Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
ZÁRSZÁMADÁS Nyereséges a diákszövetkezet Ahogy az ország termelőszövetkezeteiben készülnek zárszámadásra, úgy a komáromi Klapka György Általános Iskola diákszervezete is lázas izgalommal készült az év végi értékelésre. A zárszámadást egy nyolcadikos tanuló szavazata nyitotta meg. Majd' Szeidl Imréné tanár, aki három évvel ezelőtt lelkes kis csapatunk élére állt, és azóta is lelkiismeretes vezetője, összegezte az 1982-es év eredményeit. Örömmel mondta el, hogy a három esztendő alatt, az idei évet zártuk a legnyereségesebben. Persze, hogy ezt az eredményt elérjük, jól megszervezett, kitartó munkára volt szükség. A legnagyobb gondot a nyári ügyelet tette, de megszervezése jelenmi ezt a problémát is példásan oldottuk meg. A meleg nyár és a hosszú ősz is nekünk kedvezett, november elején szedtük paprikát. Az idénre az utolsó 200 négyzetméteren gazdálkodtunk, ebből 80 négyzetméter fólia, az összes bevételünk 4160 forint volt. A bevételünk mellé támogatásként az áfész-től 10 000 forintot kaptunk. Ezt az összeget az iskolai könyvtár bővítésére, kirándulásra és stúdiófelszerelésre költjük. A beszámoló után megvitattuk idei feladatainkat, terveinket. Legfőbb célunk megerősíteni kapcsolatainkat, főleg a felnőtt kertbarátokkal. A múlt év végi értékelés után az áfész egyik szocialista brigádja megvendégelt bennünket üdítővel és süteménnyel, majd kiosztották a megérdemelt jutalmakat, és a diákszövetkezet tagjai között felosztották az évi bevételünk 60 százalékát. Mindenki örült a kis összegnek, mert ez a pénz a saját munkánkat tükrözte. Sági Mónika 8 b. osztály Negyvenhárom induló közül Az ország második legjobb balladamondó diákja G áspár Sándor, a tatabányai 314. sz. Szakmunkásképző Intézet második osztályos villanyszerelő tanulója. Arról nevezetes, hogy az országos balladamondó versenyen második helyezést ért el. Erről, terveiről beszélgettünk vele az iskola könyvtárában. — Nagykőrösön rendezték az Arany János balladamondó versenyt, hogyan zajlott le? — Negyvenhárman voltunk összesen először amolyan elődöntőt rendeztek, ahonnan tizen kerültünk a nagydöntőbe — szakmunkástanulók és szakközépiskolások. — Melyik balladát mondta? — Hárommal kellett készülni, s a zsűri választotta, ki, amelyiket el kellett mondanom. Nagy szerencsém volt, mert kedvencemet, a Walesi bárdokat kaptam. Tudtam még az V. Lászlót és a Tetemre hívást. — Mondta még a versenyen valaki ezt a balladát? — Igen, egy lány, de egészen másként, mint én. Akkor úgy éreztem az én feldolgozásom jobban sikerült. — Hogyan készült a versenyre? — Tanárnőm. Vörös Elemérné segített, egyébként Nagykőrösön megkapta legjobb felkészítő tanár külön a díjat. Közösen értelmeztük a balladát, megbeszéltük hangulatát. Megtanultam, azután már a kiejtésen,a hangsúlyokon csiszolgattunk. — Számított erre a szép sikerre? — A kezdet kezdetén nem. Amikor megnyertem, a megyei versenyt, utána nagyon készültem, sokat dolgoztunk a tanárnővel. — A közelmúltban megnyerte az intézeti szavalóversenyt is. — Igen, ez az országos diáknapok jegyében zajlott. József Attila: Kései sirató című versét mondtam el. — Van kedvenc költője? — Arany János és Petőfi Sándor. — Mit olvas szívesen? — Szovjet írók műveit és történelmi tárgyú könyveket. — Mit tervez, ha majd megkapja a szakmunkás-bizonyítványt? Mikrolinnál vagyok gyakorlaton, ott szeretnék majd dolgozini. Egyik nagy tervem, hogy szeretném megszerezni az érettségit. Aztán az országos diáknapokon jó lenne megszerezni a Ki mit tud?-os minősítést, s az iskola befejezése után is jó barátságban akarok maradni az irodalommal. Tóth Ilona (Fotó: Fodor) Tíz ujjal virtuóz tempóban a fogason pihenő ka_____________botok alá rakta a bevásárló szatyrokat, az ismerősök üdvözölték egymást és karmesterüket. Vidám hangulatban nekiláttak az ujjak lazításának, belemerültek a kották tanulmányozásába, s miközben a férjek becipelték a megszokott, saját hangszereket, virtuóz futamok kavalkádja töltötte be a termet. A karmester felemelte stopperóráját és a feszült figyelem övezte pillanatban beintette a rajt jelét. A szokatlan zenekar tízperces őrült iramú csattogása, csilingelésbe és papírzizegtetésbe kezdett, melyből csak a szakértő hallotta ki a különböző szólamokat. Ennek a különös zenekarnak a hangversenyét meghallgathatta aki eljött az esztergomi Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolába, ahol a Látszerészeti Eszközök Gyára KISZ-bizottsága és az Esztergom városi KISZ-bizottság közösen meghirdetett gyors- és gépíró versenye zajlott. A résztvevők Esztergom város és Dorog járás vállalkozó kedvű, bizonyítani vágyó gyors- és gépíró asszonyai, leányai voltak. Ki bevásárlásból, ki munkából jövet, ki gyermekkel együtt jelent meg a versenyen. A nevezési lehetőségek gépírásból tíz perc másolás, gyorsírásban 120 szótagos fok gépi áttétellel, és 150 szótagos volt szintén gépi áttétellel. fok A vidám hangulatú verseny résztvevői újra december 14-én gyűltek össze az esztergomi városi KISZ-bizottságon, ahol az eredményhirdetést követően a leggyorsabban írók vehették át a díjakat. A gépírás kategóriában az első helyezett a Látszerészeti Eszközök Gyára KISZ-bizottságának 2 ezer forintos ajándékkosarát nyerte, a második ezer, a harmadik nyolcszáz, ötszáz-ötszáz a negyedik, ötödik forintos vásárlási utalványt kapott. A gyorsíró kategória első három helyezettje ajándék könyvcsomagot nyert. 1. gépírás: Jánosi _____________________Istvánná (KÖGYÖ), 2. Nagy Rozália (LÉGY), 3. Jobbágy Jenőné (KÜGYÓ), 4. Ország Pálné (KÖGYÖ), 5. György Ferencnél (Viscosa), gyorsírás összevont: 1. Kecskeméti Katalin (Dorogi Szénbányák), 2. Pacsnik Ferencné (KÖGYÖ), 3. Ország Pálné (KÖGYÖ) Annamária (L, MIM),és Pénzes Dóka István KISZ-titkár Eredmények: P kn’í'-soriy szünetre a balatoni úttörőváros csapatépületei is elcsendesedtek. Ka a HkoziOtt az 1982. évi utolsó tur Évzárás Zánkán városban, köztük 3208 külföldi pajtás. Ők 39 országból érkeztek Zánkára. Az iskolai tanítás idején, januártól májusig, majd szeptembertől decemberig a hatodik osztáályoké volt az úttörőváros, ők 28 napos táborokban — az iskolai szaktárgyak tanulása mellett — úttörőőrsvezetői és -fajtitkári képzésben részesültek. Az úttörővárosi nyár, mint minden évben, 1982-ben is a legkülönbözőbb szaktáboraival tette színesebbé az úttörőmozgalom szünidei programjait. Júniustól szeptemberig 14 napos turnusokban 16 féle szaktábor fogadta a gyerekeket. Érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően küldték az úttörőcsapatok a gyerekeket az éneklő ifjúság, a képző- és iparművész, a film"»em'e. tuco-*- ágyas technikai úttörő- a szem’^n °gyéni pályázatot nyert úttörők, a túravezetők, a társadalmi munka^eősök, a sportaktívák, a sakkolimpia, a víziúttörők, az eszperantó az úttörőtanács-titkárok, a környezetvédők, a teremtsünk értéket, a kiváló őrsök, a pályázatot nyert úttörők és az úttörőgárda szaktáboraiba. A tizenéves gyerekeket táboroztató — a mozgalom támasztotta igényeket mind jobban kielégítő és fejlődő — úttörőváros 1982-ben is gyarapodott jelentős társadalmi összefogással elkészült az ország legnagyobb közlekedési parkja. A gyerekek három és fél kilométer hosszan kiépített, a közutakon e’őspiTiiló összes közle’-et.’si helyzetnek megfelelő nálván — Rva'og. ke't'má"’'s 1 és kismotorny — sajálhatnák el a közlekedés alapismereteit. 1983 — a mér hagyományossá vált táborozások mellett — a mozgalmi képzés korszerűbb formái kísérletezésének, értékelésének és alkalmazásának éve lesz Zánkán. Erre készül a balatoni úttörőváros apparátusa, ns mintegy ezer táborozója. Velük együtt az elmúlt évben összesen 22 653 gyerek töltött 28, illetve 14 napot az úttörő Kacagó Színpad — a padok között Saját maguk és társaik szórakoztatására a komáromi 318. sz. Szakmunkásképző Intézet 2,4. osztályában két éve „alakult” meg a Kacagó Színpad. No, nem új színtársulat jött létre csupán a diákélet ezernyi örömét próbálják még fokozni a gyerekek. Tizenketten kacagtatják meg időről időre a „nagyérdeműt”. Az egyik nyári táborozáson határozták el az osztály tanulói, hogy az amatőr színjátszás rögös, de többnyire vidám útjára lépnek. A kőolaj-feldolgozást tanulók a legkisebb szünetet, szabad időt arra használják, hogy az általuk elképzelt, megírt vagy életből ellesett, sőt neves szerzők rövid jeleneteit megtanulják. Előadásaikat havonta egy alkalommal nagy sikerrel rendezik meg a Csokonai Művelődési Központ színpadán. Segítséget kapnak Ili nénitől, — Gerencsér Józsefné magyar szakos tanárnő — és szívesen fogadnak minden segítő szándékú kritikát. Repertoárjuk sokrétű, ebből mutatunk be — a teljesség igénye nélkül — egy jól sikerült darabból részleteket, amelyet téli szünet előtti napokban újítottak fel, s januárban játszottak. Órakezdet: jelentés a „tanárnőnek”, akinek láttán csodálkozás ül az arcokra. A gyerekek még a tízórai maradékát ________________ is letörlik szájukról Az „Anyák tikja” versből felel az osztály eminens diákja, „Madár madár” alapon azonban a „tik” helyett a libát elemzi a tanuló Beszámoló a nyári élményekről. Az ásító fiú egyetlen célja, hogy kiküldjék az óráról. Sikerült neki. _______________________ — Jusztin —