálva kerül egy-egy műszerük a piacra. A vásár alatt az Elektromos Mérőkészülékek Gyára, Lengyelországgal kötött szerződést. Még ebben az esztendőben tizenkét enkefalográfot nyolccsatornás szállítanak Lengyelországba. Tárgyalások folytak bolgár üzletemberekkel is, akik éppen ezen a héten utaznak Esztergomba a szerződés megkötésére. Az orvosi műszereken — enkefalográf, oszcilloszkóp — kívül, alacsony frekvenciás generátorokat mutatott be az EMG. A szovjet és a lengyel megrendelés értéke mintegy 372 ezer rubel. A gyáregységben elmondták azt is, hogy meglepően nagy volt a belföldi szakemberek érdeklődése termékeik iránt. (A megrendeléseket, szerződéseket általában tavasszal köti a vállalattal az OMKER.) Nem tartozik közvetlenül a BNV-hez, annál inkább a külkereskedelmi megrendelésekhez, hogy a közelmúltban Esztergomban járt Gricenyenko, a MEDEXPORT (A Szovjetunió orvosi műszereket importáló külkereskedelmi vállalata) képviselője, aki az 1973. utáni szállításokról, megrendelésekről tárgyalt. A helyszínen meggyőződött kiváló minőségű műszerek érékenységéről, s már most jelezte, hogy tizenöt többcsatornás enkefalográfra lesz szüksége vállalatának. Ezekből a műszerekből egyetlen darab értéke meghaladja a tizennégyezer rubelt. Az ez irányú tárgyalások a nyáron várhatóan Moszkvában folytatódnak, ahova elutaznak az esztergomi gyáregység vezetői is. Mindkét gyáregységnél tett látogatásunk után azt állapíthattuk meg, hogy az idei BNV az esztergomi műszergyártók számára eredményes volt, jelentős üzleteket kötöttek, nagy összegű szerződéseket írtak alá, s néhány szerződéskötés még ezután realizálódik. Permetezés a gyümölcsösben A Somodorpusztai Állami Gazdaság 725 holdas gyümölcsösében folyó munkák közül most a permetezés az, amely embert, gépet egyaránt legnagyobb mértékben igénybe vesz. A csaknem 500 holdas őszibarackosban a negyedik permetezést végzik. A 0,5 százalékosos keveréket Meryl-Porathyona „menetrend szerint” forduló permetezőgépek gyors ütemben viszik a táblákra. Az eső nagymértékbenA Hunyadi János és Dobó Katalin szocialista brigád permetezői eddig mindig jó munkát végeztek, akadályozza munkájukat, hiszen a frissen permetezett fákról egy-kettőre lemossa a permetlevet. Az almafák ötödik permetezése is befejezéshez közeledik, s a legjobb munkát az állami gazdaság két szocialista brigádja, a növényvédő és a traktoros végezte. A permetlé keverő toronyban csak megfelelő védőfelszereléssel dolgozhatnak a mun Mind jobban növekszik az igény az Országos Kőfaragóipari Vállalat termékei iránt. A napokban termelési tanácskozáson vitatták meg a süttőiek, milyen fejlesztéseket fogadjanak el a negyedik ötéves tervben, hogy kül- és belföldi megrendelőiknek szállítani tudjanak. Az egész vállalat negyvenmillió forintot fordít fejlesz- 00729229 Automata csiszolósor - tizennégymillió forint fejlesztésre -Export kamionnal résre a negyedik ötéves tervben, ebből 14 millió forint jut Süttőnek. Tamás János telepvezető elmondta, hogy az összeget úgy osztják fel, hogy hatmillió forint a bányák, nyolcmillió forint pedig a telepek fejlesztésének költségeit fedezze. Elsősorban a kapacitást bővítik. A jelenlegi évi termelésük mintegy százezer négyzetméter burkolóanyag, ez a negyedik ötéves terv végére 145—150 ezer négyzetméter lesz. Elkészült már a részletes program is, mikor, milyen gépek érkeznek. Legközelebb 1972-ben Olaszországból jön szállítmány, amely egy automata csiszoló gépsort tartalmaz. Ezen kívül rendelnek szalagos összekötő berendezéseket, görgősorokat, lesz új tíztonnás darupálya is, ami ugyancsak a szállítási, anyagmozgatási munkákat könnyíti meg. " Fontos pontja a negyedik ötéves tervnek a bérfejlesztés. L szerint a süttői kőfaragóknál tizenhét-tizennyolc százalékos átlagos bérnövekedéssel számolnak. Munkaerőgondjaik vannak, és a jelek szerint lesznek is. A korszerű gépek azonban modern termelési módot biztosítanak, így reménykednek a tervek teljesítésében. Fokozódik az importjuk és az exportjuk. A széles skálájú választék érdekében nyersanyag érkezik Bulgáriából, a Szovjetunióból, különleges egyedi munkákhoz még Svédországból is. A készáru kivitelük a legmodernebb szállítási módszerekkel történik. Közvetlenül Süttőről viszik a kamionok a burkolóanyagokat Ausztriába, Nyugat-Németországba, Svájcba. Az idei BNV tapasztalatait figyelembe véve exporttevékeny rónn» a jövőben nötefcB*»