Dolgozók Lapja, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1972. január 28. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 23. sz. Ara: 80 fillér « % Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a kormány elnö­ke tájékoztatta a Miniszter­­tanácsot a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek prágai üléséről és a ma­gyar küldöttség tevékenysé­géről. A kormány a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának Moszk­vában, január 18. és 20. kö­zött megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás résztvevői megvitatták a szo­cialista gazdasági integráció­­ komplex programjának telje­sítésével kapcsolatos kérdése­ket. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakás­építés fejlesztéséről, a lakás­elosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határoza­tok végrehajtásáról. A jelen­tés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végre­hajtási intézkedéseket a la­kosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasí­totta az építésügyi és város­­fejlesztési minisztert, vala­­m­int a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék fi­gyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határo­zatok végrehajtásának ta­pasztalatait összegező jelen­tés megállapítja, hogy a köz­vélemény megértéssel fogad­ta, általában időszerűnek, in­dokoltnak és igazságosnak tartotta az intézkedéseket. A végrehajtás eddigi tapasztala­tai a lakáselosztás és a lak­bérek új rendszerére vonat­kozó központi irányelvek re­alitását tanúsítják. A lakáselosztás fejlesztése során a közvélemény egyet­értésével találkozott, hogy az igényjogosultak kijelölésé­be, a sorolási, kiválasztási tényezők meghatározásába a tanácsok bevonják a társa­dalmi és a munkáltató szer­veket. A lakáselosztás helyi rendeleteiben a tanácsok meghatározzák a jövedelem­­határokat és azokat a szoci­ális, vagyoni és egyéb ténye­zőket, amelyek alapján taná­csi bérlakást vagy tanácsi ér­tékesítései lakást kaphat az igénylő, így bérlakás-jutta­tásnál az egy családtagra ju­tó jövedelem felső határa ha­vi 1200—1500 forint, tanácsi értékesítésű lakás esetén pe­dig havi 2000—2500 forint között változik, a helyi ren­delkezéseknek megfelelően. A lakásigénylések megújí­tása során az országban 178 ezer kérelmező jelentkezett ismét. A feltételezéseknek megfelelően jóval keveseb­ben újították meg nyüket, mint ahány lakásig a­lakás­igény a tanácsi nyilvántar­tásban szerepelt. A lakbérek rendezésével kapcsolatban csaknem millió bérlakást kellett egy­fel­mérni és — a komfort nélküli lakásokat leszámítva — mint­egy 650 ezer lakásra kellett a lakbért ismét megállapíta­ni. A lakbérrendezés anyagi kihatásairól csak számítási adatokkal előzetes rendel­keznek, mert a feldolgozás még tart. Annyi azonban má­ris megállapítható, hogy többlet lakbérbevétel az első­­ években a tervezettnél lénye­gesen kevesebb lesz. Csökken­ti a bevételeket, hogy azok­ban a lakásokban, amelyek­ben a bérlők végeztek kor­szerűsítést, visszamenőlege­sen 10 évi korábbi lakbér­nek megfelelő összeg erejéig bérbeszámításban részesül­nek. A bérelszámítások tel­jes összege 300—400 millió forint, amelyből az idén mintegy 100 millió csökkenti a bevételeket. A jelentés melléklete tájé­koztatásul felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekben egyes lakosok, a tanácsok és más szervek a jogszabályok ki­egészítését, vagy további in­tézkedések kezdeményezését javasolják. A felvetett kérdé­sek egy része már korábban, a­­ rendelkezések előkészítésé­nek során napirendre került,, és akkor a problémák isme­retében döntöttek. A kérdések másik részében eltérő az il­letékes szervek véleménye, és ezért széleskörű vizsgálatok, egyeztetések után lehet csak állást foglalni. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a fel­merülő problémák megoldása érdekében meg kell vizsgálni, milyen vonatkozásban indo­kolt kiegészíteni vagy módosí­tani az új lakásügyi jogsza­bályokat. A miniszterek fel­hatalmazást kaptak, hogy ha­táskörükben­­ megfelelő egyez­tetés után tegyenek intézke­déseket, a hatáskörüket meg­haladó ügyekben pedig ter­jesszenek javaslatot a kor­mány elé. Ünnepi megemlékezés a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójáról Biszku Béla felszólalása A munkásőrség megalakulá­sának 15. évfordulója alkal­omából a testület országos pa­rancsnoksága, pártbizottsága, és budapesti parancsnoksága csütörtökön délután műsoros ünnepséget rendezett a Vasas­ Szakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepi eseményen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, dr. Horváth István, KISZ Központi Bizottságának a első titkára, Rácz Sándor rend­őr-vezérőrnagy, a belügy­miniszter első helyettese, Ka­szás Ferenc vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára, s több más közéleti vezető személyi­ség. J­en volt B. P. Ivanov vezére­redes is, a szovjet déli hadser ^csoport parancsnoka. Felsz­ólalt az ünnepségen Biszku Béla is, aki az MSZMP Közpon­t Bizottsága nevében köszöntötte a jubiláló mun­kásőrséget, és egyben tolmá­csolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának elvtársi üd­vözletét, legjobb kívánságait. — Amikor a társadalom, a dolgozó nép megemlékezik a munkásőrség megalakulásá­nak 15. évfordulójáról, való­jában önmagát, saját harcát, saját eredményeit meg — hangsúlyozta: becsüli Olyan fegyveres testületet köszönt ezekben a napokban a párt, a dolgozó nép, amely az ellen­­forradalommal szembeni harc­ban, a munkáshatalom védel­mére jött létre, amelyet maga a munkásosztály, a dolgozó nép hívott életre. 1957. janu­árjában a nép óhaja és érde­ke találkozott a párt ményezésével. Politikai kezdő­kér­désnek tekintette a párt, hogy fegyvert adjon a rendszer, a szocialista vívmányok védel­mére a munkások kezébe. Munkásőrök kitüntetése A frtf*akásőrség megalakulá­sának II. évfordulója alkam­­­ából — a másfél évtizedes szolgálat­ elismeréseként — országszerte többezer munkás­­őr és parancsnok részesült ki­tüntetésben Az önkéntes fegyveres testület tagjai­­ egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtot­ta át az Elnöki­ Tanács által adományozott kitüntetéseket, csütörtökön délben a Parla­ment Munkácsy termében. Losonczi Fá.l a kitüntetések ketadásakor h­angsúlyozta, hogy h­unkásőrein kétszeresen is h­elytállnak a nép szolgálatá­val Példamutatóan vesznek részt azoknak a nagy feladatoknak megvalósításában, amelyeket a Magyar Szocialista Munkás­párt iránymutatásával, a gaz­dasági építőmunka tökéletesí­tésében, társadalmunk szocia­lista jellegének fejlesztésében és a közélet demokratizmusá­nak kiszélesítésében népünk vállalt. Losonczi Pál végül, a párt Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a kormány ne­vében meleg szeretettel kö­szöntötte az egybegyűlt mun­kásőröket, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Mai számunkban: A politika és a nők 3. oldal Iskolaorvosok 4. oldal Mit várnak a pusztaiak? 4. oldal Megkezdték az új városközpont építését Esztergomba­n 5. oldal Légiakrobaták Táton Az ÉDÁSZ esztergomi kirendeltségének megbízásából a dorogi Bányagépgyár villamosüzem­ének dolgozói helyezték át, és építették be új helyére Táton a község új transzfor­mátor állomását. A szerelési munkálatokban résztvevő bá­nyagépgyári villanyszerelők — Pohner Gyula, Gróf Jakab, Nagy Mihály és Gerstner Ferenc — a mínusz 8—10 fokos hidegben is határidőre végeztek a szerelési munkával A Vöröskereszt teljesítette múlt évi programját • A véradás 10 éve megyénkben - Egészségügyi Világnap 1972-ben A Vöröskereszt megyei veze­tősége csütörtökön összegezte az 1971-es esztendőben vég­zett tevékenységét. Megálla­píthatta, hogy a megye szerve­zetei az aktivisták odaadó munkájának eredményeként sikeres időszakról számolhat­tak be. A Köröskereszt teljesí­tette az 1971-es évre kitűzött feladatait.­­ Sokrétű programot határoz­­tak meg az 1972-es esztendőre is. Megtalálható benne az ok­tatás, a tisztasági mozgalom, a nemzetközi kapcsolatok ápo­­lása, a polgári védelem né­hány területe és sok más egyéb. Patronálási rendszert építe­nek ki a mozgalom minden szintjén, így szeretnék elő­mozdítani, hogy a Vöröskeresz­tes szervezetek még tervszerűb­be végezzék munkájukat 1972- ben. Az eredmények növelé­sét célozza, hogy ismét tan­folyamot indítanak a helyi szervezetek titkárai számára. Ebben az esztendőben emlé­keznek meg a véradó mozga­lom 10 éves megyei tevékeny­ségéről. Megjutalmazzák a leg­jobb véradókat, a legszorgal­masabb aktivistákat. Tudomá­nyos ülésszakot rendeznek eb­ből az alkalomból. Ugyancsak nagy jelentőségű eseménye az 1972-es esztendő­nek az Egészségügyi Világnap. A szív- és keringésszervi megbetegedéssekkel, illetve azok visszaszorításának és enyhítésének kérdéseivel fog­lalkoznak. A megelőzés többi feladata közül említésre méltó, hogy a szakmunkás tanulók között je­lentősen fokozni akarják az egészségügyi felvilágosítást. Jelentős országos program az elsősegélynyújtók tömeges kiképzése. Ebből a megyei szervek erőteljesen kiveszik majd részüket. Fontos felada­tának tekinti a megyei veze­tőség, hogy minél több terme­lőszövetkezeti melléküzemági műhelyben teremtsenek jobb munkakörülményeket. A sok fontos feladat közé sorolta a Vöröskereszt megyei vezetősége, hogy kiterjesztve a felvilágosító munkát, egyre több emberrel ismerteti meg az egészséges családtervezés szabályait, lehetőségeit. Új módon díjazzák a tiszta­sági mozgalomban elért ered­ményeket. A városok, üzemek vándorzászlót, illetve serleget kapnak. A megyei tanács ál­tal megszavazott 80 000 forint­ból a legjobb aktivistákat ju­talmazzák meg. A javaslatot a Vöröskereszt megyei vezetősé­ge teszi. A tanácskozáson részt vett dr. Lévai Károly, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese is. Lengyel katonavendégek látogatása Csütörtökön délelőtt len­gyel katonavendégek látogat­tak megyénkbe. A szocialista országok honvédelmi szövet­ségeinek budapesti tanácsko­zásán részt vett lengyel dele­gáció először Tatabányán, az MHSZ megyei vezetőségének székházában tett látogatást. Zbigniew Szydlowski brigád­tábornokot, a LÓK, (az MHSZ lengyel testvérszervezete) el­nökét és Jozef Welinsky ez­redest, a LOK osztályvezető­jét elkísérte Szabó Mihály fő­tiszt, az MHSZ főtitkár-he­lyettese. A vendégeket Faze­kas Sándor, a megyei pártbi­zottság munkatársa, dr. Fá­bián László, a megyei tanács titkára, Forgó István főtiszt, Kis János, az MHSZ megyei titkára és Katona József fő­tiszt, az MHSZ megyei tit­kárhelyettese fogadta. Kis János tájékoztatta a vendégeket az MHSZ-klubok életéről, a megyei és a járá­si, városi vezetőségek tevé­kenységéről, akik nagy érdek­lődéssel hallgatták meg a tá­jékoztatót, majd sok kérdést tettek fel a gyakorlati hon­védelmi szövetségi tevékeny­ségre vonatkozóan. Ezután megtekintették az MHSZ me­gyei bázisát, majd Tatára lá­togattak, ahol a megyei mű­velődési központ rádiós klub­jának tevékenységét tanul­mányozták. Délután Esztergomba láto­gattak. A Labor MIM tetői tájékoztatták őket ve­az üzem életéről, majd a városi tanácson Esztergom vezetői fogadták őket. Lengyel kato­navendégeink látogatása város nevezetességeinek meg­a­tekintésével ért véget. Zbigniew Szydlowski érdeklődéssel hallgatja Kis János tá­­jékozta­tóját Napirendem A szőnyi fiatalok problémái Szőnyben működik a megy­e egyetlen szakmaközi ifjúsági klubja. Érdeme­­ azonban nem egyedülállósága, hanem az, hogy átlagon felüli a klub lá­togatottsága. A még sikeresebb működés — a szó szoros ér­telmében véve — falakba üt­közik. Sokkal többet, sokkal jobbat tudnának nyújtani, ha nagyobb helyiséggel rendelkez­­nének. Szőnyben már nem egy fogas kérdést megoldottak tár­sadalmi összefogással. Talán a művelődési ház bővítését is meg lehetne oldani ilyen úton, így nemcsak a szakmaközi if­júsági klub gondja oldódna meg, hanem sok egyéb is, amivel előbbre lendülne a nagyközség kulturális élete. A tanács végrehajtó bi­zottsága foglalkozott csütörtö­kön a fiatalságot érintő kér­désekkel. Elemezte a Szőny­ben folyó sportéletet. A Ko­máromi Olajmunkás­ tartja fenn azt az 5 szakosztályt, amelyben a nagyközség fiatal­sága sportolhat. A végrehajtó bizottság kie­légítőnek találta a sportegye­sület­­ tevékenységét, a klub vezetősége pedig köszönetet mondott az erkölcsi segítség­ért, amivel a nagyközség ta­nácsa és végrehajtó bizottsága támogatta munkáját, - t d

Next