24 óra, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

2001. November 3., szombat Kigyúltak a fények Civilek találkoznak a völgyben Nyergesújfalu Hatvanhét alapító taggal, hat hó­nappal ezelőtt alakult meg a Nyergesújfalu Szénásvölgyi Vil­lamoshálózat Építőközösség a térségben található présházak, zártkertek villamos hálózatának kialakítására. A közösséghez csatlakozók egyenként 150 ezer forintot fizet­tek be. Az alapítók között volt - szintén százötvenezer forint befi­zetésével - a városi önkormány­zat is. A nyergesújfalui civil szer­vezetek rendszeresen szervez­nek összejöveteleket a völgyben található kút környékén - ez in­dokolta a képviselő-testület csat­lakozást támogató döntését. Az intéző bizottság tagja volt: Balogh György, Benedek Attila, Ölveczki Károly és Szentkúti Dé­nes. A csapat a társult tagok tá­mogatását élvezve remekül dol­gozott, hat hónap elteltével befe­jeződött a beruházás. A tervezést és a hálózat kiépí­tését az ÉDÁSZ végezte, a fo­gyasztásmérők szekrényeit az Intercom Rt. alakította ki. Elké­szült háromszáz méternyi 20 ki­lovoltos hálózat és 1750 méter­nyi 0,4 kilovoltos elosztóhálózat. Körülbelül százötven ingatlanon gyúlhatnak ki a fények. A továb­bi csatlakozásokhoz tíz évig az alapító tagok hozzájárulása szükséges. ________________ F.K. Hírnaptár: november 3-6. Templomi búcsú TAt. A helyi római katolikus temp­lom védőszentjei a mindenszentek, rájuk emlékezve rendezik vasárnap a búcsút a Duna-parti településen. Az ünnepnap előestjén a Táti Sportkör bált rendez a művelődési házban - muzsikál a városlődi né­met nemzetiségi fúvószenekar. A leválás feltételei Szőny. Hétfőn 17 órától a molaji Ady Endre Művelődési Házban tartja ülését a szőnyi részönkor­mányzat. A Mol-lakótelep hely­zetéről, a Komáromtól való elvá­lás törvényi feltételeiről lesz szó. Dedikál az író Tatabánya. A Kolozsváron élő Szilágyi István Kossuth-díjas író­val (fő művei: Kő hull apadó kútba, Agancsbozót, Hollóidő) találkozhatnak az­ érdeklődők hétfőn délután a József Attila Megyei Könyvtárban. A dediká­lással egybekötött rendezvény 17 órakor kezdődik. Fogadóórák Bábolna. Berkes István rendőr százados, őrsparancsnok novem­ber ötödikén 9-12 óráig tartja fo­gadónapját hivatalában. Tatabánya: Sólymos Tiborné önkormányzati képviselő no­vember hatodikán délután öttől tartja fogadóóráját a Fellner Ja­kab Középfokú Iskolában. Nyergesújfalu, Borosháziné Végh Angéla rendőr főhadnagy november hatodikán délután egytől háromig tartja fogadóóráit hivatalában. Szabadegyetem Tatabánya. November 6-án ren­dezik a Bocskai István Szabad­­egyetem előadássorozat követ­kező rendezvényét a kertvárosi Bányász Művelődési Otthon­ban, ahol ezúttal dr. Somogyi Ferenc közgazdász A XXI. szá­zad forgatókönyvei, valamint Ökológiai és társadalmi kataszt­rófák a világban címmel tart előadást. Megyeszomszédolás ÁTADTÁK A LUXUSHOTELT - Székesfehérvár. Kedden hivata­losan is átadták a szomszéd megyeszékhelyen a Novotel Hotelt, amely lényegében már egy hónapja készen állt, de a nyilvános át­adás előtt egyfajta próbaüzemmel tesztelték a négycsillagos létesít­ményt. A megnyitón elhangzott, hogy vendégként elsősorban a vá­rosban megtelepült multinacionális cégek menedzsereire illetve az ide üzleti ügyben ellátogató külföldiekre számítanak. FORMA-1-ES KOCSIVAL GYORSULT­­ Győr. A Forma-1-be be­tört Michelin cég a napokban vendégül látta magyar márkakereskedő­it (is), s a találkozón a legjobbak - köztük a Győr környékén kiemelt forgalmazó, Hatvani Gedeon - a száguldó cirkuszban is szerepelt jár­művel, az Arrows 1997-es A18-as modelljével is kipróbálhatták a gumi­kat. Hatvani úr, aki a nyolcvanas évek elején alaposan belekóstolt a gokartsportba, a rajtjelre - amire aznap sokan lefulladtak az autóval - olyan gyorsulást produkált, hogy elámultak a szervezők, a másnapi, a Forma-1 történetéről szóló tesztnapot pedig megnyerte. Jutalma egy névre szóló, valódi F-1 bukósisak lesz, amelyet tehetséges gokartos­­nak számító Bálint fia nevére most készítenek. összeállította: r. z. M­EGYEI K­ÖRKÉP 5. OLDAL Két város együtt a régió betegeiért Negyedóra alatt Esztergomba érkezhet a mentő Párkány körzetéből Szerdán a királyváros kórhá­zában írták alá azt a szán­déknyilatkozatot, amely a közös gondolkodás egy újabb bizonyítéka. A cél: kö­zös gyógyítás és egészségvé­delem. Esztergom-Párkán­y Mikolasek Sándor, a Vág-Duna- Ipoly Nagyrégió képviseletében be­vezetőjében a két szomszéd ország miniszterelnökeinek nyilatkozatai­ra utalt, mely szerint mindketten támogatják a különböző, határ menti együttműködési formákat. Ennek egyik formája lehet, hogy Esztergom kórháza fogadja Pár­kány és környéke betegeit. Dr. Sólyom Olimpia, az esz­tergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgatója és Matuska László, a párkányi rendelőintézet veze­tője egyetértenek abban, hogy mindenképpen meg kell vizsgál­ni az érintett lakosság szándéka­it, a fogadókészséget, valamint a társadalombiztosítások külön­bözőségéből adódó kérdéseket, az elszámolás módját. De a sür­gősségi betegellátásban, balese­tek sérültjeinek gyors mentésé­ben mindenképpen előre akar­nak lépni. Párkányban október 15-én ad­ták át azt az európai színvonalú mentőállomást, mely két, min­den szükséges eszközzel felsze­relt mentőkocsival rendelkezik. Az érintett térség falvaiból ezek a járművek 15-20 perc alatt Esz­tergomba érhetnek. Igen fontos ez, hiszen a legközelebbi kórház Érsekújváron van. Az esztergomi igazgató hang­súlyozta: amellett, hogy a kö­zös továbbképzés már elindult, új lehetőségeik is adódhatnak odaát; elsősorban a világhírű, érsekújvári idegosztályt, illetve a párkányi termálstrand gyógyí­tó lehetőségeit emelte ki. Ezt követően a két intézmény­­vezető Meggyes Tamás és Jan Oravec polgármesterek jelenlé­tében aláírta a jövőt meghatározó szándéknyilatkozatot. Kidolgozá­sában főszerep jutott az Ister- Granum Határmenti Kisrégió és a Párkány kistérség egészségügyi bizottságainak. RAFAEL BALÁZS Jan Oravec, Meggyes Tamás és dr Sólyom Olimpia az aláíráson FOTÓ: RAFAEL A nap portréja: Kovaliczky István műkedvelő csillagász Segít felfogni a felfoghatatlant Ma van a magyar tudomány napja. Ez alkalomból Kovaliczky Istvánnal, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társaság megyei ügyvezető elnökével, műkedve­lő csillagásszal beszélgettünk. Megyei információ - Van jelene és jövője a tudományos isme­retterjesztésnek? - Hogyne lenne? Úgy gondolom, az em­berek alapvetően érdeklődőek, és ha sikerül felébreszteni a bennük megbúvó természe­tes tudásvágyat, nyert ügyünk van. Nem tu­dom, hallott-e arról, hogy a statisztikai ada­tok szerint a színvonalas dokumentumfil­meket sugárzó csatornák nézettsége is jó. Van, aki a sorozatok helyet inkább ezeket választja, és ez örvendetes... A TIT minden­fajta tudományos ismeret terjesztését fon­tosnak tartja. A klasszikus forma az előadás és a tehetséggondozás, tanfolyamszervezés. Lényegesnek tartjuk, hogy alkalmazzuk az új, hatékony oktatási formákat: minden kor­osztály számára szervezünk nyelvtanfolya­mokat, továbbképzéseket. Tavaly május óta alap-, közép- vagy felsőfokú angol nyelv­vizsgát is tehet nálunk, aki úgy érzi, eléggé felkészült rá. Reméljük, jövő februárra már németből is sikerül megszereznünk az akkreditációt. - Ön annak idején, 1984-ben a tatabányai TIT-nél a „csillagászati ügyek referense” lett. Tart-e még a szerelem? - A csillagászattal? Hát persze. Csak egyre kevesebb időm van rá, mint régebben. Ha be­lenéz egy távcsőbe, rögtön megérti, miért nem tudok és nem is akarok elszakadni az ég­bolt figyelésétől. A Szaturnusz gyűrűje, a Hold kráterei „közelről” legalább akkora esz­tétikai élményt nyújtanak, mint egy-egy fest­mény. Emellett pedig a csillagászat az űrku­tatás mellett az egyetlen tudományág, amely­ben szinte az összes többi műszaki jellegű öt­vöződik: a kémia, a fizika, a szá­mítástechnika. Sőt, még a társada­lomtudománynak számító filozófia is. Segít felfogni a felfoghatatlant. A világűr méreteit te­kintve mi, embe­rek, olyan kicsik, olyan jelentéktele­nek vagyunk... Ma már az internetről napi, friss információk szerezhetők a csil­lagokkal kapcsolatban is. Még az sem el­képzelhetetlen, hogy egyenes közvetítésben kövessünk végig egy rakétafellövést vagy a Marsra-szállást. Egyébként Tatabányán való­ban mindig népszerű volt a csillagászat. A tagságunknak több mint a fele ma is amatőr csillagász... így aztán ezért sem­ véletlen, hogy a magyar tudomány napja alkalmából rendezett előadássorozaton is kiemelt figyel­met kapnak a csillagászattal, űrkutatással, a Nappal, a Földdel kapcsolatos témák. - Apropó, Nap. Ha jól tudom, köze van a sárberki Napóra létrehozásához is... - Igen. Én voltam az ötletgazda. Igazán szép a szoborkompozíció - Szunyogh László alkotása -, amely az Istvánt karjaiban tartó Géza fejedelmet ábrázolja. Az álló Géza fejé­nek árnyéka jelzi a múló időt. Munka után ar­ra szoktam hazamenni. Jó érzés, igazi sikerél­mény látni, hogy a körülötte lévő pado­kon mindig ülnek emberek. - Fontos önnek a sikerélmény? - Nem tudom. Azt hiszem, inkább az fontos, hogy sike­rüljön örömöt sze­rezni másoknak. Amikor például egy kisfiú rácsodálkozik az égbolt szépségé­re... Szeretem, ha jól érzik magukat körü­löttem az emberek. Például örülök annak, hogy a munkatársaim nem böngészik az ál­láshirdetéseket az újságban... Jó, hogy szíve­sen, első szóra jönnek pakolni, amikor kiállí­tást rendezünk vagy egy előadás előtt beren­dezzük a nagytermet. Nekik a mozgás esik jól, nekem a lelkesedésük is... ALBERTI ÁGNES Névjegy Kovaliczky István 1961-ben született Miskolcon. Először a nyíregyházi tanárképző főisko­lán, majd az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen szerzett ál­talános illetve középiskolai fizi­katanári diplomát. Felesége ta­nár. Egy gyermeke van, nyolca­dikos a tatabányai Árpád-gim­náziumban. 1984 óta él Tatabá­nyán. Hobbija a csillagászat. Záray Márta „tollba mondta" regényes életrajzát A­ z egykori bányászvárosból indult, méltán híressé vált énekesnő, Záray Márta nem csak életével, de halálával is szülő­városához kötődik. Tavasz óta itt nyugszik Tatabányán az újtelepi temetőben - társával, szerelmével, Vámosi Jánossal együtt. A szere­tett édesanya sírja közelében, aho­va évtizedeken át hozta a virágot, kijárt „elbeszélgetni” vele. Hitt ab­ban, hogy a korán elhunyt édes­anyja „odafentről” is figyelemmel kíséri, irányítja sorsát, útját. Most üzent a „tatabányai lány”, ahogy egyik híressé vált „önélet­rajzi” dalában is énekelte. Halála előtt „tollba mondta” élete, pálya­futása történetét Sárdi Enikő rádi­ós műsorvezetőnek, aki életrajzi regényt formált az énekes „álom­pár” történetéből. A könyv most jelent meg a pécsi Alexandra Ki­adónál, és a budapesti Merlin Színházban mutatták be a sajtó­nak a várhatóan sikeres karriertör­ténetet. Jellemző az érdeklődésre, a Záray-Vámosi pár népszerűsé­gére, hogy nagyon sokan eljöttek a könyv bemutatójára a kötet sze­replői, a pályatársak, barátok kö­zül is. Ott volt többek között Koós János, Aradszky László, Korda György, Csenterics Ágnes rendező, Kovács Kati - ők meg is szólalnak a könyvben, hiszen nem csupán pályatársak, de az énekespár éle­tének szereplői is voltak egyben. Ez a regényes „önéletrajz” ter­mészetesen nem csupán tatabá­nyai kötődései miatt lehet érdekes számunkra, de élvezetes olvas­mány is egyúttal. Ha tetszik, karri­ertörténet, hiszen egy bányavi­dékről indult lány kiemelkedésé­ről, felemelkedéséről, a művészet, az éneklés varázslatos erejéről, a hűségről, a hitről is szól. Olyan ez a könyv, mint Záray Márta élete. Természetes, nyitott, egyszerűsé­gében is színes és érdekes. Márta kitűnő mesélő, szívesen gondol vissza élete eseményeire. A legapróbb részletekre is emlék­szik, mindent és mindenkit szá­mon tart. Nem felejti el a barátok születésnapját, azt sem, kik voltak hozzá jók, kedvesek­­ és kik a go­noszok, a rosszakarók. Ez az ön­életrajz egy boldog és optimista ember története. Talán túl harmo­nikusnak tűnik az életút, valójá­ban azonban voltak buktatói is a pályafutásnak. Nem volt egyszerű elindulni a háború után. Nem volt könnyű mindig a csúcson marad­ni. Nem hullottak ölükbe a hivata­los elismerések - a sikerek, a kö­zönség elismerése ellenére sem. 1977-ben SZOT-díjat kaptak, ké­sőbb, 1990-ben átvehették a Ma­gyar Rádió eMeR­ton díját - 1994- ben Göncz Árpád nyújtotta át ne­kik a Magyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztje állami kitünte­tést. Szülővárosának hivatalos ve­zetése soha nem gondolt rá, hogy valamivel elismerje a tatabányai lány tehetségét, hűségét. A tánc­­dalkedvelő hazai közönség azon­ban mindig büszke volt arra, hogy a bányászvárosból indult el. Ötmillió közös lemezük fogyott el - és ez mindennél többet mond népszerűségükről. Nagylemezeik címe is közös életükről, pályafutá­sukról szól: Nekünk találkozni kel­lett, Ketten az úton. Micsoda évek vannak mögöttünk. Márta a koráb­ban elhunyt János sírkövére ezt vé­­sette: „Ketten az úton... örökké.” A regényes önéletrajzból - a személyes emlékeken túl - sok mindent megtud az olvasó az egy­kori Tatabányáról, a budapesti művészvilágról, és elkísérheti Mártát és Jánost a „világ körüli” turnékra is, Amerikába, Kanadá­ba, Ausztráliába... A gazdag kép­anyag nem csupán a sikeres fellé­péseket idézi, de bepillantást en­ged a hétköznapokba is. Jani hor­gászni szeretett, Márta virágokat, fákat ültetni... gombkötő gábor Síron túli üzenet... Névjegy Záray Márta 1976. augusztus 28-án született Tatabányán, két testvére, Géza és Oszkár. Ap­ja, Záray Géza a XI-es bánya főaknásza volt. Végzettsége: színésznő, 1946-ban kapott oklevelet az Országos Színészképző Iskola igazgatóságától. Első munkahelye: EMKE kávéház, énekes­nő. Itt lett partnere, majd hamarosan férje a szintén pályakezdő táncdalénekes, Vá­mosi János. Tíz nagylemezükből valamennyi aranyle­mez lett. Az első: Záray-Vámosi 1977-ben, a tizedik, a Micsoda évek vannak mögöt­tünk, 1992-ben jelent meg. Az ötmillió eladott lemez elismeréseként já­ró gyémántlemezt már csak Márta vehette át 2000. április 30-án, pályafutása kezdeté­nek 50. évfordulóján. Kerékpárút épülhet Tata Az úgynevezett Széles csapás és a Kocsi úti temető között több mint ötszáz méter hosszúság­ban kerékpárút létesülhet vi­szonylag rövid időn belül. Ez nem csak a sírokhoz való elju­tást könnyítené meg a két keréken közlekedők számára, de biztonságosabban elérhetők lesznek a munkahelyek is, ame­lyek a közelben létrehozandó ipari parkban létesülnek. Ez lenne a terv első üteme. A má­sodik viszont a Széles csapás és a Május 1. út közötti területre vonatkozik. A kettő megvalósí­tása - mai árakon - több mint 17 millió forintba kerülne. Az önkormányzat szeretné, ha a beruházás saját költségeit kiegészítenék állami pénzzel is. Ezért pályázatot nyújtottak be az illetékes minisztériumhoz. Ha sikerül, több mint 10 milliót nyerhetnek.________________■

Next