24 óra, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

1993. április 10., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM Jelenidő „Ha minálunk a bírói füg­getlenség megszilárdult volna, ha annak intézményes garan­ciái léteznének (s nem csak egy passzus az alkotmányban, deklarációszinten), ha a bíró­ságok személyi és költségve­tési kérdésekben nem lenné­nek úgy kiszolgáltatva az igazságügyi kormányzatnak, mint ahogyan ma vannak - akkor én is beadnám a dere­kamat, s azt mondanám: le­hetséges az ügyészség betago­­lása a kormányzat szerkeze­tébe.” Magyar Hírlap, IV. 8. „A 3000-es számmal kódolt kormányhatározatok a titko­sak. A Hungária TV Alapít­vány támogatásáról szóló kormányhatározatot bizo­nyára a titkosság okán nem ismerte szegény Katona Ta­más államtitkár, aki egyéb­ként a médiaügyek felelőse a kabinetben. Csak így eshet meg, hogy kedden még cá­folta a „kormány ilyen irányú szándékát.” Kurír, IV. 8. „Most, hogy kiderült: a rendszerváltás eufóriájában megfogalmazott célok elérhe­tetlenek, egyelőre nem akad senki, aki ezt hangosan ki is merné mondani. Azt például, hogy a brüsszeli ceremóniával­­ ha nem is nyílegyenes, de leágazás nélküli út vezet a műszaki (!) kompromisszu­mig, hogy a magyar Duna-szakaszon is vízie­­rőmű(vek) üzemel(nek) majd. Ugyanúgy nincs senki, aki bocsánatot kérne azoktól a szakemberektől, akiket - csak azért, mert mindezt eddig is lehetségesnek ítéltek- unos­­untalan lehazaárulóztak.” Népszabadság, IV. 8. „A Duna TV finanszírozá­sát végül is állami vagyonból akarják megoldani. S ezekben a hetekben rendre derül ki: ál­lami vagyon vándorol „ma­gánzsebekbe” törvényi felha­talmazás nélkül, úgymond nemes célok érdekében.” Népszava, IV. 8. Kiskertben Az idén sokan elérhetetle­nül drágának találták a fó­liát, és kényszerűségből le­mondtak róla. A palántát cserépben, vagy ládában ne­velik a lakásban. A leggazda­ságosabb módszer, ha a ma­gokat a cserép földjét éppen befedő papírra ragasztjuk fel sűrűn egymás mellé, lisztből és vízből készült csirizzel. A módszer egyszerű, belemárt­juk a csirizbe a gyufaszálat, majd kiemelünk egy magot vele, és a papírra rakjuk. A felragasztott magokat finom homokkal takarjuk be, és még egy papírt tegyünk a te­tejére. Ne felejtsük el a vizet. Ha megindult a csírázás, a felső papírra már nincs szükség, csak melegre, fényre, nedvességre. Ha 4-5 centisre megnőttek a palán­ták, tejfölös pohárba kell ül­tetni őket. Gasztronómiai bemutató Komáromban Russet krumpli pálmazsírban Látott Ön már szilárd hal­mazállapotú olajat? Ha nem, próbálja ki a Frid­át! A Frid­­­át, ami valójában nem más, mint pálmazsír. Olyan növé­nyi származék, amiben a leg­­ízletesebben készíthető el a Russet-krumpli. A Russet krumpli, ami valójában nem is burgonya, hanem olyan természetes granulátum, ami jobb mint az eredeti. Ha reklámszöveget kellene írnom, talán így fogalmaznék. De a feladatom az, hogy beszá­moljak olvasóinknak arról a si­keres gasztronómiai bemutató­ról, amit a napokban rendeztek Kocsis Tibor komáromi vendég­lőjében a házigazda kezdemé­nyezésére, ahova nemcsak a szakmabelieket várták, hisz a látottak nagy része a háziasszo­nyok érdeklődésére is számot tarthatott, hisz a tárkányi Egyetértés Termelőszövetke­zet gyúrt tésztáit, zsebes kenye­reit vagy a Komáromi Kombi­nát húsüzemének hagyományos termékeit valamennyi család asztalára szánják. Külön emlí­tést érdemel a kagylóformájú sertésbőrbe sajtolt DIAMAT sonka, a fokhagymával ízesített, aszpikba mártott főtt fejhúsból készült „vándor felvágott”, a marézis sertésnyelv, a sörha­rapó valamint a vitaminszelet, ami nem csak zamatával, de élénk színösszeállításával is felhívta magára a figyelmet. De visszatérve a két igazi kü­lönlegességhez, el kell mon­dani, hogy a Frid­a-olaj azért is célszerűbb lehet az ismerteknél, mert lényegesen hosszabb ideig használható, s többszöri sütés után sem tartalmaz egészségká­rosító anyagokat. Szinte egé­szen biztos, hogy használatától vált még kellemesebbé a „Rus­sel Fries” márkanevű újdonság, aminek több előnye mellett az egyik legfigyelemre méltóbb az, hogy a hagyományos bur­gonyasütéssel szemben e granu­­látumos módszerrel 40 százalé­kos megtakarítást lehet elérni adagonként, arról nem is be­szélve, hogy gyorsabban, s lé­nyegesen kevesebb energia fel­­használásával azzal a kézi ve­zérlésű kisgéppel, amit a na­gyobb konyhák is biztonsággal alkalmazhatnak. A további fon­tos részletekről szívesen adnánk bővebb felvilágosítást, de nem tehetjük, mert az már igazi rek­lám lenne. Helyette csupán ar­ról szólunk még, hogy ugyan­ezen a rendezvényen bemutat­koztak még a Chip Chips, a Schöller-jégkrémek, az Amstel sör és a nagyrédei borok gyár­tói, forgalmazói is, akik hozzá­járultak ahhoz, hogy a vendég­látásban egyre több és egyre jobb minőségű szolgáltatásokat vehessünk igénybe, ha futja rá a pénzünk. (Palásti) 'V v&Wmsmt --v'i;?..,,.yUHUUtlUUllul):'-: . A Russel Fries sütés előtt (balra), és utána (jobbra) Vendégmunkásnak Magyarországról Irány az otthon felé Közeleg a hazautazás idő­pontja. Az utolsó héten borzal­masan lassan telnek a napok, az órák. Ez a legveszélyesebb idő­szak mindenki számára, őrüle­­tes honvágy gyötör mindannyi­unkat. Ilyenkor csínján kell bánni az ugratásokkal, viccek­kel, mert a legedzettebbek is hajlamosak hisztibe kitörni. Az indulás sohasem biztos. Ugyanis itt minden a munkának van alárendelve. Volt olyan is, egy héten keresztül mindennap összepakolva vártuk az utazást. Csakhogy mindig akadt valami­lyen fontos munka. A képlet egyszerű, vagy engedéllyel mész haza, vagy vissza sem kell jönnöd. Nálunk elég sűrűn el­hangzott a következő mondat: „nincs probléma a Turulnál áll a sor vége”. Ami annyit jelent­­ fogd be a szád és örülj, hogy itt lehetsz. Persze ez a kezdeti bizonyta­lanság valamelyest normalizá­lódik, de tökéletes soha sem lesz. Ezt el lehet és kell viselni, de megszokni sosem. Egyszer mégis csak indu­lunk. Este 7 óra, vége a mű­szaknak, gyorsan megfürdünk és irány MAGYAORSZÁG, igen így csupa nagy betűvel. A 12 órás út alatt csak tankolni áll­tunk meg. Közben számolgat­tuk, hogy még hány kilométer van hátra. Hazafelé még nagyobb csend honolt az autóban, mint idefele jövet. Képzeletben már min­denki a találkozás pillanatainál tartott. A magyar határra reggel 6 órakor érkeztünk. A kora reg­geli csendet hangos örömkiáltás törte meg: „Éljen MAGYAR­­ORSZÁG!” Úgy kiáltottuk ezt egyszerre, mintha összebeszél­tünk volna. Pedig nem így volt. Csak olyan jól esett érezni azt, itthon vagyunk. Valószínűleg ezt érezhette ki a vámos a kiáltá­sunkból, mert megkérdezte - „maguk dolgozni voltak ugye? Csak az örül így, aki sokáig tá­vol volt.” Szinte be sem fejezte gondolatát azt mondta, na men­jenek, mi nem vesszük el azt amit idáig keservesen megke­restek. Persze az az igazság nem is lett volna mit. No, meg aztán szinte ránk volt írva: csóró ma­gyarok. De akkor is, jól esett a fogadtatás. Ahogy elhagytuk a határt - előre szól a munkatársam: most már nyomjad, mert haza kell érni mielőtt elmennek a gyere­kek az iskolába. Még mielőtt kérdezhettem volna, azt mondja a mellettem ülő „a büntetést majd mi fizetjük”. Ugyanis úgy állapodtunk meg az elején 100-110-nél töb­bel nem megyünk, mert épség­ben kell hazaérnünk. Meg aztán az autót sem érdemes széthaj­tani. Szóval jöttünk, reálisan mondva úgy, ami kifért a csö­vön. Időben érkeztünk a gyere­kek éppen akkor indultak az is­kolába. Ahogy megláttak mind egyszerre ugrottak a nyakamba. Kishíján ledöntöttek a lábamról. S egyből kijelentették, akkor ők ma nem mennek suliba. Nagyon örültem, hogy ezt mondják, de azért ezt mégsem engedhettem. Rövid beszélgetés után meg­egyeztünk, iskola ma is lesz. Azért, hogy valahogyan mégis kiengeszteljem őket, úgy határoztunk, ma együtt me­gyünk és együtt jövünk haza az iskolából. Az itthon töltött egy hét sok mindenért kárpótolja az embert. De, kimondva kimon­datlanul benne van a levegőbe, vissza kell menni megint. Persze bízik, reménykedik a vendégmunkás, talán majd leg­közelebb lesz ITTHON is va­lami munka. Talán egyszer ész­bekapnak magasabb szinten, és azt mondják nem engedjük, hogy családok szétszakadjanak, nem engedjük rendes emberek százezreit reménytelen hely­zetbe sodródni. Reménykedünk betartják esküjüket... Mert ha nem így lenne, kön­­­nyen előfordulhat megint ki­vándorol „hárommillió embe­rünk”. Azt pedig tudja min­denki, ország nem létezik em­ber nélkül, és ha nincs ország nem kellenek vezetők sem. Egy hét múlva 20 ember ta­lálkozott a megbeszélt helyen. VENDÉGMUNKÁSOK.fVége) Rónai György A bankok óvatosak A reorganizációs hitelek tá­mogatására az idén a kormány hárommilliárd forintot különí­tett el a költségvetésben. Ez a hitelprogram egy évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse az átalakulást, vala­mint a csőd- és felszámolás alatt lévő termelőszövetkezetek va­gyontárgyainak újrahasznosítá­sát. Ilyen hitel - kellő fedezet mellett - pár százezertől felső korlát nélkül­­ adható. A lehetőség kecsegtető. En­nek ellenére ez ideig csupán 500 pályázat érkezett be a reor­ganizációs hitelprogramot gon­dozó Földművelésügyi Minisz­térium Tárcaközi Bizottságá­hoz. Ennek okairól beszélget­tünk Virágh Jánossal, az FM főtanácsosával. - A bankok nem szívesen adnak pénzt az agrárszférának. A keleti piac átmenetileg fize­tésképtelen, a Nyugat meg nem segíti kellő mértékben a magyar agrártermékek piacra jutását, védi a saját termelőit a kelet-eu­rópai termékektől. A gazdasági mutatók romlása, az agrárszféra területén tapasztalható értékesí­tési válsághelyzet rövid távon nehezíti az átalakulást, a tulaj­donváltást. - Kik és hogyan igényelhet­nek reorganizációs hitelt? - Pályázhatnak egyéni vál­lalkozók, átalakult téeszek és a belföldi magánszemélyek több­ségi tulajdonán alapuló társasá­gok. A kamattámogatás elnye­résének feltétele, hogy a hitel­ből a vállalkozó mezőgazdasági alaptevékenységet folytasson, vagy ehhez kapcsolódó feldol­gozást, szolgáltatást, illetve er­dőgazdálkodási termelést, szol­gáltatást végezzen. - Mennyit vállal át a költség­­vetés a kamatterhekből? - A kamattámogatás mértéke konstrukciótól függően 70-90 százalék lehet, és a visszafizetés idejétől is függ. Valamennyi hi­telnyújtó számára rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank 25 százalékos refinanszírozási ke­rete, hitel adható esetenként a világbanki forrásból is, ha a fej­lesztés megfelel a világbanki feltételeknek. A különböző for­rásokból juttatott kölcsönöknek - 22-35 százalék között - eltérő a kamatszintjük. Ennek a 70-90 százalékát vállalja át a költség­­vetés. - Kik kaphatnak vissza nem térítendő támogatást? - Az ilyen támogatásra kétfé­leképpen lehet pályázni. Az el­maradott térségekből érkező pá­lyázatok lehetősége egyelőre nem él, mivel a 97/1992-es kormányrendelet hatályon kívül helyezte az elmaradt települé­sek jegyzékét, az újon pedig most dolgozik a környezetvé­delmi tárca. Az egyéni vállal­kozó, ha a termelő berendezé­seket új gépekkel egészíti ki, akkor az új fejlesztés, beruházás összegének 10 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kérheti, amennyiben igazolja, hogy 1992. január 1-jét köve­tően lett vállalkozó. - újvári - 3 Cikkünk nyomán Ma és holnap Hatásos, szép írásban fejti ki gondolatait Izsáki Mihály az MSZMP önkormányzati kép­viselője a tatabányai utcanév változásokkal kapcsolatban Akkor és most (24 Óra, április 7.). Az sem zavaró, hogy hos­­­szasan ismerteti a történelmi előzményeket, s csak ezután tér rá lényegi mondanivalójára. Fájlalja, hogy a második világ­háború idején a településről el­hurcoltak, antifasiszták nevei lekerülnek a táblákról. Mindez a megyei jogú város közgyűlé­sének döntése alapján, amelyet a feladattal megbízott ad hoc bizottság jelentése, a kisebb­ségi vélemények meghallga­tása után hozott. Természetesen lehet vitatni, hogy helyes-e az elv, miszerint 1910 után a politikában így vagy úgy érintettek ne kapják meg azt a tisztességet, hogy ut­cát neveznek el róluk. Magam kicsit képmutatónak érzem ezt a mesterséges kirekesztést, de azt hiszem értem a döntésho­zókat. Könnyebb dolguk van így az újra keresztelésnél, mintha állandóan a jogos-jog­talan érzékenységeket kéne ke­rülgetniük. Remek csattanóval fejezi be elmélkedését a szerző: „Ezek után emléküket már csak szí­vében őrizheti meg az utókor embere.” Ennél én bizakodóbb va­gyok, mert úgy vélem az utá­nunk jövők is végigsétálnak a Mártírok útján, elhagyják a II. világháborúban elesett hősöket idéző falat, vetnek egy pillan­tást a Fő téren emelkedő Sza­badság lángjára, Segesdi Ist­ván alkotására. A József Attila Megyei Könyvtár szomszéd­ságában a parkban elérik célju­kat, Marosits István Mártírok emlékművét. Betűzik a neve­ket: Borbély Sándor, Morav­­csik József, Skrován Imre..., a többiek. Némán fejet hajtanak, mon­danak egy imát, maguk elé mormolják, béke poraikra. Ma és holnap. Kakuk Tamás Nemzetőröket keresnek Komáromban CB-rádió, gázspré, gumibot és fizetés nélkül? A napokban, Komáromban a Csokonai Művelődési Központ kamaratermében tartotta ala­kuló ülését a Budai Nemzetőr Egység komáromi szervezete. A célokról Fodor Gergely, megbízott országos parancsnok tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy az egység 1992. október elsején alakult Óbudán. Beszélt arról is, hogy a tagoknak kötelességük ápolni az 1848-as, valamint az 1956-os nemzetőr hagyományokat, mely a Forradalmi Kormány törvé­nyes jóváhagyott ereje volt. A szervezetről tudni kell azt is, hogy minden más szövetségtől különbözik, pártsemleges, mert a demokráciáért, a közbiztonsá­gért és a polgárvédelem közös együttműködéséért jött létre. Dr. Krajczár Gyula, Komá­rom polgármestere üdvözölte a kezdeményezést. Elmondta, hogy a közelmúltban a városban egy polgárőrséget szerettek volna kialakítani, de ez a tervük meghiúsult. A polgármester szólt arról, hogy Komáromban is magas a bűncselekmények, betörések száma, ezért indokolt, hogy a városban megalakuljon ez a fajta szervezet. A polgár­­mester ígéretet tett arra, hogy a helyi nemzetőrök helyiséget kapnak, telefonnal. Segítenek nekik a polgári védelemmel és a rendőrséggel való kapcsolat kia­lakításában. Az ülésre elsősorban munka­­nélküliek jöttek el, akik ebben látták a jövőjüket. Nagyot té­vedtek! Fodor Gergely tájékoz­tatta őket, hogy a Nemzetőrség nem munkaadó. Ide elsősorban olyanokat várnak, akik önként vállalnának feladatokat a közös cél érdekében. A jó munkáért viszont tiszteletdíjat kaphatnak a tagok. A következő probléma az volt, kapnak e valamiféle fel­szerelést a nemzetőrök? Mert hát csak úgy gumibot, gázspré, CB-rádió nélkül mihez kezdhet­nének? Különben is, hol van ilyenkor a városi rendőrkapi­tány, aki tudna ezekre a kérdé­sekre válaszolni? A meghívót megkapta, de nem jött el. Nincs neki helyettese? - szólt a kö­vetkező kérdés. Ez megválaszo­latlan maradt. Fodor Gergely megígérte, hogy karatemestere­ket küldenek le Budapestről, s megtanítják a tagoknak azokat a mesterfogásokat, amelyek szükségesek az önvédelemhez, de a legfontosabb, hogy min­denkinek legyen önbizalma, és az állampolgári kötelezettségé­nek tegyen eleget. Kovács László Az esélyről és Az MSZOSZ megyei képvi­selete folytatva az időszerű kér­déseket megvitató sorozatát, MSZOSZ-FÓRUMOT rendez április 15-én 15 órakor a kisbéri Bakony vidéki Takarékszövet­kezetben (Kisbér, Kossuth L. u. 16.). A fórum témája: Foglal­koztatási esélyek és lehetősé­gek, a munkanélküliség kezelé­sére. A fórum házigazdái a kör­zet MSZOSZ tagszervezeteinek képviselői. A szervezők meg­hívták az érdekkörünkbe tartozó munkahelyek vezetőit, a körzet lehetőségekről polgármestereit. A fórumon a Munkaügyi Központ kirendelt­ségének vezetője tájékoztat a körzet foglalkoztatási helyzeté­ről, a munkanélküliekkel való foglalkozásról és az ügyintézés feltételeiről. Valamennyi résztvevő köz­reműködésével megvitatják a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére tett és tervezett intézkedéseket, valamint munkanélküli ellátásból kike­­­rülő emberekről való gondos­kodást. Vámbűnök A Vám- és Pénzügyőrség Győr-Moson-Sopron, Ko­­márom-Esztergom és Veszprém Megyei Parancs­noksága illetékességi terüle­téhez tartozó határ­vámhi­vatalok az elmúlt héten ös­­­szesen mintegy tizenkilenc esetben jártak el vámbűn, azaz vám- és devizajogsértő cselekmények elkövetése miatt, magyar illetve kül­­ ­­büntetések földi állampolgárok ellen. Az eljárások során a pénz­ügyőrök 8 millió 849 ezer 734 forint értékben foglal­tak le fizetőeszközt és árut. A megyei parancsnokság alá tartozó három nyomozóhi­vatal tizennégy esetben kez­deményezett büntetőeljá­rást, hét alkalommal pedig szabálysértési eljárást haj­tottak végre.

Next