Dolgozók Lapja, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI csütörtök3' AZ MSZMPf KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 129. sz. ÁRA: 80 fillér Fiatal műszakiak I. országos konferenciája Megnyitó, referátum, szekcióülések Szerdán a budapesti Tech­nika Házában megkezdődött a fiatal műszakiak és közgazdá­szok első országos konferen­ciája. A tanácskozást Tóth Imre, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Vajó Péter, a KISZ KB titkára üd­vözölte a konferencia több mint 400 részvevőjét, fiatal mérnököket, technikusokat, közgazdászokat, s a meghívott vendégeket, köztük dr. Ajtai Miklóst, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, Bálint Józse­fet, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetőjét, Nemeslaki Tivadart, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsá­nak titkárát, dr. Szabó Jánost, az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter első helyettesét, dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszterhelyettest, Ka­­zareczki Kálmán mezőgazda­­sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettest, Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyet­test, dr. Polinszky Károly mű­velődésügyi miniszterhelyet­test, Veress Péter külkereske­delmi miniszterhelyettest, va­­­­lamint, dr. Nádor Györgyöt, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkárát. A konferencián dr. Ajtai Miklós vázolta gazdasági éle­tünk időszerű feladatait, a táv­lati fejlesztési elképzeléseket. Egyebek között részletesen szólt a IV. ötéves népgazdasá­gi terv célkitűzéseiről, azok­ról a teendőkről, amelyek következő esztendőkben vár­a­nak a fiatal műszaki szakem­berekre. Dr. Ajtai Miklós rész­letesen szólt a munkaterme­lékenység fokozásának szük­ségességéről, az ipar színvona­lának emeléséről, a fiatal szakemberek feladatairól. A kormány elnökhelyettesé­nek előadását Főcze Lajosnak, a KISZ KB titkárának refe­rátuma követte. Egyebek kö­zött rámutatott: ma hazánk­ban több mint kétszázezren rendelkeznek egyetemi, vagy főiskolai diplomával. Csupán a legutóbbi esztendőben milliárd forintnál többet for­­­dítottunk kutatásra és fejlesz­tésre. A felsőfokú képzettségű műszakiak és közgazdászok 40 százaléka, a középfokú techni­kusoknak pedig csaknem fele 30 éven aluli fiatal. Számuk, de jelentőségük is indokolja, hogy az ifjúsági szövetség rendszeresebben, differenciál­tabban és főleg hatékonyabban foglalkozzon az ifjúságnak ez­zel a rétegével, helyzetük ala­kulásával." A fiatal műszakiak és köz­gazdászok első országos kon­ferenciája szerdán délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. Mind a hat szekcióülés gaz­dag volt témákban, mert az országos konferenciát 225 he­lyi tanácskozás előzte meg, így például felvetették, hogy ma még meglehetősen ala­csony a műszaki színvonal az iparilag kevésbé fejlett me­gyék számos üzemében, fenn­áll az elméleti képzés és a gyakorlat közötti elkülönülés veszélye. Célszerűnek tarta­nák, ha a leendő szakembe­rek, az egyetemisták nyári gyakorlatukat abban az üzem­ben tartanák, ahol majd dol­gozni fognak, s idejekorán in­formálódhatnának majdani feladataikról, munkakörülmé­nyeikről. Több szekcióban szó­ba kerülnek a pályakezdés problémái. Visszatérő gondo­lat volt, hogy nem mindenütt kapnak olyan komoly felada­tokat a fiatalok, amelyek el­végzésével képességüket, rá­termettségüket bizonyíthatnák. A hozzászólók egyike-mási­­ka aggasztónak­­ ítélte a fiatal szakemberek munkahelyi ván­dorlásának növekedését. Az üzemhez, vállalathoz való kö­tődés erejét jelentősen­ befo­lyásolja az a tény is, hogy anyagilag is megtalálják-e szá­mításukat. Tényekkel, érvek­kel bizonyították, hogy a vál­lalatok bérezési gyakorlata jobbára csak két szempontot vesz figyelembe: azt, hogy ki milyen beosztást tölt be, hogy ki hány éve dolgozik a­­ cégnél. A két szempont mecha­nikus alkalmazása alakítja ki a gyakran szóbakerült „sza­márlétra” elvet. A jelenlegi bérezési gyakorlat nem ösztö­nöz arra, hogy a megtalálják szakmai, fiatalok emberi perspektívájukat. A konferencia csütörtökön plenáris ülésen folytatja ta­nácskozását. A fővárosból­­ vidékre IPARKITELEPÍTÉS 800 millió forint a végrehajtásra Nyolcszáz millió forintot fordít a­ főváros iparkitelepí­­tési célokra a IV. ötéves terv­időszakban­­, közölték a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának szerdai ülésé­ről tartott sajtótájékoztatón. Az iparkitelepítésekkel 1975-ig Budapesten mintegy 22 000 munkahely szűnik meg, s ugyanakkor vidéken 24 000 embernek teremtenek foglalkoztatási lehetőséget. Egyes vállalatok határidő előtt vidékre költöztették ki­telepítésre kijelölt budapesti részlegüket. Megszűnt példá­ul a Mátraaljai Szénbányák IX. kerület Hentes utcai, il­letve Tagló utcai telepe. Országos Földtani Kutató At és Fúró Vállalat V. kerület Felszabadulás téri munkahelye Várpalotára költözött: a Do­rogi Szénbányák brikett-üzeme a X. pestvidéki kerületi Keresztúri úton szüntette meg a termelést. Az említetteken kívül 1975- ig egész sor vállalat számolja fel budapesti telephelyét, vagy a főváros különböző pontjain elhelyezett részlege­it. A Palma Gumigyár pél­dául a IX. kerületi Lenhos­­sék utcából Nyíregyházára költözik, s ott 900 dolgozónak biztosít majd foglalkozási le­hetőséget. Az Egyesült Gyógyszer és Tápszerművek négy részlege települ ki, profiljának egy részét buda­pesti, illetve debreceni üzem­nek adja át. A Vegyiműve­ket Szerelő Vállalat — meg­szűnő kőbányai részlegei he­lyett — a Tolna megyei Ta­másiban létesít 250 munkást foglalkoztató üzemet. A Bu­dapesti Vegyiművek Váci úti és Illatos úti üze­me Hidason folytatja majd termelését, a XIII. ke­rületi Országbíró úton lévő telephelyet pedig felszámol­ják. A Ganz-MÁVAG lágy­mányosi hídüzemének új te­lephelye Mátranovákon lesz, a Remix Rádiótechnikai Vál­lalat Kőbányáról Szombat­helyre teszi át székhelyét, Budapesti Vegyipari Gépgyár­a a XIII. kerületi Rokolya ut­cából Tabra költözik, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára százszemélyes munka­helyet létesít Szekszárdon. A III. kerületi Nagyszombat ut­cában működő Finomszerel­­vénygyár 450 dolgozójának biztosít munkalehetőséget Egerben, a Kéziszerszámgyár — újpesti és részlege helyett — angyalföldi Püspök­ladányban rendez be új 800 személyes üzemet. A Magyar Hajó- és Daru­gyár XIII. kerület Teve ut­cai részlege Tiszafüredre köl­tözik, a Csepel Vas- és Fémművek rézhengerműve részben Mórra települ ki. A XIII. kerületi Papp Károly utcában lévő Hűtőgépgyár ré­szére Jászárokszálláson talál­tak megfelelő helyet, a Lam­­part Zománcinari Művek XIII. kerületi Árboc utcai részlege helyett 600 dolgozót foglal­koztató üzem létesül Bony­­hádon, az Elektroakusztikai Vállalat két zuglói részlegé­ből Nyíregyházán 900 dolgo­zót foglalkoztató üzemet lé­tesítenek. A Fővárosi Tanács az­ ipar­kitelepítések végrehajtása ér­dekében rendeletet hozott, amely szerint a kitelepítés­re kötelezett vállalatok részé­re — a kitenyésztés befejezé­sét megelőző egy éven át — kötelező a munkaerő-köz­vetítés. Tehát kilépett mun­kavállalóik helyett újabb lét­számot közvetítőlap nélkül nem vehetnek fel t­m­m­m r­m­m( ! í­s Mai szamunkbamm * II • f Ha jól kijön a lépés... 3. old.: | Tatai szabadtéri program 4. old.| Szerkesszünk együtt! 6 old.s # Lehet ezer forinttal több? 5. old.$ J Üzletkötések a BNV-n Jelentős megrendelések a Szovjetunióba • vezérképviselet Brazíliában A Labor MIM esztergomi gyáregységében Láng Károly, műszaki igazgató a BNV ka­puzárásának másnapján már arról számolt be lapunk mun­katársának, milyen eredmé­nyekkel tért haza a főváros­­ból . A BNV-n az volt a cé­lunk, hogy bemutassuk az ér­deklődőknek a laboratóriumi technika automatizálását. En­nek megfelelően gyártmánya­ink közül a legnagyobb ér­deklődést az automata műsze­rek váltották ki. A fehérjeku­tatásban szinte nélkülözhetet­len aminosav analizátor, va­lamint a katalízis kutatáshoz a katalitikus laboratórium. Bi­zonyára felkeltette tárgyalófe­leink érdeklődését a frakció­szedő automata, valamint az elektroforézises és kromatog­ráfiás készülékek, amelyek mind a fehérjekutatásban, mind az orvosgyógyászatban felhasználhatóak. Bemutattuk a vásáron a különböző labor­mérlegeinket és sterilizáló be­rendezéseinket is. A tárgyalások legfontosabb eredménye talán a szovjet partnerrel kötött szerződés. Nyolc katalitikus és vírusku­­­tató laboratóriumot rendelt, mintegy egymillió kétszáz­ezer rubel értékben. Egy brazil cég képviselője megvásárolt három műszert és vezérképviseletet vállalt, egy amerikai cég képviselője li­cencvásárlásról tárgyalt ve­lünk. A Labor MIM kiállítá­si tárgyalóterme mindennap tele volt. Tárgyalások folytak NDK-beli, cseh, lengyel kül­kereskedelmi szakemberekkel Az EMG esztergomi gyár­egysége már 1960 óta jelentős megrendeléseket kap a Szov­jetuniótól. Az idén a BNV kapunyitása előtt érkezett meg az 1972, 1973-as évekre vonatkozó megrendelésük, mely szerint évente ötven, nyolccsatornás mintegy enke­­falográfot kér a szovjet kül­kereskedelmi cég. A gyáregység teljes értékű munkáját egyébként nehéz le­mérni, még egy-egy ilyen nemzetközi vásár kapcsán is, mert COR-ral sok esetben a MEDI- kooperálva kerül egy-egy műszerük a piacra. A vásár alatt az Elektromos Mérőkészülékek Gyára, Len­gyelországgal kötött szerző­dést. Még ebben az esztendő­ben tizenkét enkefalográfot nyolccsatornás szállítanak Lengyelországba. Tárgyalások folytak bolgár üzletemberek­kel is, akik éppen ezen a hé­ten utaznak Esztergomba a szerződés megkötésére. Az orvosi műszereken — enkefalográf, oszcilloszkóp — kívül, alacsony frekvenciás generátorokat mutatott be az EMG. A szovjet és a lengyel meg­rendelés értéke mintegy 372 ezer rubel. A gyáregységben elmondták azt is, hogy meg­lepően nagy volt a belföldi szakemberek érdeklődése ter­mékeik iránt. (A megrendelé­seket, szerződéseket általában tavasszal köti a vállalattal az OMKER.) Nem tartozik közvetlenül a BNV-hez, annál inkább a kül­kereskedelmi megrendelések­hez, hogy a közelmúltban Esz­tergomban járt Gricenyenko, a MEDEXPORT (A Szovjet­unió orvosi műszereket im­portáló külkereskedelmi vál­lalata) képviselője, aki az 1973. utáni szállításokról, megrendelésekről tárgyalt. A helyszínen meggyőződött kiváló minőségű műszerek ér­­­­ékenységéről, s már most je­lezte, hogy tizenöt többcsator­nás enkefalográfra lesz szük­sége vállalatának. Ezekből a műszerekből egyetlen darab értéke meghaladja a tizen­négyezer rubelt. Az ez irányú tárgyalások a nyáron várha­tóan Moszkvában folytatód­nak, ahova elutaznak az esz­tergomi gyáregység vezetői is. Mindkét gyáregységnél tett látogatásunk után azt állapít­hattuk meg, hogy az idei BNV az esztergomi műszergyártók számára eredményes volt, je­lentős üzleteket kötöttek, nagy összegű szerződéseket ír­tak alá, s néhány szerződés­­kötés még ezután realizálódik. Permetezés a gyümölcsösben A Somodorpusztai Állami Gazdaság 725 holdas gyümöl­csösében folyó munkák közül most a permetezés az, amely embert, gépet egyaránt legnagyobb mértékben igény­­­be vesz. A csaknem 500 hol­das őszibarackosban a negye­dik permetezést végzik. A 0,5 százalékos­os keveréket Meryl-Porathyon­­a „menetrend szerint” forduló permetezőgé­pek gyors ütemben viszik a táblákra. Az eső nagymértékbenA Hunyadi János és Dobó Katalin szocialista brigád per­metezői eddig mindig jó mun­kát végeztek, akadályozza munkájukat, hi­szen a frissen permetezett fákról egy-kettőre lemossa a permetlevet. Az almafák ötödik perme­tezése is befejezéshez közele­dik, s a legjobb munkát az állami gazdaság két szocialis­ta brigádja, a növényvédő és a traktoros végezte. A permetlé keverő toronyban csak megfelelő védőfelszere­léssel dolgozhatnak a mun­ Mind jobban növekszik az igény az Országos Kőfaragó­ipari Vállalat termékei iránt. A napokban termelési tanács­kozáson vitatták meg a süt­­tőiek, milyen fejlesztéseket fo­gadjanak el a negyedik ötéves tervben, hogy kül- és belföldi megrendelőiknek szállítani tudjanak. Az egész vállalat negyven­­millió forintot fordít fejlesz- 00729229 Automata csiszolósor - tizennégymillió forint fejlesztésre -Export kamionnal résre a negyedik ötéves terv­ben, ebből 14 millió forint jut Süttőnek. Tamás János telep­vezető elmondta, hogy az ös­­­szeget úgy osztják fel, hogy hatmillió forint a bányák, nyolcmillió forint pedig a te­lepek fejlesztésének költségeit fedezze. Elsősorban a kapaci­tást bővítik. A jelenlegi évi termelésük mintegy százezer négyzetméter burkolóanyag, ez a negyedik ötéves terv végére 145—150 ezer négyzetméter lesz. Elkészült már a részletes program is, mikor, milyen gé­pek érkeznek. Legközelebb 1972-ben Olaszországból jön szállítmány, amely egy auto­mata csiszoló gépsort tartal­maz. Ezen kívül rendelnek szalagos összekötő berendezé­seket, görgősorokat, lesz új tíztonnás darupálya is, ami ugyancsak a szállítási, anyag­­mozgatási munkákat könnyíti meg. " Fontos pontja a negyedik ötéves tervnek a bérfejlesztés. L szerint a süttői kőfaragók­nál tizenhét-tizennyolc száza­lékos átlagos bérnövekedéssel számolnak. Munkaerőgondjaik vannak, és a jelek szerint lesz­nek is. A korszerű gépek azon­ban modern termelési módot biztosítanak, így reményked­nek a tervek teljesítésében. Fokozódik az importjuk és az exportjuk. A széles skálá­jú választék érdekében nyers­anyag érkezik Bulgáriából, a Szovjetunióból, különleges egyedi munkákhoz még Svéd­országból is. A készáru kivi­telük a legmodernebb szállí­tási módszerekkel történik. Közvetlenül Süttőről viszik a kamionok a burkolóanyagokat Ausztriába, Nyugat-Németor­­szágba, Svájcba. Az idei BNV tapasztalatait figyelembe véve exporttevé­keny rónn» a jövőben nötefcB*»

Next