Dolgozók Lapja, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
QULAG PROLETÁRJAI EGYESOUFTERI DOLGOZÓKLw 1971. október 24. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ára: 1 forint < Őszinte szóval Az ország figyelme pénteken a Parlamentre irányult, ahol Fock Jenő, elnöke elemezte a kormány népgazdaságunk fejlődését, azokat a gátló körülményeket, amelyek fékezik előrehaladásunkat A gazdasági reform nagy erőket szabadított fel, amelyek meggyorsították fejlődésünket, kedvezően befolyásolták a tervek teljesítését, gazdálkodásunk erőit. Ám az új szabályozók csupán eszközök, nem helyettesíthetik a vezetést, nem oldják meg a munkaerőgondokat, a fegyelmet sem szigorítják, a beruházásokra sem teremtenek több pénzt, csak abban az esetben, ha ezeket a szabályozókat megfelelően fel is használják, s szellemükben végezzük dolgainkat. Mi tagadás, van gondunk például a beruházások alakulásával a fegyelemmel, éspedig nemcsak a kivitelező vállalatoknál, hanem minden szinten. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk: rendet teremteni ezen a területen. Csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk, csak annyit fordíthatunk beruházásokra, amennyinek anyagi alapját is biztosítani tudjuk. Minden más elképzelés érvényesítése bűn a népgazdasággal szemben, amely nem bírja el a beruházásoknak, s az igényeknek a tervezettnél sokkal nagyobb növekedését. A kormány ezért egy sor intézkedésre készül, amelyek végrehajtására szervre, hogy számít minden mielőbb túljussunk a nehézségeken. A kormány elnöke óvott mindenkit attól, hogy pánikba essen Gazdasági életünk negatív jelenségei mellett nagyon sok a fejlődésünket gyorsító pozitívum. Növekedett az iparban a termelékenység, helyreállt az összhang a termelékenység és a bérszínvonal emelkedése között. A hiányosságok felszámolásával még inkább lehetővé tesszük a kedvező tendenciák érvényesülését. Ehhez viszont az kell, hogy csak a ténylegesen elvégzett és minőségileg kifogástalan munka kapja meg az anyagi és az erkölcsi jutalmat. Minden más gyakorlat érvényesítése ellentétes törvényeinkkel, politikánkkal. A tömegpolitikai munka minden eszközével tudatosítani kell a gazdasági élet követelményeit. A gazdasági vezetőknek, párt és szakszervezeti szerveknek szorosan együtt kell működni e célok érdekében, és felkészülni alaposan az 1972. évi feladatokra, úgy hogy minden területen realizálódjanak elképzeléseink Őszinte, kendőzetlen, egyenes beszéd hangzott el a Parlamentben. Ugyanilyennek kell lennie rá a reagálásnak is,» Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság X. ülésszakára szombaton Német Demokratikus Köztárasaságba utazott. Dr. Tímár Mátyás tárgyalásokat folytatt Wolfgang Raucfuss miniszterelnök-helyettessel, a bizottság elnökével német tagozatának a két országot érintő gazdasági együttműködés kérdéseiről. 7ő A bizottság soron követkeülésén többek között napirendre kerülnek az 1971/75 évi hosszú lejáratú külkereskedelmi szerződés, a közúti gépjárműgyártás területén folytatott együttműködés és a könnyűipari együttműködés kérdései. Az ülésszak tárgyalásain részt vesz dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának helyettes elnöke is. A Ferihegyi repülőtéren az elutazásnál megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Szita János miniszterhelyettes, nemzetközi gazdasági kapcsoalatok bizottságának titkára. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn érkezik hazánkba Otto Winzer Ottó Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására hétfőn érkezik hivatalos baráti látogatásra Magyarországra. A magyar és az NDK diplomáciai vezetők küszöbön álló tárgyalásainak napirendjén minden bizonnyal a nemzetközi politika legutóbbi fejleményeinek és a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdései szerepelnek. A szocializmust építő két baráti országot a közös elvek és célok fűzik egymáshoz. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai mind a varsói szerződés, és a KGST keretében, mind a kétoldalúpárt-, állami-, gazdaságikulturális együttműködés testületén gyümölcsözően, egymás érdekeinek tartása jegyében tiszteletbenfejlődnek. Gazdasági kapcsolatainkról különösen sokat mond az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság — a Szovjetunió után — hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere. Otto Winter budapesti megbeszélésein minden bizonnyal szóba kerül a haladó világnak, s ezen belül a Magyar Népköztársaságnak az a nézete, hogy a két német állam ENSZ tagságának rendezése elősegítené egyidejű az európai kérdések kedvezőbb megoldását, jól szolgálná a népek közötti megértést és az ENSZ egyetemlegességét. A magyar nagy várakozással közvélemény fődéssel tekint Ottó és érdekWinter külügyminiszternek a magyar vezetőkkel történő baráti megbeszélései elé. Mai számunkban: Szórakozni akarok' 5. oldal 6—7. oldal Tallózás a nemzetközi sajtóban 8. oldal Otthonunk 9. oldal Nyers emlékezet Új feladatokra, megújult lendülettel Járási küldöttértekezlet Dorogon Október 23-án záróakkordjához érkezett a dorogi járásban az a sokrétű, felelősségteljes munka, amit a KISZ-szervezetekeinek újjáválasztása vezetőjejelentett. A megválasztott... küldöttek a tagságtól kapott útravalóval saját alapszervezetük értékítéletével érkeztek a dorogi járási KISZ-bizottság küldöttértekezletére, hogy részt vegyenek abban a gondos mérlegkészítésben és l adatmegjelölésben, amely fea járás ifjú kommunistáinak legfelsőbb fórumát jellemezte. A dorogi József Attila Művelődési Ház dísztermében összeült küldöttértekezlet munkájában részt vett Horváth István, az MSZMP megyei pártbizottságának osztályvezetője, Bosznai Jenő, a dorogi járási pártbizottság első titkára, Paczolai Tibor, a KISZ központi bizottságának munkatársa, Bokros Albert, a megyei KISZ-bizottság titkára, Pákozdi Antal, az SZMT titkára az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok és a magyar Néphadsereg képviselői, valamint a dorogi járás társadalmi és tömegszervezeti vezetői is. Horváth Károly, a járási KISZ-bizottság titkárának vitaindító előadása valósághű képet rajzolt arról a munkáról, amely a KISZ tevékenységét és a vezetőségválasztó taggyűléseket jellemezte. Az írásos anyag áttanulmányozását, valamint a szóban előterjesztett vitaindító előadást gazdag tartalmú, sokrétű, kommunista fűtöttségű és felelősségérzetet tükröző vita követte. Akár a káderképzésről, akár a lakáshelyzetről, vagy a szervezeti élet feltételeinek megteremtéséről, politikai és szakmai önképzés a fontosságáról, az úttörő és a KISZ, a KISZ és a tömegszervezetek kapcsolatáról mondtak véleményt, vagy terjesztették elő javaslataikat, minden esetben a lehetőségek mérlegelésével, illetve a lehetőségek megteremtésében való aktív részvétel állva fogalmazták meg talaján gondolataikat. Geiszler István, a dorogi homokvasút üzem KISZ-szervezetének küldötte, a sportolási lehetőségek kiterjesztéséről szólva nyomban a hogyant is körvonalazta, a javaslatát érdemes fontolóra venni. Czap Zoltán arról beszélt, milyen módon és fokon alakították az ifjúsági kommunista arculatát a KISZ által meghirdetett mozgalmak. Egyben arra hívta fel a küldöttértekezlet résztvevőit, s rajtuk keresztül a járás ifjú kommunistáit, hogy a maguk területén adjanak meg minden segítséget a beruházások határidőre történéséhez. Bíider András befejezőazt hangsúlyozta, hogy a megszerzett tudás az egész társadalom haszna, ezért az üzemek segítsék és ne gátolják a tanulni vágyókat. A hozzászólásokat délelőtt 11 órakor egy igen kedves köszöntő szakította félbe. A dorogi Zrínyi iskola úttörői üdvözölték a járási küldöttértekezletet, ahogy ők mondták: a testvérek számvetését. És e köszöntés után nyomban róluk esett szó, amikor Grósz János, a járási úttörőelnökség titkára többek között arról beszélt, hogy a jövő immár készen áll majd érbe a pilismaróti úttörőtábor, a járás felnőtt társadalmának ajándéka. A szovjet vendégek is köszöntötték a küldöttértekezletet, majd Bokros Albert, a megyei KISZ-bizottság titkára szólt a fiatalokhoz. A testületi munka továbbfejlesztésének szükségét hangsúlyozta. Horváth István elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője az eszmei, politikai nevelés fontosságáról beszélt. — A KISZ munkájának igen komoly pozitívuma mondotta többek között — hogy a fiatalok széles tömegei ismerik pártunk politikáját, célkitűzéseit. A beszámolókat, a szervezeti szabályzat módosítás-tervezetét és a KISZ központi bizottságának vitaanyagát megtárgyalva a küldöttértekezlet megválasztotta a 33 tagú járási KISZ-bizottságot és a 9 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot. A végrehajtó bizottságban 9 főt választottak. A megyei küldöttértekezletre 33 küldöttet delegáltak. TÁRKANYI képek Felvételünk a Cohlmann szárító berendezésének építéséről készült pü Iki Kombájnok takarítják be a tárkanyi Egyetértés Tsz földjeiről a kukoricát. Ebben az évben mintegy 400 vagonnyit termeltek a tárkányiak films - 4? W ■ % |gp ,YVYrTYYYY»VYYYTYY ¥ Y»Y»YTT»»VYYmrT fTYY»»»* ,Hat órát a káptalanfüredi KISZ-táborért Az utánpótlás érlelése Szombaton délelőtt az oroszlányi KISZ-alapszemetek küldöttei, is megvitatták az eddig végzett munkát, s meghatározták a évek feladatait. A következő táson a 105 küldöttön tanácskakívül számos vendég — élükön Budai Károllyal, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagjával és Tóth Károllyal, a KISZ megyei bizottságának első titkárával is megjelent. A KISZ-bizottság írásos beszámolójához Giczy Gyula az ifjúsági szövetség titkára fűzött vitaindítót.városi Oroszlányban régi hagyományai vannak a KISZ-es utánpótlás nevelésének. Az ifi vezetést több alapszervezet eddig is példásan oldotta meg. A vita maga is az ifivezetés kérdéseit taglalta. Érdekes javaslat volt, hogy nyolcadikos úttörők legjobbajait vonják be a KISZ-szervezetek munkájába. A javaslatot a küldöttértekezlet elvetette ugyan, de több olyan kezdeményezés született, amely a KISZ-es nevelését szolgálja. utánpótlás között elhangzott, hogy Többek minden úttörőcsapatnak legyen patronáló KISZ-alapszervezete. Az úttörő és a KISZ kapcsolatának elmélyítésére példamutató kezdeményezéseknek lehetünk tanúi Oroszlányban. A városi küldöttértekezlet előtt valamennyi úttörőcsapatnál kongresszusi hetet rendeztek. Földi Józsefné városi úttörőtitkár javasolta, hogy Káptalanfüreden épülő KISZ- a tábor mielőbbi elkészítése érdekében Oroszlány fiataljai vállaljanak védnökséget munkálatok fölött. Az akcióanak neve is született: „Hat órát a káptalanfüredi KISZ- táborért”. A küldöttértekezlet résztvevői egyöntetűen támogatták ezt az akció Az utánpótlás nevelésén kívül természetesen napirendre kerültek az ifjúsági szervezet más aktuális kérdései is. Tartalmas, magvas politikai és gazdasági akciók részesei, cselekvő résztvevői voltak az elmúlt években az oroszlányi fiatalok. Örvendetesen kibontakoztak az öntevékeny akciók, a termelési jellegű mozgalmakban az ifjúsági rétegek megtalálták helyüket, szerepüket. A jelek szerint nem a látványos feladatok az olykor statisztika ízű megvalósítására törekedtek, hanem a „keveset markolás — sokat fogás” dialektikáját ismerték fel. A teljesség igénye nélkül mindössze néhány vállalkozás rögzítésére vállalkozhatunk: felügyelet a bányagépek és berendezések felett; a laboratórium műszerek felett vállalt védnökség; a Vértes Állami Erdőgazdaságnál végzett társadalmi munka; a Fekete-tó lecsapolása; az ifjúsági ház rendbehozatala. És sorolhatnánk azokat a kiemelkedő munkasikereket, amelyet nemcsak a lelkesedés fokmérőjeként tarthatjuk számon, hanem bizonyítékaiként is egyben annak, hogy gunk mindenkor tettre ifjúsákész az értelmes munkára. Napirendre került az is, hogy miként lehetne erősíteni a KISZ tömegszervezeti jellegét. Helyesnek tartják szervezeti szabályzat oly módon történő módosítását, hogy mindenki ott legyen KISZ-tag, ahol eredményesebb munkát tud kifejteni. A vita és az elhangzott javaslatok összegezése után jelenlévők megválasztották a a KISZ városi vezető testületeit. A KISZ városi bizottságának titkára ismét Giczy Gyula lett.