Dolgozók Lapja, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

QULAG PROLETÁRJAI EGYESOUFTERI DOLGOZÓKLw 1971. október 24. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ára: 1 forint < Őszinte szóval Az ország figyelme pénte­ken a Parlamentre irányult, ahol Fock Jenő, elnöke elemezte a kormány népgazda­ságunk fejlődését, azokat a gátló körülményeket, ame­lyek fékezik előrehaladá­sunkat A gazdasági reform nagy erőket szabadított fel, amelyek meggyorsították fej­lődésünket, kedvezően befo­lyásolták a tervek teljesíté­sét, gazdálkodásunk erőit. Ám az új szabályozók csu­pán eszközök, nem helyette­síthetik a vezetést, nem old­ják meg a munkaerőgondo­kat, a fegyelmet sem szigo­rítják, a beruházásokra sem teremtenek több pénzt, csak abban az esetben, ha eze­ket a szabályozókat megfe­lelően fel is használják, s szellemükben végezzük dol­gainkat. Mi tagadás, van gondunk például a beruházások ala­kulásával a fegyelemmel, és­pedig nemcsak a kivitelező vállalatoknál, hanem min­den szinten. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk: rendet teremteni ezen a te­rületen. Csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk, csak annyit fordíthatunk be­­­ruházásokra, amennyinek anyagi alapját is biztosítani tudjuk. Minden más elkép­zelés érvényesítése bűn a népgazdasággal szemben, amely nem bírja el a beru­házásoknak, s az igények­nek a tervezettnél sokkal na­gyobb növekedését. A kor­mány ezért egy sor intézke­désre készül, amelyek vég­rehajtására szervre, hogy számít minden mielőbb túl­jussunk a nehézségeken. A kormány elnöke óvott mindenkit attól, hogy pánik­ba essen Gazdasági életünk negatív jelenségei mellett nagyon sok a fejlődésünket gyorsító pozitívum. Növeke­dett az iparban a termelé­kenység, helyreállt az össz­hang a termelékenység és a bérszínvonal emelkedése kö­zött. A hiányosságok felszá­molásával még inkább lehe­tővé tesszük a kedvező ten­denciák érvényesülését. Eh­hez viszont az kell, hogy csak a ténylegesen elvégzett és minőségileg kifogástalan munka kapja meg az anyagi és az erkölcsi jutalmat. Min­den más gyakorlat érvénye­sítése ellentétes törvényeink­kel, politikánkkal. A tömegpolitikai munka minden eszközével tudatosí­tani kell a gazdasági élet követelményeit. A gazdasági vezetőknek, párt és szakszer­vezeti szerveknek szorosan együtt kell működni e célok érdekében, és felkészülni alaposan az 1972. évi fel­adatokra, úgy hogy minden területen realizálódjanak el­képzeléseink Őszinte, kendőzetlen, egyenes beszéd hangzott el a Parlamentben. Ugyanilyen­nek kell lennie rá a reagá­lásnak is,» Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese a Ma­gyar—NDK Gazdasági és Mű­szaki Tudományos Együttmű­ködési Bizottság magyar ta­gozatának elnöke, a bizottság X. ülésszakára szombaton Német Demokratikus Köztár­a­saságba utazott. Dr. Tímár Mátyás tárgyalásokat folytatt Wolfgang Rauc­fuss minisz­terelnök-helyettessel, a bi­zottság elnökével német tagozatának a két országot érintő gazdasági együttműkö­dés kérdéseiről. 7ő A bizottság soron követke­ülésén többek között na­pirendre kerülnek az 1971/75 évi hosszú lejáratú külkeres­kedelmi szerződés, a közúti gépjárműgyártás területén folytatott együttműködés és a könnyűipari együttműködés kérdései. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz­ dr. Hetényi Ist­ván, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, a bizott­ság magyar tagozatának he­lyettes elnöke is. A Ferihegyi repülőtéren az elutazásnál megjelent dr. Szabó Zoltán egészségü­gyi miniszter és dr. Szita János miniszterhelyettes, nemzetközi gazdasági kapcso­a­latok bizottságának titkára. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. Hétfőn érkezik hazánkba Otto Winzer Ottó Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn érkezik hivatalos ba­ráti látogatásra Magyaror­szágra. A magyar és az NDK diplo­máciai vezetők küszöbön álló tárgyalásainak napirendjén minden bizonnyal a nemzetkö­zi politika legutóbbi fejlemé­nyeinek és a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésé­nek kérdései szerepelnek. A szocializmust építő két baráti országot a közös elvek és cé­lok fűzik egymáshoz. A Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kapcsolatai mind a var­sói szerződés, és a KGST ke­retében, mind a kétoldalú­­párt-, állami-, gazdasági­­kulturális együttműködés te­­s­tületén gyümölcsözően, egy­más érdekeinek tartása jegyében tiszteletben­­fejlődnek. Gazdasági kapcsolatainkról különösen sokat mond az a tény, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság — a Szov­jetunió után — hazánk má­sodik legnagyobb kereskedel­mi partnere. Otto Winter budapesti meg­beszélésein minden bizonnyal szóba kerül a haladó világ­nak, s ezen belül a Magyar Népköztársaságnak az a néze­te, hogy a két német állam ENSZ tagságának rendezése elősegítené egyidejű az eu­rópai kérdések kedvezőbb megoldását, jól szolgálná a népek közötti megértést és az ENSZ egyetemlegességét. A magyar nagy várakozással közvélemény fődéssel tekint Ottó és érdek­Winter külügyminiszternek a magyar vezetőkkel történő baráti megbeszélései elé. Mai számunkban: Szórakozni akarok' 5. oldal 6—7. oldal Tallózás a nemzetközi sajtóban 8. oldal Otthonunk 9. oldal Nyers emlékezet Új feladatokra, megújult lendülettel Járási küldöttértekezlet Dorogon Október 23-án záróakkord­jához érkezett a dorogi já­rásban az a sokrétű, felelős­ségteljes munka, amit a KISZ-szervezetek­­einek újjáválasztása vezetője­jelen­tett. A megválasztott... küldöt­tek a tagságtól kapott útra­­valóval saját alapszervezetük értékítéletével érkeztek a dorogi járási KISZ-bizottság küldöttértekezletére, hogy részt vegyenek abban a gon­dos mérlegkészítésben és l adatmegjelölésben, amely fe­a járás ifjú kommunistáinak legfelsőbb fórumát jellemezte. A dorogi József Attila Műve­lődési Ház dísztermében ös­­­szeült küldöttértekezlet mun­kájában részt vett Horváth István, az MSZMP megyei pártbizottságának osztályve­zetője, Bosznai Jenő, a doro­gi járási pártbizottság első titkára, Paczolai Tibor, a KISZ­ központi bizottságának munkatársa, Bokros Albert, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Pákozdi Antal, az SZMT titkára az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet alakulatok és a magyar Nép­hadsereg képviselői, valamint a dorogi járás társadalmi és tömegszervezeti vezetői is. Horváth Károly, a járási KISZ-bizottság titkárának vi­taindító előadása valósághű képet rajzolt arról a munká­ról, amely a KISZ­ tevék­eny­­ségét és a vezetőségválasztó taggyűléseket jellemezte. Az írásos anyag áttanulmányozá­sát, valamint a szóban előter­jesztett vitaindító előadást gazdag tartalmú, sokrétű, kommunista fűtöttségű és fe­lelősségérzetet tükröző vita követte. Akár a káderképzés­ről, akár a lakáshelyzetről, vagy a szervezeti élet felté­teleinek megteremtéséről, politikai és szakmai önképzés a fontosságáról, az úttörő és a KISZ, a KISZ és a tömeg­szervezetek kapcsolatáról mondtak véleményt, vagy ter­jesztették elő javaslataikat, minden esetben a lehetőségek mérlegelésével, illetve a le­hetőségek megteremtésében való aktív részvétel állva fogalmazták meg talaján gon­dolataikat. Geiszler István, a dorogi homokvasút üzem KISZ-szervezetének küldötte, a sportolási lehetőségek kiter­jesztéséről szólva nyomban a hogyant is körvonalazta, a javaslatát érdemes fontolóra venni. Czap Zoltán arról be­szélt, milyen módon és fo­kon alakították az ifjúsági kommunista arculatát a KISZ által meghirdetett mozgalmak. Egyben arra hívta fel a kül­döttértekezlet résztvevőit, s rajtuk keresztül a járás ifjú kommunistáit, hogy a maguk területén adjanak meg min­den segítséget a beruházások határidőre történé­séhez. Bíi­der András befejező­azt hangsúlyozta, hogy a megszer­zett tudás az egész társada­lom haszna, ezért az üzemek segítsék és ne gátolják a ta­­nulni vágyókat. A hozzászólásokat délelőtt 11 órakor egy igen kedves köszöntő szakította félbe. A dorogi Zrínyi iskola úttörői üdvözölték a járási küldött­­értekezletet, ahogy ők mond­ták: a testvérek számvetését. És e köszöntés után nyomban róluk esett szó, amikor Grósz János, a járási úttörőelnökség titkára többek között arról beszélt, hogy a jövő immár készen áll majd érbe a pilismaróti úttörőtábor, a já­rás felnőtt társadalmának ajándéka. A szovjet vendégek is kö­szöntötték a küldöttértekezle­tet, majd Bokros Albert, a megyei KISZ-bizottság titká­ra szólt a fiatalokhoz. A testületi munka továbbfejlesz­­­tésének szükségét hangsúlyoz­ta. Horváth István elvtárs, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője az eszmei, politikai nevelés fontosságáról beszélt. — A KISZ munkájának igen komoly pozitívuma mon­dotta többek között — hogy a fiatalok széles tömegei isme­rik pártunk politikáját, cél­kitűzéseit. A beszámolókat, a szerveze­ti szabályzat módosítás-terve­zetét és a KISZ­ központi bi­zottságának vitaanyagát meg­tárgyalva a küldöttértekezlet megválasztotta a 33 tagú já­rási KISZ-bizottságot és a 9 tagú pénzügyi ellenőrző bi­zottságot. A végrehajtó bi­zottságban 9 főt választottak. A megyei küldöttértekezletre 33 küldöttet delegáltak. TÁRKANYI képek Felvételünk a Cohlmann szárító berendezésének építéséről készült p­ü Ik­i Kombájnok takarítják be a tárkanyi Egyetértés Tsz földjei­ről a kukoricát. Ebben az évben mintegy 400 vagonnyit ter­meltek a tárkányiak films - 4? W ■ % |gp ,YVYrTYYYY»VYYYTYY ¥ Y»Y»YTT»»VYYmrT fTYY»»»* ,Hat órát a káptalanfüredi KISZ-táborért­ Az utánpótlás érlelése Szombaton délelőtt az oroszlányi KISZ-alaps­zem­e­tek küldöttei, is megvitatták az eddig végzett munkát, s meghatározták a évek feladatait. A következő táson a 105 küldöttön tanácska­kívül számos vendég — élükön Bu­dai Károllyal, az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának tagjával és Tóth Károllyal, a KISZ­ megyei bizottságának első titkárával­­ is megje­lent. A KISZ-bizottság írásos beszámolójához Giczy Gyula az ifjúsági szövetség titkára fűzött vitaindítót.városi Oroszlányban régi hagyo­mányai vannak a KISZ-es utánpótlás nevelésének. Az ifi­ vezetést több alapszervezet eddig is példásan oldotta meg. A vita maga is az ifi­vezetés kérdéseit taglalta. Ér­dekes javaslat volt, hogy nyolcadikos úttörők legjobb­a­jait vonják be a KISZ-szerve­­zetek munkájába. A javasla­tot a küldöttértekezlet elve­tette ugyan, de több olyan kezdeményezés született, amely a KISZ-es nevelését szolgálja. utánpótlás között elhangzott, hogy Többek min­den úttörőcsapatnak legyen patronáló KISZ-alapszerveze­­te. Az úttörő és a KISZ­ kap­csolatának elmélyítésére pél­damutató kezdeményezések­nek lehetünk tanúi Orosz­lányban. A városi küldöttér­tekezlet előtt valamennyi út­törőcsapatnál kongresszusi hetet rendeztek. Földi Józsefné városi úttö­rőtitkár javasolta, hogy Káptalanfüreden épülő KISZ- a tábor mielőbbi elkészítése ér­dekében Oroszlány fiataljai vállaljanak védnökséget munkálatok fölött. Az akció­a­nak neve is született: „Hat órát a káptalanfüredi KISZ- táborért”. A küldöttértekezlet résztvevői egyöntetűen tá­mogatták ezt az akci­ó Az utánpótlás nevelésén kí­vül természetesen napirendre kerültek az ifjúsági szervezet más aktuális kérdései is. Tar­talmas, magvas politikai és gazdasági akciók részesei, cse­lekvő résztvevői voltak az el­múlt években az oroszlányi fiatalok. Örvendetesen kibon­takoztak az öntevékeny ak­ciók, a termelési jellegű moz­galmakban az ifjúsági rétegek megtalálták helyüket, sze­repüket. A jelek szerint nem a látványos feladatok az oly­kor statisztika ízű megvaló­sítására törekedtek, hanem a „keveset markolás — sokat fogás” dialektikáját ismerték fel. A teljesség igénye nélkül mindössze néhány vállalkozás rögzítésére vállalkozhatunk: felügyelet a bányagépek és berendezések felett; a labora­tórium műszerek felett vállalt védnökség; a Vértes Állami Erdőgazdaságnál végzett tár­sadalmi munka; a Fekete-tó lecsapolása; az ifjúsági ház rendbehozatala. És sorolhat­nánk azokat a kiemelkedő munkasikereket, amelyet nemcsak a lelkesedés fokmé­rőjeként tarthatjuk számon, hanem bizonyítékaiként is egyben annak, hogy gunk mindenkor tettre ifjúsá­kész az értelmes munkára. Napirendre került az­­ is, hogy miként lehetne erősíteni a KISZ­ tömegszervezeti jel­legét. Helyesnek tartják szervezeti szabályzat oly mó­­­don történő módosítását, hogy mindenki ott legyen KISZ-tag, ahol eredménye­sebb munkát tud kifejteni. A vita és az elhangzott ja­vaslatok összegezése után jelenlévők megválasztották a a KISZ városi vezető testülete­it. A KISZ­ városi bizottságá­nak titkára ismét Giczy Gyu­la­ lett.

Next