Dolgozók Lapja, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAL EGYESÜLJETEK! 1984. november 24., SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. évf., 276. »z. I Ara: 1.80 forint Losonczi Pál Kambodzsában A Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség pénteken délelőtt — közép-európai idő szerint a kora hajnali órákban — Phnom Penhbe, Kambodzsai Népköztársaság fővárosába érkezett. Előzőleg Ho Si Minh-város repülőterén Chu Muy Man, a VKP KB PB tagja, az államtanács elnökhelyettese búcsúztatta Losonczi Pált és az általa vezetett küldöttséget. Megjelent az ünnepélyes búcsúztatáson Phan Van Khai, a VKP KB tagja, a városi tanács megbízott elnöke és a város társadalmi, politikai életének számos képviselője, továbbá Bényei Béla, hazánk hanoi és Nguyen Lung, a VSZK budapesti nagykövete is. A Phnom Penhbe vezető légiút volt különben a magyar küldöttség ázsiai körútjának legrövidebb szakasza: Kambodzsa fővárosa légvonalban mindössze 250 kilométerre van Ho Si Minh-várostól. Phnom Penhben, a Kambodzsai Népköztársaság fővárosában forró és lelkes fogadtatásban részesült kormányküldöttségünk. Losonczi Pált, az MSZMP PB tagját, az Elnöki Tanács elnökét, akinek személyében először érkezett magyar államfő kambodzsai hivatalos, baráti látogatásra, a fellobogózott Pochentong repülőtéren Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának elnöke üdvözölte. Kambodzsai fiatalok a helyi szokásnak megfelelően, virágfüzérrel fogadták a magyar küldöttség vezetőjét, majd elhangzott a két nemzeti himnusz, s Losonczi Pál Heng Samrinnal együtt ellépett a díszegység előtt. Üdvözölték a magyar küldöttséget a Phnom Penh-i magyar kolónia, valamint a népünk segítségével létesült Kompong Kantout-i gyermekváros építőinek képviselői. A repülőtérről a kormányszállásra vezető tizennégy kilométeres út két oldalán végig magyar és kambodzsai zászlócskákat lobogtató Phnom Penh-iek sorakoztak fel, a városközpontban pedig megszólaltak a hangerősítős, gitáros zenekarok is. Az 1979-ben, a Pol Poték összeomlásában halottnak tűnő pillanat aváros ma ismét él. Ezt bizonyította a magyar vendégek elé táruló kép. Phnom Penhnek ma ismét 700 ezer lakója van — tágas sugárállam szüntelenül áramlik a nép. Losonczi Pál a Chamcar Moon kormányszálláson péntek délelőtt udvariassági látogatást tett Heng Samrinnál. Délután a program koszorúzással kezdődött, majd a kambodzsai függetlenségért elesett hősök emlékművénél lezajlott kegyeletes tiszteletadás után ugyancsak a kormányszálláson megkezdődtek a két küldöttség tárgyalásai. A két küldöttség péntek délutáni tárgyalása három órán át tartott. A szívélyes, őszinte és baráti légkörű tárgyaláson Heng Samrin a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának elnöke örömét, hogy a két kifejezte kapcsolatai az 1980-as ország budapesti látogatása alkalmával kiadott közös nyilatkozat szellemében eredményesen fejlődnek, hazája köszönetét tolmácsolta a magyar nép erkölcsi és anyagi támogatásáért. Tájékoztatást adott Kambodzsa belső helyzetéről, az 1979. januárja óta a gazdaság, kulturális élet és az egészségügy helyreállítása kében tett lépésekről, erdefejlesztési tervekről. Elemezte Kambodzsa nemzetközi helyzetét, a térségben mutatkozó feszültség okait. Hangsúlyozta, hogy hazája a béke jószomszédság és az el nem kötelezettség politikájának híve. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadta a Magyar Népköztársaság vezető testületeinek üdvözleteit és jókívánságait. Egyetértően értékelte a kétoldalú kapcsolatok elmúlt négyévi fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a magyar párt- és állami küldöttség mostani kambodzsai látogatása is a közös elveken és érdekeken alapuló kapcsolat megszilárdítását és továbbfejlesztését szolgálja. Küldöttségünk vezetője tájékoztatást adott belfelő helyzetünkről, nemzetközi gazdasági és politikai törekvéseinkről. Rámutatott hogy a Magyar Népköztársaság szerény lehetőségei szerint a feszültségek csökkenését, a békéjs viszonyok erősödését, a kölcsönös bizalmon és a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén alapuló nemzetközi biztonságot igyekszik előmozdítani. A magyar küldöttség a szombat délelőttöt vidéken tölti. Idős kisiparosok estje A Kisiparosok Országos Szövetségének tatabányai alapszervezete és a nőbizottság meghívására mintegy harminc idős iparos látogatott el a iKIOSZ-szákházba a szokásos évi találkozóra. Zettisch Mihály alapszervi titkár üdvözölte a megjelenteket, majd Grímer Lászlóné a főbizottság nevében köszöntötte Stingl Józsefné fényképész-kisiparost, aki fél évszázada áll a lakosság szolgálatában. Az est fényét a Bányász Művelődési és Oktatási Központ művészeti csoportjának műsora emelte. Elhangzottak versek, slágerek, komolyan és parodizálva népdalok, s nem utolsósorban a népi zenekar húzta a talpalávalót. Képeinken: Jólesik időnként egy kis beszélgetés. Jobb oldal: Czímer Lászlóné köszönti a jubiláló Stingl Józsefnét. Alatta: a vidám műsor egy pillanata. f—olt Védnökségvállalások A fiatalok képviselői az eocén- és liász-programok védnökségi beszámolóit hallgatják. (Fotó: Fenyvesi Ágnes) A folyamatban lévő bányászati nagyberuházások határidőre történő átadását segítő ifjúsági védnökségek eddigi eredményeit összegezte pénteken Oroszlányban az Ipari Minisztérium ifjúsági bizottsága. Az eocénbányák építéséről a dorogi, az oroszlányi és a tatabányai, a liász-programról pedig Mecseki Szénbányák képviselői adtak számot. A négy bányavállalatnál több, mint hétezer fiatal különféle munkaakciókkal gyorsította, illetve gyorsítja az új széntermelő munkahelyek kialakítását. Komárom megyében a vállalati KISZ-bizottságok kezdeményezésére a fiatalok már hat esztendeje dolgoznak azon, hogy a földtörténeti harmadkor legalsó szakaszában, az eocén korban keletkezett barnaszén kiaknázására létesülő bányák mielőbb elkészüljenek. Az ifjú bányászoknak nagy szerepükvolt abban, hogy a márkushegyi bányában fél évvel, a nagyegyháziban pedig egy évvel korábban kezdték meg a termelést. Most mindkét bányában azon szorgoskodnak, hogy fokozatosan növeljék a termelést, és ezzel egyidejűleg mielőbb befejezzék az aknák teljes kiépítését. Márkushegyen az a cél, hogy a költségek túllépése nélkül, a kitűzött határidő előtt három hónappal, 1985. március 31-re legyen kész a beruházás. Dorogon az épülő Lencsehegyi Bányaüzemet 1988-ban adták át, ahol a 800 méter hosszú, lejtős akna szállítószalagját a KISZ- esek gyártották és helyezték üzembe. A Mecseki Szénbányáknál a kokszolható szén termelésének fejlesztésében vállaltak fontos szerepet a baranyai fiatalok. Az ifjúsági bizottság tagjai úgy ítélték meg, hogy a bányászatban dolgozó fiatalok kiemelkedő védnökségi tevékenységének tapasztalatai más iparágakban is jól hasznosíthatók. Az szb-titkárok munkája Az élelmezési iparban dolgozó társadalmi szakszervezeti bizottságok titkárainak munkáját először 1978-ban értékelte a megyei bizottság. Az azóta eltelt időszak megváltozott munkakörülményei, személyi és tárgyi feltételei indokolják, hogy most ismét sor került az szb-titkárok helyzetének, munkafeltételeinek, erkölcsi és anyagi megbecsülésének „vizsgálatára”. A hét közepén, Tatabányán, az SZMT székházában megtartott ÉDOSZ-ülésen Egry Éva, a megyei bizottság titkára foglalta össze az elmúlt hat év tapasztalatait. A témának külön aktualitást adott SZOT ez irányú káderhatározata, valamint a jövőben sorra kerülő közelválasztások, amelyek az alapszervezetektől a szakmai kongresszusig minden aktivistát érintenek. Jelenleg megyénk élelmiszeripari dolgozói tizenegy alapszervezetben tevékenykednek. Ezeket az alapszervezeteket kiforrott, stabil „titkárgárda” vezeti. A személyi feltételek, az szbtitkárok szakmai felkészültsége jó, tudják és értik a feladatukat. Míg régebben gond volt a vállalati feladatok egyeztetése a szakszervezeti tevékenységgel, mára már ez is megoldódott. Sőt, a gazdasági vezetés egyre több információval nörekszik könnyíteni a bizottságok munkáját. Természetesen, hogy ezek az információk felhasználhatók legyenek, hogy a szakszervezetek gazdasági döntésekben partnerei lehessenek a vális falatvezetésnek, a mai vonalat” tovább „szakerősíteniük. Ezért jogos kell az az elvárás, amit Eőry Éva így fogalmazott meg: “ A szakszervezeti bizottságokat ne csak hagyják hozni, hanem segítsék bális munkájukat. A bizottságoknak és titkároknak jó és folyamaatos a kapcsolata a felsőbb vezetéssel, különösen a megyei bizottsággal. De munkahelyi szintű rendszeres találkozásra változatlanul szükség van, mert érdekvédelmet csak ott lehet igazán gyakorolni, ahol érdekfeltárás is van. Az anyagi megbecsülésről szólva a titkár elmondta, hogy bőven van még mit tenniük. Az erkölcsi elismerés terén viszont jelentős a javulás. Jól mutatják ezt a társadalmi aktivistáknak a közelmúltban átnyújtott elismerő oklevelek és miniszteri dicséretek. — Petlik — Négy brigád — száz palack A Tűzoltó Készülék Ipari Szövetkezet táti telepén gyorsan egybegyűlt az itt dolgozó négy brigád vezetője a szerelvénykészítő műhely markában, amikor megtudták, miért keresem őket. Arról érdeklődtem ugyanis, mit sikerült teljesíteni eddig a kongresszusi felajánlásaikból. A négy brigád október első napjaiban csatlakozott a munkaversenyhez, kezdi az adatok közlését Ipolyi Árpádné, az adminisztrátorokból és karbantartókból álló Kossuth brigád vezetője. Látva meglepetésemet, magyarázattal is szolgál a késői időpontra: — Az év elején eleve nagyon magasra tettük a mércét, amikor 400 palack gyártását vállaltuk terven felül, munkaidőn kívül. Szeptemberben már tudtuk, hogy meg fogunk birkózni a feladattal, sőt ekkor már lehetőséget láttunk arra, hogy további száz darabot gyártsunk az év végéig, terven felül. — Ezt a száz darabot négy brigádnak együtt kellett vállalnia, mert minden palackban benne van mind a négy brigád valamelyik tagjának munkája — mondja a Tyereskova brigád vezetője, Fonád Ferencné. (A Tyereskova brigád végzi a karbantartásra váró készülékek bontását, az új lackok hegesztését, és az őaő feladatuk a telepen belüli anyagmozgatás is.). A Zrínyi Ilona brigádban készülékszerelők, festők és csomagolók dolgoznak, vezetőjük Barna Istvánná. Tőle azt tudom meg, hogy a felajánlott száz készülék értéke közel százezer forint. — Ha már a pénznél tartunk — kap a szón a szerelvénykészítők és balacktöltők Dobó Katalin brigád- LIvlT- jának vezetője. Bartl Sándorné, hadd mondjam el, hogy a brigádok nemcsak társadalmi munkával, hanem pénzzel is támogatják a tarjáni gyermekotthont, a községi könyvtárat, a tótkertvárosi általános iskolát. A mi brigádunk bizonyos összeget ajánlott fel az egyelőre tervezés alatt álló községi kultúrház építéséhez is. A telepen folyó brigádmunka minőségéről a műhelyek falát díszítő oklevelek tanúskodnak. Tavaly mind a négy brigád - aranykoszorús címet ért el, nem véletlen, hogy a táti telep első lett a Tűzoltó Készülék Ipari Szövetkezet telepei közötti munkaversenyben. Bíznak az idei hasonló eredményekben. Fenyvesi Károly L jaV *