Dolgozók Lapja, 1974. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 5. oldal Mai számunkban Nem ugyanaz! Szerkesszünk együtt 3. oldal A városért és önmagukért 4. oldal Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs-Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a továbbá fejlesztés terveiről. Kádár János válaszaiban megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységébe látogatott Dr. Horváth László, a Taurus gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésében, lakosainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba exportálja, és egyebek között a világ kempingcikkeknek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregyházi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mutatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyíregyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szervezetek munkáját. Molnár Sándorné, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt. A tájékoztatókat üzemlátogatás követte. Megtekintették a kemping és a kerékpárköpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Magdolna virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi ruggyantaáru-gyárban, tisztában van a szakma nehézségeivel. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyáregységben lényegesen megváltoztak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az ember itt a szocialista építés valóságos megtestesülésével találkozik. Nemcsak új falak, korszerű technikai berendezések épültek, hanem formálódott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstó-fürdőt, majd a Jósa-városi új lakótelepet, ahol 1970. 2200 korszerű lakás épült, óta és az V. ötéves tervben megépítendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésbre. Kádár János délután Nyíregyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útköziben rövid időre megszakította útját az 1969- ben várossá nyilvánított Mátészalkán. Kádár János az esti órákban visszautazott Nyíregyházára. Losonczi Pál látogatása Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az esti órákban Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei bizottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizottság köszöntötte a vendéget.titkára Losonczi Pál szerdán délelőtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami vezetőivel, s ennek során dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási intézményét, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát. Itt Juhász Jenő főigazgató és Marján Gyula párttitkár köszöntötte , és tájékoztatta a vendégeket az 1970. óta működő intézmény életéről, munkájáról. A főiskola két karán, az építőipari és a gépészeti karon jelenleg több mint ezer hallgató tanul, akik a hároméves képzés után üzemmérnökként helyezkednek el az iparban. A vendégek megtekintették a kitűnően felszerelt előadótermeket, laboratóriumokat és műhelyeket, valamint a nyolcszáz személyes modern kollégiumot Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látogatott. Két változat a megoldásra Megszüntetik a Tokkod—Sárisáp közötti vasútvonalat Az ország egyik legrégebbi vasútvonala a Tokod—Sárisáp között húzódó vágánypár. Évekkel ezelőtt megszüntették itt a személyszállítást (gazdaságtalan, kihasználatlan volt a vonal), 1969-ben javaslat született arra is, hogy a teherszállítást is tereljék át a közutakra. Mint ismeretes, a Tokod— Sárisáp közötti személyszállítás közutakon, autóbusszal történő lebonyolítása zavartalan, gyors. A vasútvonal további fenntartása célszerűtlen, hiszen a pálya az évtizedek során szinte helyrehozhatatlanul megrongálódott. A vasútvonal felújítása szerényszámítások szerint is mintegy 20 millió forintot venne igénybe. Tokod és Sárisáp között két jelentősebb fuvaroztató vállalat tevékenykedik: A Dorogi Szénbányák és az Érc- és Ásványbánya Vállalat, ők és több kisebb fuvaroztató bevonásával tanácskozott a minap Dorogon a megyei Szállítási Bizottság a kérdéses vasútvonal megszüntetéséről. A mostani tanácskozást több előzetes vizsgálat előzte meg. A Szállítási Bizottság — a meghívott fuvaroztatókkal egyetértésben — úgy határozott, hogy javaslatot tesz a Tokod—Sárisáp vasútvonal végleges megszüntetésére. Tokod nagyállomás alkalmas arra, hogy itt megfelelő rakodóterületet alakítsanak ki a nagyobb (és természetesen kisebb) fuvaroztatóknak, és szanálással kapcsolatban igényei az Érc- és Ásványbánya Vállalatnak vannak. A vállalat szállítási gondjainak megoldása érdekében a Szállítási Bizottság két változatot dolgozott ki: a döntés értelmében a bánya és az iszapoló közötti kisvasúti szállítás megmarad. Az egyik változat szerint az iszapolóműtől Tokod állomásig vállalná a 18-as Volán a közúti szállítást, míg a másik elképzelés szerint a Sárisáp—Annavölgybánya vasútállomáson lévő rak a só megmaradna, s innen továbbítaná a Volán a szállítmányokat Tokodra. Mindkét változatnak elemezték pénzügyi kihatásait is. Később döntenek arról, melyik bizonyul praktikusabbnak, célszerűbbnek. Három évig a vasúti és a közúti szállítás költségeinek különbözetét a MÁV visszatéríti a fuvaroztatóknak. Pillanatnyilag még további vizsgálatot igényel az a kérdés, hogy a vasútvonal felszabadítása után fennmaradó területet miképpen hasznosítsák. Ez ügyben még a későbbiekben az érdekeltek bevonásával helyszíni szemlét tartanak. Jelenleg naponta mindössze 1 vonatszerelvény halad a Tokod—Sárisáp pályán. Az ott élő emberek, illetve az ezen a területen tevékenykedő körületek fuvaroztatási közúton biztonságosan igényel megoldható. Ezért határozott úgy a Szállítási Bizottság, hogy javasolja e vasútvonal megszüntetését A kádermunkát az előttünk álló feladatokhoz igazítsuk és fejlesszük! Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei Bizottsága március 27-én tartotta meg soron következő ülését. A pártbizottság napirendjén szerepelt a végrehajtó bizottság jelentése a káder- és személyzeti munkáról, illetve az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A témához előzetesen megküldött írásbeli jelentéshez Makri Pál megyei titkár mondott vitaindítót. A végrehajtó bizottság megbízásából Havasi Ferenc megyei első titkár tájékoztatta a pártbizottságot a Központi Bizottság ez év március 19—20-i ülésének A munkásosztály helyzetéről, illetve A pártkongresszus összehívására hozott döntéseiről, Izsáki Mihály megyei titkár a KB ülés alapján A nemzetközi helyzetről, Kulcsár Sándor a propaganda- és művelődési osztály vezetője pedig A közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól adott tájékoztatást. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője. A megyei pártbizottság ülését Havasi Ferenc elvtárs nyitotta meg, majd átadta szót Mokri Pál elvtársnak, az első napirend a előadójának. A vitaindító beszámoló ...........— ■ ■ ■ bevezetőjében Mokri elvtárs a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatára utalva elmondotta, hogy az országos tapasztalatoknak megfelelően megyénkben is kölcsönhatás van a párt káderpolitikájának érvényesülése, illetve a politikai, a gazdasági és kulturális életben elért eredmények, vagy éppen gondok között. A megyei pártbizottság a mögöttünk levő években rendszeresen, felelősséggel, és mondhatjuk, foglalkozott a eredményesen káderpolitikával, döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Ebbéli tevékenységéről, az eredményekről és a munka további erősítésének feladatairól a végrehajtó bizottság írásbeli jelentése részletesen szól. Az összkép — hasonlóan a megye általános helyzetéhez — elfogadható — mondotta. A káderpolitika elveiről szólva utalt a Központi Bizottság megfogalmazott hármas követelményre, amelynek tartalma társadalmi fejlődésünkkel együtt ugyancsak állandóan fejlődik. Figyelmüket erre a KB novemberi határozata is felhívta és bizonyította, hogy a párt káderpolitikája, mint az általános politika része, megalapozott, fejlődésünk mai szakasza igényeinek alapjaiban megfelel, és érvényesítése továbbra is alapkövetelmény. Ugyanakkor a szocialista építés eredményei, a demokratizmus erősödése igényli, lehetővé teszi, hogy gazdagítsuk, konkretizáljuk a hármas követelmény tartalmát, és növeljük a káderekkel szembeni elvárásokat. Ma a politikával való egyetértésen túl, ennek eredményes megvalósítása is mércéje a vezetői munkának. Napjainkban lényeges tényező, hogy a vezetők a maguk területén, a gazdaságban, jogban, kultúrában, tehát az élet sokoldalúságában, hogyan tudják érvényesíteni a politikai követelményeket, s milyen hatékonysággal alkalmazzák ezeket. Tevékenységünk egyik ■ ■ — értékének tartjuk, hogy megyénk gazdasági vezetőinek nagy többsége sikeresen biztosította a párt gazdaságpolitikájának végrehajtását, s dolgozik a megye gazdasági struktúrájának, termelési szerkezetének átalakításán. Előrelátóan, szükséges változás igénye szerint gondolkodnak, törődnek a gazdasági hatékonyság növelésével, helyesen élnek a nagyobb önállósággal és érvényesítik a népgazdasági érdekeket. Hasonló eredmények mutathatók fel a tanácsok, a tömegszervezetek munkájában, a kulturális élet területén is. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes üzemeknél, szövetkezeteknél és az élet más területén is — szerencsére nem nagy számban — találkozni olyan vezetőkkel, akik nem tudják követni társadalmunk fejlődésének dinamizmusát. Egyes kádereink nem tudják önmagukban megfelelően egyesíteni az egyszemélyi vezetés felelősségét a kollektívára való támaszkodással; a centralizmust a demokratizmussal; a rendet és fegyelmet az emberséggel; a határozottságot a toleranciával. Enélkül pedig nem vezethetik jól a rájuk bízott kollektíva munkáját, hiszen napjainkban az élet minden területén megtalálhatók a dialektikus ellentétpárok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden kollektíva, termelő- és munkahelyi közösség, politikai és társadalmi szervezet munkájában együtt van jelen a centralizmus és demokratizmus, kollektivizmus és személyes felelősség, a rendfegyelem és az emberi felszabadultság, stb. És az élet követelménye, hogy ezek a dialektikus ellentétpárok együtt, egymást kiegészítve érvényesüljenek. Ezt érzékelni és ennek megfelelően dolgozni nemcsak a termelő, szolgáltató, vagy a kulturális életben vezető posztot betöltő káderek feladata, hanem politikai és a társadalmi szervezetek vezetőié is. És legalább ennyire azoké a vezetőké is, akik a végrehajtásával káderpolitika valamilyen módon foglalkoznak. Számukra elengedhetetlen, hogy ismerjék azt a társadalmi alapot, amelyen a Párt általános politikája, így a káderpolitika is nyugszik. Ismerniük kell azt a célt, amit el akarnak érni, és azokat a módszereket, amelyek elősegítik az elvek helyes gyakorlattá válását. Az eddig elmondottakból, =■ [UNK] ——■ valamint a felszabadulás óta eltelt csaknem három évtizedben elért fejlődésből is következik, hogy az élet több területén fokozódik az igény új, felelősségteljesen dolgozni tudó káderek, vezetők iránt. Erőteljesebben kell érvényesíteni a káderpolitika osztálytartalmát. A szövetségi politikát figyelembe vevő vív(Folytatás a 3. oldalon) 1973. évi gyorsmérleg: Jobban, megfontoltabban gazdálkodnak megyénk termelőszövetkezetei Megyénk termelőszövetkezeteinek tavalyi gazdálkodási eredményei messze felülmúlják a korábbi esztendőket. Erről az örvendetes hírről tájékoztat a PM Bevételi Főigazgatóságának győri igazgatósága által készített előzetes gyorsjelentése, amely megyénk 52 mezőgazdasági tsz-e, három mezőgazdasági jellegű társulása és egyetlen halászati szövetkezete múlt évi adatainak összesítésén alapszik. A múlt évi sikeres gazdálkodást híven tükrözi, hogy mind a halmozott, mind a halmozatlan termelési érték 13 %-os növekedést mutat az előző évi 8,6 %-kal szemben, ami közel 300 millió forintos többletet jelent. Ebben a kedvező változásban jelentősen közrejátszott az eszközellátottságban mutatkozó javulás, az élőmunka hatékonyságának fokozódása, az a tény, hogy az eredményeket magasabb szintű gépesítés mellett, az előző évinél kevesebb tag, illetve alkalmazott foglalkoztatásával érték el a termelőszövetkezeti gazdaságok, társulások. Ugyanakkor a termelés költségeinek alakulása is jobb, mert a költségszint az előző évi 71 %-ról 68,2 %-ra csökkent, ami a gazdaságosság fokának javulását tükrözi. Növekedett, mégpedig 53 millió forinttal a felosztható eredmény, ami 8 %-os emelkedést jelent az 1972. évihez viszonyítva. Ezt a gyarapodást elősegítette a nyereség tömegének 14 %-os emelkedése. A felosztható eredmény felhasználására is érdemes figyelmet szentelni. Szociális és kulturális alapra a korábbi 10 millióval szemben 14 milliót fordítottak a vizsgált gazdaságok, ami 40 %-os növekedést jelent. Hasonlóképp kiemelkedő a biztonsági alap növekedése, melyen az előző évi 23 millió forinttal szemben most 34 milliót (44 %-kal többet) tartalékolnak. Részesedési alapjukat együttesen 13 millió forinttal emelték, ami 3 %-os növekedésnek felel meg. A részesedési alap megoszlása azonban már elgondolkoztató, mert míg a tagok személyes jövedelme csupán 1 %-kal, addig az alkalmazottaké 6,8 %-kal emelkedett. Elkészült a megyei tanács pénzügyi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közös információja is a tavalyi esztendőről, amely a társulások gazdálkodási eredményeinek mellőzésével összesítette megyénk termelőszövetkezeteinek zárszámadási adatait. Ebből vettük ki alábbiakat: A múlt évben az 56 millió forinttal (8,7 %-kal) növekedett a szövetkezeti bruttó jövedelem, melynek jelentőségét aláhúzza, hogy ez a fontos mutató az előző két évben jogos aggodalomra adott okot. 1971-ben 2,3 százalékos, 1972- ben 0,7 %-os volt a bruttó jövedelem csökkenése. Fokozódott a tsz-ek beruházási kedve — erre utal a fejlesztési és részesedési arányának növekedése a alap fejlesztési alap javára. A megfontolt, előrelátó gazdálkodást mindinkább előtérbe helyezik a termelőszövetkezetek tőségei —, bizonyíték erre vezeaz is, hogy megduplázódott. 14 millióról 28 millióra növekedett a biztonsági célú tartalékolás. A tsz-ek mérleg szerinti nyereségének 18,7 %-os növekedése lehetővé tette, hogy az alapok számottevő emelése mellett is többet fordíthassanak személyi jövedelmekre. Tavaly az egy tízórás munkanapra jutó személyi jövedelem 125,20 forintot tett ki, az előző évi 118,52 forinttal szemben.