24 óra, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-23 / 19. szám

MEGYEI KORKÉP Könnyebbé tehetik Márk életét a koncerttel ESZTERGOM Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium­ dísztermében lépett fel elő­ször a nagyközönség előtt a Felhőkarcoló nevű zenekar, amely a jótékonysági koncert bevételét Meszes Márk kezelé­sére ajánlotta fel. Az iskola tizedik évfolyamos tanulója a leukémia acut mye­loid nevű, igen agresszív vál­tozatában szenved. Idén nyá­ron az orvosok gyógyultnak nyilvánították volna, ugyan­akkor állapota visszaesett, így elkerülhetetlen a csontve­lő-transzplantáció. A műtétig folyamatos kemoterápiás ke­zelésben részesül, és hihetet­len erővel küzd minden nap az életben maradásért. Az Intézményben gyűjtést szerveztek a fiatal tanulónak. Pap Balázs, a zenekar tagja pe­dig elhatározta, hogy egy kon­certet is tető alá hoz diáktár­sa megsegítésére. Az ötleté­hez csatlakozott Márk koráb­bi iskolájának, a Mindszenty József Katolikus Általános Is­kolának énekkara is. A pró­bák lebonyolításában Pokriva László, a Szent Anna -templom plébánosa is segédkezett, hi­szen a fiatalok rendelkezésére bocsátotta a hittantermet. Az intézmény egy emberként áll a család mellett A nagy napon a zenekar ma­gyar könnyűzenei feldolgozá­sokkal szórakoztatta a közön­ségét, amelyet nem csak a kel­lemes dallamok, hanem a se­gítségnyújtás lehetősége is át­hatott. Látszott a fiatalokon, hogy boldogan fognak össze egy nemes célért és ők sem akarták elhinni, hogy ennyi­en eljöttek, hogy adományaik­kal támogassák Márkot. Meszes Zsófia, Márk test­vére elmondta, hogy az egész család számára felbecsülhe­tetlen érzés volt ilyen őszinte mosolyt látni Márk arcán. Az intézmény egy emberként áll mellettük, sokan szeretnének enyhíteni terheiken. A koncer­ten szervezett adománygyűj­téssel pedig hozzájárultak ah­hoz, hogy Márk számára az otthonában egy steril szobát alakítsanak ki. W. P. 2019. JANUÁR 23., SZERDA Hangulatos gálaműsort rendeztek a Vértes Agorájában Eltáncolták a leányok és a legények kapcsolatát A Naplegenda dallamára in­dult a Forgórózsa Népművé­szeti Központ gálaműsora a Vértes Agorájában. Az el­múlt év eredményeit felvo­nultató bemutatónak száz­nál is több szereplője volt, akik közül a legifjabbak mindössze ötévesen álltak színpadra. Sugár Gabi sugar,gabriella@mediaworlk.hu TATABÁNYA Lendületesen in­dult a tatabányai Forgórózsa Népművészeti Központ mi­napi gálaműsora, amelynek a központi témája az idén a párok - fiúk-lányok, férfiak­­nők - kapcsolatának bemuta­tása volt. „Rózsa, szegfű, tulipán...”, ezeknek a virágneveknek ki­emelt szerepe volt a magyar népi kultúra szimbolikájában. A rózsa a viruló szerelem, a szegfű a férfi, a tulipán pedig a nő jelképe volt - hangzott el a program bevezetőjében. A lányok és a legények kapcsolatai bonyolult szokás­­rendszereken keresztül ala­kultak, a kislánykortól, fi­úcska kortól a nagylánysá­­gig, nagylegénységig számos játék, ének, valamint rítus kísérte életüket. A falu népe figyelemmel kí­sérte a kisgyermek kortól a házasságig tartó folyamatot a fiatalok életében, így nem vé­letlen, hogy egy faluközösség­nek a 16-20 év közötti lányok és legények voltak a közpon­ti szereplői, kiemelt gyöngy­szemei. A gálaműsor nézői ezekből a szokásokból, rítu­sokból, játékokból láthattak egy csokorra valót a hétvégén Szegvári Ildikónak, a Forgó­rózsa Népművészeti Központ szakmai vezetőjének rende­zésében. A színes viseltek­ben megjelenő táncosok elő­adásában tanúi lehettek a né­zők a párok közötti kapcsola­tok kibontakozásának. A gá­laműsorban közreműködött a Kincső zenekar. A Forgórózsa Népművészeti Központ 2014-től szervez gá­laműsorokat, amelyekben az előző évben tanult táncokat mutatják be a szereplők. A legifjabbak kivételével ilyen­kor mindenki reflektorfénybe kerül. Az idén 115 fellépő kö­zött több ötéves ifjú is táncolt. A vonós és citera tanszak mel­lett a Pünkösdi Rózsa és a Ró­zsabimbó énekegyüttesnek, a Fodorka, a Kankalin, a Nap­raforgók, a Csutri és a Sar­kantyúka tagjainak tapsolha­tott a közönség. Az előadás­ban közreműködtek a tatai Pötörke Egyesület táncosai is. A központ foglalkozásaira csaknem kétszázan járnak rendszeresen. Műhelyeik­ben néptáncot, népzenét, né­pi éneket, szövést tanulhat­nak. Táncegyütteseik, szólis­táik számos versenyen kap­tak már kiemelt minősítése­ket. Énekeseik kétszer is be­jutottak a „Fölszállott a páva” televíziós tehetségkutató elő­döntőjébe. A Forgórózsa Népművészeti Központ vonós tanszakának hallgatói közül is sokan megmutathatták tudásukat a tatabányai gálaműsoron Fotók: Hagymás­ Bence Népviseletben mutatták be koreográfiáikat a fiatalok A táncok középpontjában a férfi-nő kapcsolat állt A tatabányai Váraljai Zsolt hétfőn hajnalban órákon át fényképezte az égi jelenséget Látványos fotón a teljes holdfogyatkozás TATABÁNYA Hétfőn hajnalban lenyűgöző égi jelenségnek, holdfogyatkozásnak lehettek tanúi, akik ébren voltak, és az égre néztek. A három-négy­­évente „elfogyó” Holdat egy ta­tabányai fotós örökítette meg - nem is akárhogyan. Az éj­jeli baglyok saját szemükkel is láthatták, ahogy a Hold két óra leforgása alatt „eltűnt” az égboltról. Az éjszaka készült különleges felvételt Váraljai Zsolt fotós készítette Tatabá­nyán, a Május 1. parkban. Ahogy Zsolt mesélte, a képet hajnali 3.30 és 5.40 között rög­zítette és a fogyás 14 fázisát mutatja. Több mint két órán át fotózta az égitest állásait. A végeredményt több képből, digitális utómunkával állítot­ta össze. Alapos és aprólékos feladat volt.­­ A záridő a fázisoknak megfelelően lett igazítva. Ahol még erősebb volt a Hold fénye, ott rövidebb záridővel dolgoztam, aztán ahogy „fo­gyott” az égitest, úgy hos­­­szabbodott a záridő is, illet­ve egyre nagyobb érzékeny­ségre volt szükség. Emellett figyelembe vettem a park éj­szakai fényeit, mely külön ex­pozíciót igényelt - avatta be lapunkat a fotó készítésébe Zsolt, aki a közösségi oldalán is megosztotta a látványos égi jelenséget. A holdfogyatkozás olyan csillagászati jelenség, amely­nek során a Hold részben, vagy egészen a Föld árnyéká­ba kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. A holdfogyatkozás a legfeltű­nőbb égi jelenségek közé tar­tozik, hiszen szabad szemmel is jól látható az égbolton. Ko­rábban a történelemben bal­jós jelként tartották számon, egyes népeknél egyenesen rettegtek tőle. Az ókorban a csillagász papok tartották számon a Hold fény-árnyék változásait, például Mezopo­támiában a hónapok szám­lálása a hold-perióduson - amely 29,5 nap - alapult. A teljes holdfogyatkozás so­rán a Hold teljesen a Föld ár­nyékába kerül. Ilyenkor azon­ban mégsem sötétedik el tel­jesen a holdkorong, hanem fé­nye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány deren­gést teremt a teljes sötétség helyett. Legközelebb egyéb­ként 2022 májusában lesz al­kalmunk megcsodálni mind­azt, amit Zsolt most megörö­kített. F. M. A holdfogyatkozás tizennégy fázisa Tatabányán Fotó: Váraljai Zsolt

Next