24 óra, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-11 / 35. szám

12 Szombaton: Jön a Vác A Dorogi Bányász szom­baton, 14 órai kezdettel játssza következő hazai elő­készületi mérkőzését. A Vác FC-Samsung lesz az ellenfél. A Videoton után ismét ran­gos csapatot láthatnak a szurkolók. A vendéglátók abban bíznak, hogy szép számú közönség fog kiláto­gatni a találkozóra, amely­nek a helyszíne kivételesen a Tokodi üveggyár SC pá­lyája. A mérkőzésre belépő­jegyeket kell váltani, a be­folyt összeget a tokodi lab­darúgó-utánpótlás javára fordítják. Az NB I. favori­jának számító Vác elleni ta­lálkozót megelőzi egy kiskő­rösi kiruccanás. A mai na­pon a keleti csoport közép­mezőnyébe tanyázó Kiskő­rös fogadja a dorogiakat A műtéten átesett Bán­földi lábadozik, Jeszenszky viszont már elkezdte az edzéseket, a többiek egész­ségesek. Az egyre jobban terjedő vírusfertőzés a tár­saságot nem veszélyeztette, így Reszeli mester fiai foly­tathatják a megkezdett ala­pozási munkát Shotokán-tanfolyam Shotokán-tanfolyam indul Tatabánya Kertvárosban, Kölcsey iskolában. Filep Imre a edző február 17-én 16.30 órakor várja a hat éven felüli fiúk és lányok jelentkezését. S­P­O­R­T­S­P­O­R­T­S­P­O­R I 1993. február 11., csütörtök Világhódító Polgárok Reménytelen vállalkozás va­lami újat írni Polgár László, Polgárné, Klára, Polgár Zsu­zsa, Polgár Zsófia, Polgár Judit életéről. Nem is ez a célom. Mindössze továbbgondolni szeretném Polgár László né­hány megállapítását, amelyek négy éve jelentek meg a Nevelj zsenit! című könyvben. * „...szerintem minden egész­séges emberből kiváló ember, az én szóhasználatommal: zseni nevelhető.” Az elmélet önmagában is le­het szép, de ha a gyakorlat iga­zolja, akkor ismerik el or­szág-világszerte. Volt egyszer három pici lány, akiknek a szü­lei elhatározták, hogy felnőtt korukra a világ legjobb sakko­zóivá nevelik őket. És jön... A Polgár-módszer azóta bekerült néhány (nyugati) tankönyvbe, hisznek benne, próbálkoznak a megismétlésével. A recept elég bonyolult, és megvalósítani is nehéz ezerből - vagy tán száze­zerből­­ csupán néhányan vál­lalnák. De ha találunk ilyeneket kis hazánkban, ne hagyjuk őket magukra! Ne engedjük, hogy ugyanolyan kicsinyes, lélek­romboló harcokat kelljen foly­tatniuk, mint a Polgár-család­nak! Az iskola, az önkormány­zat, a minisztérium, a szponzo­rok támogassák a leendő zseni­ket, mert százszorosan hálálják meg a bizalmat...* „Értsük meg, hogy a zsenit nem is olyan könnyű elfogad­tatni az átlagemberrel.” Rossz nyelvek szerint a zseni közeli „rokonságban” van az őrülttel. Bogaraival, különleges kívánságaival együtt kell elfo­gadni. Sovány vigasz számára, ha csak az utókor ismeri el zse­nialitását. Higgyük el, nekik is lehet igazuk, akármilyen nehéz megmagyarázni - megérteni - elfogadni az átlagos IQ-val ren­delkezőket. Fura módon Nyuga­ton ezt előbb­­ felismerik, és amikor rácsodálkozunk egy-egy találmányra, vagy a feltaláló­jára, már csak arra lehetünk büszkék, ha némi akcentussal beleszövi nyilatkozatába: „Ma­­garországról jöttem..” Ha nehéz is, próbáljuk meg elfogadni a zseni létezését; kü­lönös, öntörvényű világával együtt kell élnie az átlagember­nek. Nem vezet jóra, ha irigy­ségből gáncsoljuk, meg nem ér­tésből vakvágányra állítjuk. Fel- és elismerése szűkebb és tágabb környezetének egyaránt csak hasznára válna. * „Azok, akik a nők és férfiak közötti intellektuális különbsé­get hirdették, végső soron min­dig a sakkra hivatkoztak. De a lányaim eredményei talán lelep­lezik hivatkozásuk megalapo­zatlanságát.” A Polgár-apuka határozott terve, hogy valame­lyik lánya világbajnok legyen a férfiak között. Ezt már egy évti­zede hangoztatta, azóta leányai évről évre nyomulnak előre a világranglistán. Rendszeresen „verik” a férfi nagymestereket, beléjük fojtják nagyhangú nyi­latkozataikat. Zsuzsa most - mellékesen - a női világbajnoki cím elhódítására készül. Vasár­naptól Monacóban párosmér­kőzést játszik Joszelianival, a győztes mérkőzhet Hszie Csün­­nel. Kevesen fogadnak a grúz és a kínai hölgyre. Judit, aki fölé­nyesen első a női világranglis­tán, az exvilágbajnok Szpassz­kijjal játszik párosmeccset, és 3,5-2,5 arányban vezet. Ha minden igaz, ezután Bobby Fis­cher következik, majd... Kaszparov, aki a sakkvilág trónusán ül, néhány év múlva remélhetőleg egy magyar hölggyel néz majd farkassze­met. A világhódító Polgárok még sok meglepetést tartogat­nak, mindannyiunk örömére. Mórocz Károly Judit, Zsuzsa és Zsófia, a „mesterhármas” Röviden A férfi vízilabda KEK döntő­jében, első mérkőzés: SV Ho­­henlimburger (német) - Liber­tas Nuto Pescara (olasz) 11:14 (4:4, 1:4,4:4, 2:2). A visszavágót február 20-án Rómában játsszák le. Az olasz labdarúgó­ kupa ne­gyeddöntőjében, visszavágó: AS Roma - Napoli 2:0 (1:0) A Roma 2:0-ás összesítéssel jutott a legjobb négy közé. A Focisuli gazdát keres Ki tud segíteni? Ez itt a kér­dés. De mondhatnánk azt is, hogy lenni vagy nem lenni. Miután a Darius Rt. anyagi helyzete erősen megrendült, ve­szély fenyegeti a sportegyesület Focisuli­ ját, ahol három kor­csoportban kergetik a labdát a gyerekek. Focisuli I. Az 1979. augusztus 1. után született fiúk a fővárosi bajnokságban szere­pelnek. Edzőjük: Imrő János. Focisuli II. Az 1982. augusztus 1. után született gyerekek szin­tén a fővárosban versenyeznek, a kiemelt csoportban játszanak félpályán keresztbe. Az NB I-es nagy klubok csapatai az ellenfe­leik. Nagyon tehetséges kis gárda. Edzőjük: Miksi Péter. Focisuli III. Az 1983. augusz­tus 1. után született csöppségek a foci alapjait tanulgatják és rengeteget játszanak. Bajnok­ságban koruknál fogva még nem szerepelnek. Edzőjük: Gu­lyás Bálint. Miután a Darius Egészség Club a fő szponzor kiesése miatt nem tudja biztosí­tani a legkisebbek sportolási fel­tételeit, ezért a gyerekek gazdát keresnek. A Focisuli vezetője jobb megoldást már nem lelve ez­úton keresi azt a céget, magán­­vállalkozót vagy azokat a cége­ket, akik a gyerekek sportolásá­hoz anyagi támogatást nyújta­nának, ezáltal fantáziát látnának nevük reklámozásában. Az éves versenyzési költségek nem emésztenek fel hatalmas össze­geket, mindössze 300-350 Ft-ról van szó és ne feledjük el, ezeké a gyerekeké a jövő. Aki meggondolta magát és segíteni szeretne az keresse Imrő Jánost a 11-705-ös telefonon. Teke NB II. Győzelem idegenben Dréher Sör - Dorog 3:5 (2907,2923) Végre megtört a jég, két év után nyert a Dorog NB II-es te­kecsapata idegenben. Ez a győ­zelem a legjobbkor jött, mert így megtartotta vezető helyét a táblázaton. Jövő héten újra idegenbe megy a csapat, a Budapesti Pos­táshoz. Pontfogók: Honvéd László 505 fa, Novák Vilmos 494, Ju­­rásek Károly 494. A győztes csapat többi tagja így dobott: Magyaros Sándor 488 fa, Bíró László 472 fa, Kinka Gábor 470 fa. Favorité a kupa Hagyomány, hogy a bajnok­ság szünetében Téli-kupa csa­patbajnokságot rendeznek Do­rogon. 18 csapat nevezett, 3 csoportban zajlottak a selejte­zők. A döntőbe a legjobb 6 csa­pat került. A végeredmény: 1. Favorit 10, 2. Alpesi S. 6, 3. Kamleithner 6, 4. Richter II. 6, 5. Murci 4, 6. Sigmar 0 pont. A kupagyőztes névsora: Puchler Zoltán, Garai Miklós, Lehotai Ferenc, Molnár Sándor, Janota István. Asztalitenisz megyei egyéni bajnokság Tóth és Imecs, az aranygyűjtők A tatabányai Kodály iskola tornatermében rendezte meg a megyei asztalitenisz-szövetség a felnőtt egyéni megyebajnok­ságot. Dr. Henkey István, a szö­vetség elnöke köszöntötte a megjelent sportolókat és szak­vezetőket, majd elkezdődött a mérkőzéssorozat, öt verseny­számban, nyolc asztalon. A férfi párosok küzdelmének legna­gyobb meglepetése, hogy az első helyen kiemelt Takács-Fa­­luvégi pár csak nyolc közé ju­tott. Női párosban és vegyespá­rosban a papírforma jött be, meglepetés nélkül. Kiegyensúlyozott és szép küzdelmet hozott a férfi egyes versenyszám. A selejtező táblát követő 32-es főtáblán már min­den mérkőzésnek óriási jelentő­sége volt. Csodálatos, szinte döntőnek beillő mérkőzést ví­vott a tatabányai Harasztovics az esztergomi Hetzer ellen, majd legyőzte az első helyen kiemelt Pigniczkit is. A másik ágon az ifjúsági Gombos (Alfa­dat SE) majdnem megtréfálta Imecset (Generálker RTSE), aki ezután magára talált, s még csak játszmát sem vesztett a végső győzelemig. Ezzel a százszáza­lékos teljesítményt nyújtva mindhárom versenyszámban aranyérmet nyert, megismételve tavalyi sikersorozatát. A komá­romi Tóth Elvira sem adta alább, ő is három aranyat gyűj­tött be. Eredmények: Férfi egyes: 1. Imecs Ernő (Generálker RTSE), 2. Harasztovics László (Gene­rálker, döntő: 2/0), 3. Szám Zol­tán (Generálker) és Laczkó Ti­bor (Esztergom ASE). Férfi pá­ros: 1. Imecs-Pigniczki (Gene­rálker), 2. Csizmadia-Éliás (Generálker, döntő: 2/0), 3. Ha­­rasztovics-Szám (Generálker) és Gombos-Francsics (Alfadat). Vegyes páros: 1. Imecs-Tóth (Generálker-Komáromi Olaj­munkás), 2. Takács-Kovács A. (Alfadat-Komárom, döntő: 2/0), 3. Pigniczki-Mészáros (Generálker) és Hetzer-Vollár (Esztergom). Női egyes: 1. Tóth Elvira (Komáromi Olajmunkás), 2. Ormándi Anita (Generálker, döntő: 2/0), 3. Kovács Anikó (Komárom) és Vollár Bernadett (Esztergom). Női páros: 1. Tóth-Kovács A. (Komárom), 2. Mészáros-Ormándi (Generál­ker, döntő: 2/0), 3. Né­meth-Vollár (Esztergom) és Honti-Lábas (Esztergom). Imecs Ernő Tóth Elvira (Fotó: dr. Henkey István) Apja nyomdokaiba léphet Minden volt futballista titkos álma, hogy a fiából is focista le­gyen. Nem volt ez másképpen Komáromban, a Kozenkow csa­ládban sem. Az apa, Kozenkow Ferenc aki hajdan szerepelt a MÁV-DAC-ban, a Soproni Vasutasban, a Rába ETO-ban, no és természetesen a Komá­romi AC-ban is, fiának, Tamás­nak sokat mesélt a fociról, így nem volt nehéz megszerettetni vele a bőrlabdát. A 17 éves „Nunu” becenévre hallgató fiatalember jelenleg a Komáromi FC tehetséges focis­tája, csapatkapitánya, irányító középpályása. - Tízéves koromtól vagyok igazolt játékos-emlékszik vis­­­sza Tamás.-Édesapám mellett sokat köszönhetek id. Balogh Lászlónak is, aki a Komáromi AC serdülő­ csapatában elindí­totta a pályafutásomat. - Úgy néz ki, sikeresen! - Laci bácsit az általános is­kolában ismertem meg, ő volt a „tesi” tanárom. Ő irányította az iskola válogatott csapatát is, s azokban az években a „Pajtás kupa” kispályás teremfocitor­nán gólkirály lettem, a „Duna kupa” vetélkedőjén pedig a leg­jobb mezőnyjátékosnak járó dí­jat vihettem haza. Nagy pályán balszélsőként kezdtem, de voltam már bal ol­dali középpályás, beállós is. Most a KFC-ben irányító kö­zéppályást játszok. - Érzésed szerint milyen tel­jesítményt nyújtottál az ősszel? - Talán a közepesnél valami­vel jobbat -mondja egy kicsit bátortalanul. - Sérülésem miatt csak tíz mérkőzésen szerepel­hettem, hat gólt szereztem. Most javában folyik az ala­pozás, az őszi 12. helyünkön ja­vítani szeretnénk, s örülnék, ha a bajnokság végén ifj. Balogh László edző elégedett lenne ve­lem. - Van esélyed arra, hogy a nagy csapatban is szerepeljél? - Már játszottam ott is... A körzeti bajnokságban három­szor léptem pályára, a megyei­ben pedig az ősszel egyszer kaptam lehetőséget. Igyekszem tavasszal is, szeretnék jól ját­szani, s talán akkor, a „nagyok­hoz” kerülhetek. - Hova jársz suliba? Össze tudod-e egyeztetni a tanulást és a focit? - Az első az iskola, de sze­retnék a focipályán is ered­ményt elérni. Győrbe, a Jedlik Ányos Szakközépiskola III. osztályába járok, s ez a beutazás miatt hátrányos. Viszont az már előnyös, hogy van egy aranyos barátnőm, aki segít abban, hogy a „holtpontokon” átessek- teszi hozzá mosolyogva. - Szeretnél-e édesapádhoz hasonlóan magasabb osztályban játszani?­­ Ki ne szeretne? Állítólag a Tatabánya szívesen látna, de ezt csak félfüllel hallottam, senki nem keresett. Pedig kereshetnék „Nunit”... Az elmúlt hétvégén Dorogon rendeztek egy ifjúsági focitor­nát, ahol a Tatabányai SC, A Dorogi AC, az Esztergom, a Viscosa, és a Komáromi FC szerepeltek a meghívottak kö­zött, s a legkisebbként kezelt komáromiak közül került ki a legjobb mezőnyjátékos. Vajon ki? Kozenkow Tamás! Unalmas már a közhelynek vehető kérdés: „miért hagyjuk elkallódni a tehetségeket?” Kovács László Változott a helyszín A Treff Kft. lesz a gazdája február 13-14-én, a kétnaposra terve­zett pénzdíjas teremlabdarúgó-tornának. Az előzetesen meghirde­tett helyszín szombati napra (13-án) megváltozott, a csoporton be­lüli körmérkőzésekre a tatabányai Dózsákért sportcsarnok ad lehe­tőséget nyolc órától. Vasárnap, szintén 8 órától, az eredetileg kije­lölt városi sportcsarnokban folytatódik a program. Két arany, két ezüst, két bronz Kiválóan szerepeltek az esztergomiak A budapesti Olimpiai Csar­nokban serdülő „A”, illetve if­júsági bajnokságon 2 első, 2 második, 2 harmadik, 2 negye­dik és 1 hatodik helyezést értek el az Esztergomi AC verseny­zői. A serdülő „A” eredményei, fiúk: 1500 méteren 1. Simon Zoltán, 800 méteren... 2. Simon Zoltán,... 6. Jambik Zoltán. Lá­nyok: 1500 méteren... 3. Újlaki Ágota,... 10. Árvai Eszter. 800 méteren ... 2. Újlaki Ágota, 3000 méteren... 4. Árvai Eszter. 400 méteren... 10. Partos Anita. Az ifjúságiaknál Mihalovits Gábor volt a legeredménye­sebb. 800 méteren 1. Mihalovits Gábor; 400 méteren... 3. Miha­lovits Gábor; 200 méteren... 4. Csékei Róbert. Weisz Balázs­nak sajnos a 60 és a 200 méte­ren sem sikerült a döntőbe kerü­lés. Nagy István elnök a követke­zőket mondta:- Ezek az ered­mények már feljogosítanak bennünket az optimizmusra, Pálmai Zoltán és Oláh Péter edző­páros kitűnő munkát vég­zett a felkészülési időszakban. Klubunk sok szeretettel várja az atlétika iránt érdeklődő fiatalo­kat. Fábián Istvánná vezetésé­vel minden szombaton évi atlé­tikát is tartunk Esztergomban, az Imaház utca 10-ben (volt If­júmunkás út), a 317. számú szakmunkásképző tornatermé­ben. Az „idősebbek” minden hé­ten hétfőn, szerdán, pénteken 16-18-ig a városi sportközpont­ban tartják edzéseiket, Pálmai Zoltán, Oláh Péter és Kiss Fe­renc irányításával. Nem szabad megfeledkezni a klub másik - bátran mondhatom Európa-hírű szakosztályáról, a Zrínyi Mik­lós és Zrínyi László irányította kick-box szakosztályról. Ők szombatonként és vasárnapon­ként 9-11-ig tartanak tanfolya­mot a városi sportközpontban (Helischer u. 5.). Ring Fogvédő Ház... biztosítási ügynök­ként egy ökölvívó fogsoraira sem iparkodnék garanciális szerződést kötni. Ezért is ta­lálták ki a fogvédőt, ami egy-egy nagy ütés után néha széles ívben repül ki a „sé­relmezett” szájából. Mintha nem érezné jól ott magát. A történetem viszont még abból az időből való, amikor a fogvédő használata a szorí­­tóban még nem volt kötelező. A tehetősebb versenyzők al­kalmakként ugyan használ­ták, de általánosan még nem terjedt el. A fáma egy oroszlányi bu­nyósról szól, aki a mérkőzést megelőző orvosi vizsgálaton vett részt társaival. Álltak ott sorba és egymás után a szá­jukat is ki kellett tátani, hogy az orvos „látleletet” vegyen fogaik épségéről. Amikor a mi bunyósunk jutott a doki elé, kissé meg­akadt a sor. Az orvos szinte elhülve szemlélgette hősünk fogazatát, s közben mintha számolt is volna.­­Mondja magának hány foga hiányzik - fakadt ki vé­gül. -Husonkettő - hangzott a válasz. No, akkor a maradék tíz fog a fogvédőt se nagyon viselte volna el. Igaz, kiütni se sokat lehetett már. - Havasházi -

Next