24 óra, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19 / 246. szám
HÉTVÉDEI Egy kínai család Tatán A NAGYFÁL mögül érkeztek... Nem igaz, hogy minden kínai kicsi és sárga. Qi Yanhui szálfatermetű, erős, de ugyanolyan barátságos, Fu Yahong és Wang Feng, akik legfőbb munkatársai mint a Wanda Kereskedelmi Kft.-ben, melynek minden tagja Pekingből érkezett a Duna partjára. Az ő különlegességük egyébként az, hogy idestova egy éve élnek Tatán, s itt nyitják meg hamarosan kínai éttermüket, a város központjában, az Öreg-tó partján. Mi viszont nem az üzletről, hanem családjukról, velük együtt élőkről beszélgettünk először egy hétköznapi estén, mivel csak ilyenkor van mindenki otthon a kétszintes bérelt házban. A tágas térre azért is szükségük van, mert három generáció csaknem tíz tagja él egy fedél alatt, ráadásul nem kommunában, hanem igazi baráti közösségben. A nagymama, Zhang Boying tartja leginkább őket össze, aki egész nap várja, hogy a négy égtáj felé elvetődők szerencsésen hazaérjenek. Köztük elsősorban Xüe Kan, a legkisebb fiú, aki a Vaszary János Általános Iskola elsőosztályos tanulója. Tanára szerint értelmes, okos srác, aki mindent megért, de nyelvünket még nemigen beszéli. Erre való tanítását egyébként Feng és Yahong végzi, mivel mindketten kínai—magyar tolmácsként dolgoztak, hiszen egyikük Pécsett, másikuk Budapesten tanult az egyetemen. Wang Yü, Feng nővére viszont ma is egyetemi polgár, de nem diákként, hanem oktatóként Miskolcon. Mindezt az általuk készített, ősi kínai receptek szerint készült, sebtében rögtönzött, kifejezetten finom vacsora közben tudtuk meg, amit ők természetesen pálcikával, mi villával fogyasztottunk az első osztályú rizspálinka lehörpintése után, mely cseppet sem hasonlít a hazai italokhoz. — Hogy miért jöttünk Magyarországra? — kérdeznek vissza, és elgondolkodva sorolják az okokat, melyek a külpolitika iránt kicsit is érdeklődők előtt meglehetősen ismertek. Inkább azt hangsúlyozzák, hogy a rendszerváltás miatt rengeteg lehetőséget láttak egyre nyitottabbá váló hazánkban. — Az az igazság, hogy szeretjük a magyarokat, beszéljük a nyelvüket, s itt semmi sem olyan drága, mint például Németországban. (Egyelőre — tesszük hozzágunknak.)Inkább csak önma— S a nagy távolság nem zavaró? — Á, dehogy — mondja Yahong. — Én például ha Pekingből hazamentem, több mint harminc óráig vonatoztam. Repülővel még harmadennyi idő sincs az út. — Azért nehezen hinném el, hogy semmi sem hiányzik. — Erre csak azt mondhatjuk, hogy egy kínai mondás szerint: az egész világ ■ az otthonom. — Egy amerikai szerint viszont, ha valahol megjelenik egy kínai, mire megfordulsz, már ketten vannak. Igaz lehet ez? — Lehetséges. Mi itt Tatán, amit elsősorban szépsége miatt választottunk lakóhelyül, jól érezzük magunkat, bár tudjuk, hogy kicsit furcsák vagyunk a helybélieknek, de nagyon kedves velünk mindenki. A polgármesteri hivatal munkatársai skat segítettek, amiért nagyon hálásak vagyunk. — Igen, hisz ma még egy kínai közösség egzotikusnak számít. A Távol-Kelet varázsával ajándékoznak meg minket, s azzal a természetességgel, mely messze árad személyiségükből. Mindezt bizonyára jól fogják majd kamatoztatni az üzleti életben is. Hallhatnánk terveikről ? — Az üzletiekről nem, hiszen az titok. Ellenben szeretnénk megismertetni a magyarokat a kínai kultúrával, s ennek érdekében az étterem mellett vegyes üzletet kívánunk majd nyitni, s lehetőséget kínálunk majd a betegek számára a kínai gyógymódok megismerésére, hogy a belső erő, a CSIKUN növelésére, mások is képesek legyenek. Tervezzük a távol-keleti játékok meghonosítását, más ötleteink is vannak, de ezekről tényleg nem beszélhetünk. — Végül még csak annyit áruljanak el, hogy a sokak által várt éttermüket, melynek majd porcelán oroszlánok őrzik a bejáratát, mikor nyitják meg a Tópart utca 17-ben? — Ha minden jól megy, október végén, ha kevésbé, akkor november elején. Palásti Péter Az esti tévézések mindig jó kedélyűek, akárcsak otthon Xüe Kan természetesen pálcikával fogyasztja el vacsoráját ... ... amit szülei készítenek a család minden tagjának (Fotó: Haraszti) Életképesek a kisvállalkozások A magyar gazdaság aktív szereplői közül az elmúlt évtizedekben talán a kisvállalkozók futották be a legszélsőségesebb pályát. Prés alatt nőttek Az államosítások után, majd a hatvanas évek elején korlátozó intézkedésekkel, megkülönböztető adókkal próbálták háttérbe szorítani őket, a hetvenes években pedig hol könnyítettek, hol szorítottak a számukra kitalált présen. Ennek ellenére a kereskedelem és szolgáltatások területén vaalamelyest mégis nőtt a szerepük. Számuk kisebb-nagyobb az iparban ingadozással 60—70 ezer körül mozgott. Mindezzel együtt a nyolcvanas évek végéig kisüzemi tevékenység lényegében hiányzott a magyar gazdaságból. Szerepüket egy időben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágai, vagy az iparvállalatoknál létrejövő gazdasági munkaközösségek, később a polgári jogi társaságok, a félállású kisiparosok igyekeztek pótolni. Az első érdemi bővülés a magánkisiparban következett be. Amíg 1970-ben még csak mintegy 68 és félezer főfoglalkozású, három és félezer nyugdíjas és 14 ezer mellékfoglalkozású, kisiparost regisztráltak, addig 1989-re a főfoglalkozású kisiparosok száma százezer fölé emelkedett, a nyugdíjasoké meghaladta a húszezret,, a félállásúaké pedig már csaknem 55 ezerre nőtt. Hozzáértők kezében A rendszerváltás új helyzetet teremtett. A megváltozott jogi feltételek, a vállalkozásokat támogató pénzügyi- és adókedvezmények, a külföldi tőke érdeklődése és bizalma hozzájárult a folyamat felgyorsulásához. A vállalkozások 90 százalékát felsőfokú végzettségű szakemberek hozták létre, akiknek a gazdasági élet valamely területén már voltak jó vagy rossz tapasztalataik, kapcsolataik, s szakismeretük több-kevesebb kezdeményezőkészséggel is párosult. E vállalkozások zöme kevesebb mint 20 alkalmazottat foglalkoztat és a cégbejegyzéskor igen széles profillal indult. Már szinte kezdettől sok részmunkaidőst, nyugdíjast foglalkoztatnak. A kisvállalkozások nagy hányada kereskedelemmel vagy szolgáltatásokkal foglalkozik. Reprezentatív felmérések és becslések szerint 1990 első félévében a kisvállalkozások állították elő az ipari termelés közel 9 százalékát, az építőipar árbevételének mintegy 40 százaléka hozzájuk került. Kudarcok, sikerek 1991-ben e körben egy újabb jelenséggel találkozhattunk: az előző évi megmérettetés után a kisvállalkozások egy része tönkrement, bezárt, vagy éppen átalakult. A külföldi tőkével és gyártástechnológiával működő vállalkozásokat ez a rész jobban elkerülte, mint a tisztán hazai érdekeltségűeket. A kisvállalkozások — s ezek között a részben külföldi tőkével létesített közös vállalkozások (joint venture-ök) túlnyomó többsége azonban az elmúlt egy-másfél évben megalapozta tevékenységét, ha esetleg több lépcsőben is, de kialakította profilját. Megszerezték a vállalkozáshoz szükséges szakembergárdát, túljutottak a piackutatás első fázisán és így valódi, aktív résztvevőivé váltak a most alakuló magyar piacgazdaságnak. Számos olyan kisvállalkozás van közöttük, amelyik 1,5 milliós alaptőkéjét igen magas nyereséghányaddal forgatta meg az elmúlt évben. Ma még a kisvállalkozók bővítő-beruházó kedve meglehetősen korlátozott, hiszen a szüntelen változó pénzügyi szabályok miatt nehezen tudnak előre kalkulálni és nehéz felbecsülni piaci partnerek várható magatartását is. Mindezek a tapasztalatok mégis meggyőző érveket szolgáltatnak arra, hogy van Magyarországon vállalkozási kedv, s az erre való készség a kisvállalkozásokban testesül meg igazán. Nyitrai Ferencné dr. FÉR HÉTVÉGE Munkanélküliből — üzletasszony A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola gimnáziumának egyik tanterme délutánonként 2-től 6-ig leendő üzletasszonyokkal telik meg. A lányok eddig munkanélküliek voltak, szeptembertől azonban egy új típusú képzés részesei, amelyet a Magyar Nyitott Tér,az európai Hope (Remény) alapítvány, a holland Stichting Katholieke Nőden alapítvány és a Munkaügyi Minisztérium hozott létre az országban öt helyen: Budapesten, Békéscsabán, Záhonyban, Szombathelyen és Kaposváron. — Mind az öt helyen más irányú a képzés. Mi, Kaposváron az érettségizett lányok számára állítottuk össze a tanfolyamot, hiszen ők vannak a legrosszabb helyzetben a munkaerőpiacon — mondja Maksay Klára, a kaposvári project vezetője. Munkanélküliek — A tanfolyamon magas szintű idegenforgalmi és kereskedelmi ismereteket szerezhetnek, s ez szerintünk — persze, ha megfelelő tőkével párosul — elegendő egy kisvállalkozás vezetéséhez, s alkalmazottként is megnőnek az elhelyezkedés esélyei. Kizárólag munkanélküliek jelentkezhettek, főiskolára-egyetemre esetlegtelenül felvételizők, s sikerúgynevezett oktatásban parkolók. A képzés 660 órás, s a tantárgyaink többek között idegen nyelv, idegenforgalom, társadalomismeret, vállalkozásismeret, készség-, sportjáték, képességfejlesztés, kommunikáció, szépségápolás stb. Vállalkozásismereten belül például gazdasági-jogi és banki ismereteket, közép-, kis- és nagy vállalkozások menedzselését, vámszervezést, marketing-rekidegenforgalmi levelezést is tanítunk. A képzést Somogyban az SMK, a Kapos-Volán Tourist mellett bankok somogyi vállalkozók is tásogatják, s ők gondoskodnak a gyakorlati képzésről. Bridzselni tanulnak — Kis csoportokban jól működő vállalkozásokhoz kerülünk egy hónapra, hogy ott „élesben” alkalmazzuk a tanultakat — mondja Szántó Diána, az egyik üzletasszonyjelölt. — Többféle vállalkozással — kis- és nagykereskedéssel, szállodával, panzióval stb. — ismerkedünk, s a számítógépkezeléstől a hostess szerepkörig mindenbe belekóstolunk. A vállalkozók fölvennék azokat, akiknek elégedettek lesznek a munkájával. — A főiskola pedagógusai mellett a vállalkozók, s színházi szakemberek is tanítanak bennünket — mondja Forgács Györgyi, — legszórakoztatóbb a „játéka óra”, amikor például bridzselni, tarokkozni, kanasztázni tanulunk, de megismerjük az etikettet, a protokollt is. Diánával együtt végeztünk a Munkácsy gimnáziumban, s ide is jelentkeztünk. Ezelőtt több tanfolyammal is próbálkoztunk, ennek a sokoldalúsága fogott meg. Mindkettőnket érdekel a kereskedelem, az idegenforgalom ... Szívesen belevágnánk egy saját vállalkozásba, például egy kisebb panzió üzemeltetésébe, de egyelőre ez még álom. _— A tantárgy-csoportosítás különösen jó — mondja Máj Emese —, egy területen belül több mindent megismerhetünk, s az is jó, hogy itt a nyelvtanulás beszédközpontú. Az itt tanult tárgyak egyre inkább alapvetőknek számítanak. A „civilnek” is hasznos például a modern irodatechnika ismerete, hogy ne álljon a telefax előtt, mint szamara. Megtanuljuk, Bálám hogyan tegyünk szert piacképes tudásra, s hogyan kell azt eladni. Önismereti tréning Kalmár Krisztina a közgazdaságiból került szakközépiskoláa tanfolyamra. Neki főleg a különböző hatékonyság-, beszédfejlesztő személyiség-, tréningek, és szituációs játékok tetszenek. Nemsokára az egész osztály kiköltözik Fonyódra, az ottani alkotóházban lesz ugyanis egy háromnapos, bentlakásos önismereti tréning. Megtudtuk, a tanfolyam befejeztével a legjobbak anyagi segítséget kapnak egy vállalkozás megindításához, s az alapítvány a közeljövőben szeretne ifjúsági bankot nyitni, elősegítve ezzel, hogy minél több fiatal kezdhessen vállalkozásba. N. L. 1991. október 19., szombati