24 óra, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
8. oldal NEM RITKA A CSETEPATÉ A DISZKÓBAN A lányok is verekedtek... (Diáktudósítónktól) A tatabányai Bánki Donát szakközépiskola ebédlője péntekenként este tíz óra körül benépesül. Kisebb-nagyobb társaságok gyülekeznek a bejárat előtt, várják, hogy kitáruljon a diszkó ajtaja. Bent a színes fények villognak, hangosan szól a legmenőbb technozene. Tizenegy órára már egy tűt sem lehet leejteni. De a táncparkett nem zsúfolt... Meglepően alacsony az átlagéletkor. Sok az általános iskolás. T. Zsanett például még csak hetedikes. - Meddig engedtek el? - Majd hazamegyek, ha akarok. Éjfél után felcsendül néhány „ősi” sláger, mire sokan levegőzni mennek. A hangfalak mellett három fiú között csetepaté bontakozik ki. Néhányan megpróbálják őket lecsillapítani. Sikertelenül. Végül a kidobófiú megteszi kötelességét... A mellettem álló magas srácot, Kőszegi Jánost kérdeztem: - Mit szólsz ehhez? - Volt már ilyen. A múlt pénteken vagy nyolcan fiúk, lányok összeverekedtek. - Ezek szerint te itt állandó vendég vagy. Ha ilyen sok a balhé, miért jársz ide? - Mert közel lakom, és ide járnak a barátaim is. - Más diszkóba nem szoktál elmenni? De igen. Nyáron a Happy Endbe, de ilyen hidegben nem jó onnan hazagyalogolni. János hirtelen felugrik, s táncolni kezd egy Guhs & Rose’s számra. Hajnali három óra. Egyre többen veszik kabátjukat. Reggeledik, a bulinak lassan vége. Wolf Diána Vizsga - virágnyelven A nyergesújfalui Irinyi János gimnázium régi, aprócska tornatermében meglepő dekoráció közepette találtuk a negyedik osztály kilenc tanulóját, Kókai Lászlónét, a tatai mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tanárát, Ácsné dr. Pikó Katalin igazgatót és Gelencsér Gézáné tanárnőt. A meglepő dekorációt száraz- és élő virág kompozíciók, csokrok, asztaldíszek, koszorúk és virágtálak jelentették. A miértről kórusban meséltek a virágkötészetből most vizsgázó diákok: Bartal Gabriella, Grim Szilvia, Garami Dóra, Hollósi Katalin, Juhász Hajnalka, Inokay Réka, Magyar Eszter, Soós Lívia és az egyetlen fiú, Büki Zoltán. Harmadikban és negyedikben azok, akik a virágkötészet fakultációt választották, heti két órában a színek és illatok világában kalandozhattak. Avatott kalauzuk Gelencsér Gézáné volt. Hogy messzire jutottak a virágok útján, arra nem csak a látvány volt ékes bizonyíték, hanem a vizsgabizottság elnöke, Kókai Lászlóné dicsérő szavai is. Sosem lehet tudni, az itt megszerzett tudás mi mindenre jó lehet még. A lábatlani Büki Zoli például elmondta, hogy azt tervezi, hogy ha esetleg nem sikerül a felvételije az egyik tanárképző főiskolára, virágboltot, vagy virágkellék-boltot nyit. Fenyvesi Károly Versek és rajzok ajándékba Idén 45 éves a tatabányai Erkel Ferenc Zeneiskola. A születésnap alkalmából pályázatot hirdettek a megye valamennyi diákja számára. Zenei tárgyú képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vártak. Az ünnepélyes eredményhirdetés hétfőn délután volt. A képzőművészeti alkotásokat Krajcsirovics Henrik tanár úr zsűrizte. Első díjat nyert Avar Anna, másodikat Szilágyi Tibor, harmadikat Németh Áron, negyediket Szanyi Zsuzsa, ötödiket Szlávik Milán. A kisplasztikák közül a tatabányai Váci Mihály iskola és a tata-kertvárosi iskola tanulóinak munkáját, valamint Juhász Tímea és Újvári Szilvia alkotását díjazták. A zeneiskola különdíját Prokl Anett, Hídvégi Ferenc, Laskay Zsuzsa kapta. Az irodalmi pályázatra beküldött anyagot Monostori Imre bírálta. Első díjat kapott Avar Anna (aki a képzőművészeti pályázatot is megnyerte), másodikat Hajdú Zsófia, harmadikat Sassi Ágnes, negyediket Lois Nikolett, ötödiket Lőrincz Ágnes. A zeneiskola köszöni a szép szülinapi ajándékokat! H. Dezső Mariann, az Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója és Szilágyi Tibor második helyezett fotó: kiss t. j. 24 Óra — Suli-Buli TE TUDOD, MILYEN A KOLPING-ISKOLA? - ADOMÁNYOKBÓL ÉLNEK Hátrányos helyzet nem akadály! A televízióban elhangzott nemrégiben egy interpelláció, amelyben az esztergomi Kolping-iskola kérte az őt megillető állami támogatást. Még nem tudni, mi lesz rá a válasz. Megkerestük az iskola igazgatóhelyettesét, és megkértük, mondja el, hogy ez az egyedi, kizárólag hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskola miért küzd a mindennapokért? -Az iskola 1994. szeptember elsején indult - mondta Bencze László -, de már 1992-ben a német kormány segítségével elkezdték az épület felújítását. Az eredmény: Magyarországon ez az iskola feladatait és felszereltségét tekintve egyedülálló. Modelliskola lett A német-magyar együttműködési szerződés alapján egy modelliskolát akartak létrehozni, hogy ne kelljen a hátrányos helyzetű szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőinek külföldre menni tapasztalatcserére. Hazánkban is nagyon sok problémás fiatal él, akiknek szakmát kell a kezükbe adni. - Öt szakmacsoportban folyik pályaorientáció: faipar, fémipar, vendéglátóipar, textilipar és festő-mázoló, tapétázó. Kél évig tart a pályaorientációs szakasz, a második félévben kezdődik a felzárkóztató vagy elmélyülő.Tanulóink azért kerülnek ide, mert családi vagy szociális problémájuk van. A feladatunk az, hogy valamilyen módon visszaillesszük őket a társadalomba. Nagy a túljelentkezés Hetvenöt helyünk van és az előző tanévben 107 gyereket vettünk fel. Az idén a jelentkezőkből nem a legjobbakat, hanem a 75 leginkább rászorulót vesszük fel. Esélyt adva olyan gyerekeknek, akik más iskolákban talán nem állnák meg a helyüket. Kevés a pénzünk. A német kormány „csak” az iskola építésében, felújításában segít. A működtetés, az üzemeltetés a magyar kormány feladata lenne. A közoktatási szerződések megkötésénél beadtuk az önkormányzathoz a kérelmünket, elutasították. Számítottunk erre, hisz rengeteg iskola működik a városban. A megyei önkormányzat is elutasított, végül Fodor Gábor miniszter írta alá a közoktatási megállapodásunkat az általános iskolai fejkvótára vonatkozóan. Ez semmire sem volt elég, ezért hosszas küzdelem után decemberben magasabb fejkvótát kaptunk. De ebből a pénzből sem tud fennmaradni az iskola. Adományokból és ajándékokból élünk. Ha megfelelő támogatást kapnánk, nem lenne probléma, de amit az állam ad, abból még a villanyszámlát sem tudjuk kifizetni. Itt a gyerekek sikerélményhez juttatása a fő cél. S ezt nemcsak matekórákon, hanem tevékenység közben lehet elérni. Ez csak megfelelő anyagi ráfordítással valósulhat meg. Dupla vagy semmi? Az oktatási törvény szerint a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézmények dupla fejkvótát kaphatnak. Ennek ellenére mindennapos gondjaink vannak, mert a középiskolás diákok után járó összeg csak a fenntartásra elég, így az oktatásra nem marad pénzünk. - Reális veszély, hogy becsukhat az iskola, de remélem, ez nem következik be. -A magyar állam érdeke, hogy működjön ez az intézmény, amely olyan társadalmi réteget céloz meg, akikkel sokat kell törődni, mert szakma nélkül biztos, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Ezért inkább a képzésükre fordítsunk elegendő összeget. Sugár Fotó: Farkas István Tábor Fenyőházán (Diáktudósítónktól) Február elején egy autóbusznyi gyerek indult egy hétre a festői szépségű szlovákiai Fenyőházára. A táti, a tát-kertvárosi és a lábatlani I. sz. Általános Iskola tanulói testnevelő tanáraikkal, Szénási Borbálával, Taicht Istvánnal, Debnárik Tiborral, Marosi István doktor bácsival, valamint Sütő Lászlóné és Óvári Zsuzsanna tanárnőkkel utaztak. Az idő kedvező volt, szinte mindennap hullt a hó. „Izzottak” a sílécek - lyukadtak a nadrágok! Ki több, ki kevesebb sikerrel végezte el az önkéntes sítanfolyamot. A tábor környékére tett séták és kirándulások színesítették a programot. Legnagyobb élmény volt a Csorbatóhoz történt kiruccanás. Közben a gyerekek is összerázódtak, barátkoztak. Hiába fárasztott el bennünket az egész napos program, este nehezen csendesült el a tábor. Én, mint a tábor résztvevője és egyetlen sebesültje, megjártam a rozsomberoki kórházat is, és egy gipszcsizmával gazdagabban tértem haza. De jókedvemet ez a kis baleset sem vehette el. Remélem, jövőre ismét találkozhatom új barátaimmal. Köszönet a tábor szervezőinek! Boda Zsuzsanna 1995. március 1., szerda TE HOVÁ JELENTKEZEL? - A KOCKA MÁTÓL EL VAN VETVE... / Tengerész- és légiirányító-jelölt az Árpádból Sokan törték a fejüket az elmúlt hetekben, vajon melyik az az iskola, ahol érettségi után tovább tanulhatnának. Sűrűn megkérdeztük egymástól: Te hová jelentkezel? A jelentkezési lapok felsőoktatási intézménybe érkezésének határideje - március elseje - éppen ma van... Hogy mit válaszolnak a kérdésre a negyedikes középiskolások? A legfelkapottabbak a jogi, közgazdasági, műszaki, orvosi egyetemek. Sokan választják a tanári pályát - ők a tudományegyetemek vagy főiskolák tanári szakjain tanulnának tovább. Akik pedig szeretik a kisgyerekeket - szinte kizárólag lányok - tanító- vagy óvónőképzőbe jelentkeznek. Az ok, a belső indíttatás - ami remélhetőleg mindenkiben megvan - egyénenként változó. Íme néhány érdekes választás az Árpád Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolából. Erdélyi Wanda: Választott iskolám a Pető András Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, ami konduktori és tanítói diplomát is ad. Hogy miért éppen ide...? Hosszú történet. Többször dolgoztam nyáron Ipolytölgyesen, a mozgássérültek nevelőintézetében. Nagyon megszerettem a beteg gyerekeket. Szeretetre méltóak, aranyosak, ugyanolyan emberek, mint mi, egészségesek! Erről azonban sokan nem így gondolkodnak, megdöbbentő volt látnom, hogy pesti szülők csak azért utaztak Ipolyra, hogy az orvossal váltsanak pár szót, gyermeküket látni sem kívánták! Ekkor határoztam el, nekem a gyerekek mellett a helyem, szeretnék nekik segíteni. Amíg nem vesznek fel a főiskolára, mindenképp a nevelőintézetben szeretnék dolgozni. Hajnal Nóra:A Kossuth Lajos Tudományegyetem biológus és biológia tanári szakára jelentkezem. Nagyon szeretem az élővilágot, a növényeket ugyanúgy, mint az állatokat. Régi vágyam, hogy legyen egy kutyám, de sajnos be kell érnem a virágokkal, mert kicsi a lakás. Sokat tanulok, bejutottam biológiából az OKTV II. fordulójába, és szeretnék ismét jól szerepelni. Legszívesebben tengerészbiológus lennék, úgy érzem, a tenger élővilágát komoly veszély fenyegeti a sok környezetszennyezés miatt. Közeli tenger híján azonban azt hiszem, le kell mondanom erről a tervemről. Fejes Éva: A győri Széchenyi István Műszaki Főiskola építészmérnöki karára jelentkezem. Műszaki beállítottságom családi örökség: édesapám építészmérnök, édesanyám pedig műszaki rajzoló. A végső célom, hogy légi irányító lehessek, ezért a főiskola elvégzése után a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolával próbálkozom. Hogy mit csinál egy légi irányító? Hivatásos katona, aki a katonai repülőgépek közlekedését irányítja. Tudom, különös választás egy lánytól. Régóta érdekelnek a gépek, a technika. Kemény küzdősportot űzök, szeretnék megfelelni ezen a férfias pályán. Varga Krisztina