Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

6 2002. ÁPRILIS 16., KEDD HÍRLAP Vagyonvédelem A Személy-Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamara április 25-én csütörtökön 14 órakor rendezi éves küldöttgyűlé­sét Tatabányán, a Hotel Árpád szálló Árpád termé­ben. A kamara elnökét, Turbacs Lajost kértük fog­lalja össze, miről esik szó azon a fórumon, mely arra hivatott, hogy a különböző szakterületeket tömörítő szakmai kamara tevékeny­ségéről számot adjon tag­ságának. - Miként is dolgozott az elmúlt évben? - Az elnökség megfeszí­tett, de jó színvonalú mun­kát végzett. Üléseit rend­szeresen, a megoldandó feladatok függvényében tartotta meg. A bizottságok munkáját nézve az etikai bizottság és a felvételi bi­zottság munkájában sok volt a hiányosság. A szak­mai kamara tevékenységé­nek propagálására havonta rendszeresen tájékoztattuk az aktuális tudnivalókról, eseményekről tagságunkat és a közvéleményt. Évente egy alkalommal átfogó tájé­koztatót adtunk ki Hírlevél formájában minden tagtár­sunknak.­­ Kapcsolataink az elmúlt évben javultak a rendőrség­gel és az állami szervekkel. A megyei rendőr-főkapitány­sággal és a rendőrkapitány­ságok igazgatás-rendészeti és közbiztonsági osztályai­val jó munkakapcsolat ala­kult ki. Az okmányirodákkal napi élő munka­kapcsolatot alakítottunk ki. Ennek ered­ményeként az egyéni vállal­kozói igazolvány kiadásának adminisztratív rendszerében javulás következett be. A Munkaügyi és Munkavédel­mi Felügyelőséggel, vala­mint a Cégbírósággal is sike­rült előre lépni a korábbi kapcsolatokhoz képest.­­ Teljesebb körűvé vált a vagyonvédelmi és magán­­nyomozói tevékenységet végzők regisztrálása. Ennek során eredménynek tekint­jük, a bejelentések kivizsgál­­tatása területén több­­ eset­­ben megtörtént az egyéni vállalkozói engedélyek visszavonása, illetve társas vállalkozás felszámolása. A jogosulatlan vagyonvédelmi tevékenységet végzők egy részének kiszűrése elősegíti a kamara jövőbeni tisztulá­sát. A tagok ezzel párhuza­mosan jogi segítséget kap­hatnak ilyen jellegű problé­máik megoldásához.­­ Természetesen a problé­máinkat is megfogalmaz­zuk. Az adatvédelmi tör­vény előírásai miatt a rend­őrségi és a kamarai nyilván­tartásokat nem sikerült pontosítani. A szabálysér­tést elkövető vagyonvédel­mi és magánnyomozói tevé­kenységet végzőkről nem kapunk tájékoztatást sem a rendőrségtől, sem más ha­tóságtól. A vállalási árak túlnyomó része jelentősen alatta van a szakmai kamara küldöttgyűlése által koráb­ban ajánlott minimális vál­lalási árnak (460 Ft/óra élő­erős őrzésnél 2001. évre). A személy-vagyonőrök jelen­tős része jó esetben a mini­málbért keresi jövedelem­ként. Sőt azt sem lehet el­hallgatni, hogy nem javult a szakmai kapcsolat a va­gyonvédelmi vállalkozások között.­­ A szakmai kamarának vannak elképzelései és ja­vaslatai, az elmúlt alig há­rom éves működés alapján, mely területeken kellene előre lépni, hogy e terület szakmai és erkölcsi tevé­kenysége elfogadható le­gyen, mind a dolgozók, mind pedig az ilyen jellegű szol­gáltatást igénybe vevő meg­bízók számára. Törvénymó­dosítás keretében kell az adatcserék módját rendezni. Ugyancsak törvénymódosí­tást igényel a jogszabályban előírt szabálysértést, bűn­­cselekményt elkövető sze­mély­ vagyonőrök, technikai szerelők és magánnyomo­zók adatainak átadása a szakmai kamara részére. A tagdíjat felszólítás ellenére sem fizetők esetében az eti­kai eljárás és a rendőrség fe­lé a szabálysértési eljárás egységesítése fontos lenne a tisztulás érdekében. A kam­rai tagok szempontjából ta­lán a legfontosabb, hogy a minimálbér és járulékai kifi­zetését lehetővé tevő mini­mális vállalási árat mindenki alkalmazza.­­ Szakmai tanfolyamokkal kapcsolatos problémák, egy részét az jelenti, hogy az ok­tatás nem a jogszabályi elő­írások szerinti, 320 órás ke­retben történik. A tanfolya­mok kezdési időpontjáról és a tanfolyamot szervezőktől a szakmai kamara csak utólag szerez tudomást. Az oktatás folyamatára a szakmai ka­marának nincs rálátása. Több szervező cég a hallga­tókat más megyében vizs­gáztatja, melyre nincs rálátá­sunk. A gyakorlati képzést, több helyen munkaerő kivál­tására alkalmazzák, pedig a „tanuló” önálló szolgálatot nem láthat el.­­ A jogszabályok hiányos­sága miatt, azok egy része a gyakorlatban nem alkalmaz­ható. Példa erre a rendőrha­tósági ellenőrzés kijátszha­tósága, a tevékenység szüne­teltetésének ellenőrizhetet­lensége, avagy a feddhetet­lenség bizonyítottsága a le­endő tanfolyami hallgatók vonatkozásában. A profil­kényszer üzletileg hátrányos a vállalkozásokra, vállalko­zókra nézve, ugyanis a ka­marai tagság kötelező meg­határozása nem egyértelmű.­­ A vállalási árak és jöve­delmek ellentmondásban vannak. Legalább a minimál­bér és járulékainak jogszerű kifizetését lehetővé tevő vál­lalási árakra lenne szükség. Ennek kialakításra kell töre­kedni a kamarához tartozó vállalkozásoknál is. A kény­szervállalkozók számának szinten tartása, avagy a lehe­tőséghez mérhető csökken­tése fontos lenne. Ugyanis a jó szakmai színvonalon dol­gozó személy-vagyonőrök, technikai szerelők munkájá­nak minimálbért alig megha­ladó anyagi elismerése soká­ig nem tartható. A normális bérezés lehet az alapja a sta­bil, megbízható szakember­gárda jövőbeni kialakításá­nak.­­ A kamra területi szerve­zete a vagyonvédelmi és ma­gánnyomozói tevékenység feltételeinek javítása érde­kében, folyamatos meggyő­ző, felvilágosító munkával kívánja meggyőzni a tör­vényalkotókat és a megbízó­kat arról, hogy a vagyonvé­delmi és magánnyomozói te­vékenység jó szakmai szín­vonalú végzéséhez megfele­lő jogszabályi támogatás szükséges. Az anyagi feltéte­lek megfelelő színvonalú biztosítása elengedhetetlen követelmény a bűnelköveté­si hajlam kialakulásának megakadályozása érdeké­ben. El szeretnénk érni, hogy a vagyonvédelmi tevé­kenység ne csak nyugdíjas, rehabilitált foglalkoztatás le­gyen. Természetesen vannak munkakörök, melyben nyugdíjas és rehabilitált dol­­­gozó is megállhatja a helyét. A pénzügyi szempontú alkal­mazás azonban nem biztos, hogy a szakma megbecsülé­sének fokozódásához vezet. A rendőrség és a szakmai kamara szakmai együttmű­ködésének javítása, a szak­mai megbeszélések, értekez­letek rendszeresebb szerve­zésével segíthető elő. Továb­bi együttműködési lehetőség keresése is elengedhetetlen a kereskedelmi és iparkama­ra megyei szervezetével.­­ A területi szervezet, a munkafeltételek jogszerűb­bé tétele érdekében is fel kí­ván lépni. A jogszabály-vál­tozásokhoz szakmailag meg­alapozott javaslatokat jut­tattunk el az országos szer­vezethez. Lehetőséget bizto­sítottunk a megbízók részé­re, hogy a vagyonvédelmi te­vékenység végzésével kap­csolatos kérdésekről ta­pasztalatainkat kicserél­jünk. Ezzel a lehetőséggel eddig nem éltek, sem a szak­mai fórumon, sem pedig a sajtó hasábjain. Igyekeztünk a jogszabályi előírások ér­telmezéséhez segítséget kapni. Sajnos a legtöbb eset­ben a segítség a vagyonvé­delem lehetőségeinek be­szűküléséhez vezetett (Fegyveres Biztonsági Őr­ség, Postai Pénzszállítás, Polgárőrség). A rendőrség munkatársainak az ellenőr­zésekhez felajánlott segít­ségnyújtásunkkal eddig nem éltek. - Jövőbeni feladataink végzése során törekedünk arra, hogy a törvényalkotók is megértsék a civil vagyon­védelem egységes szabályo­zása egyértelművé, teszi a jogokat, kötelezettségeket. Nem szabad különbséget tenni a tulajdonformák kö­zött sem. Minden fizetett szolgáltatásnak a törvény hatálya a­lá kell kerülni. El kell érni, hogy a vagyonvé­delem is anyagilag elismert szakma legyen. Fel kell olda­ni a profilkényszert. Javasla­tainkkal alátámasztjuk az a tényt is, hogy amennyiben minden vagyonvédelmet folytató, a törvény hatálya alá tartozó, profilkényszer előírása tarthatatlan. Töre­kedni akarunk - a jogsza­bály engedte keretek között - az oktatási tevékenység fo­lyamatának figyelemmel kí­sérésére. A szakmai vizsgá­kon határozottan képviselni akarjuk a szakma érdekeit. Ezzel párhuzamosan kiala­kítjuk a területi szervezet tisztségviselőinek díjazására vonatkozó elképzelésünket. A tevékenységünk egy része ugyanis társadalmi munká­ban már nem látható el. Megteremtődtek az anyagi alapok arra, hogy minimális mértékű díjazást kapjanak azok, akik a kamarán belül végzik tevékenységüket napi munkájuk mellett. - tátrai­­ küldöttgyűlés előtt a vagyonvédelmi szakmai kamara Turbacs Lajos Fotó: Dallos A magánnyomozók is elmondják véleményüket A magánnyomozók tagozatvezetője, dr. Szakács Mihály már korábban is tájékoz­tatta a megyei elnökséget a magánnyomo­zók munkájáról, és az őket foglalkoztató gondokról. Az akkori beszámoló azt álla­pította meg, hogy az 1998. évi IV. törvény alapvetően megfelelő keretet biztosít azok számára, akik szakmai felelősséggel akarják munkájukat végezni. Előnye a törvénynek, hogy a megyében dolgozó magánnyomozók kis létszámuk ellenére teljes jogú képviselettel rendelkeznek a megyei kamara elnökségében. A mostani értékelés alapjaként szolgál az április 25- én megrendezendő küldöttgyűlésnek. A szakmai kamara a megyénkben 32 fő ma­gánnyomozót tart nyilván, akik igazolvánnyal is rendelkeznek. Ezek közül hat cég, illetve ma­gányszemély rendelkezik érvényes rendőrható­sági működési engedéllyel. A közgyűlésre ké­szülődve az anyaggyűjtés során kedvezőtlen ta­pasztalatokat is szereztek, így az igazolvánnyal rendelkezők többsége nem végez magánnyo­mozói munkát. Többen - akiknek személy-va­gyonőr igazolványa is van - más területen talál­ja meg boldogulását. Csupán magánnyomozás­sal egyéni vállalkozóként két fő foglalkozik a megyében. A többi igazolvánnyal, illetve rend­őrhatósági engedéllyel rendelkező személy, az őrző-védő cégeknél végez magánnyomozói munkát, vagy vagyonőrként dolgozik. A műkö­déshez jogosultsággal rendelkezőkkel folytatott beszélgetések során a tapasztalatokat is­ meg tudták fogalmazni. A megyében főállásban csak magánnyomo­zást végzővel - két fő kivételével - nem talál­koztak. Ennek oka, az érintettek elmondása szerint az, hogy a megrendeléseik száma és az érte kérhető díj a megélhetést nem teszi lehető­vé. Ezért, aki tehette, őrzéssel, és magánnyomo­zással is foglalkozó cégeknél helyezkedett el. Csak egy fővel találkoztak, aki magánnyomo­zást végez egyéni vállalkozóként, de ő is nyug­díjas. A fentieken kívül a magánnyomozói munka végzését az elmúlt években nehezítette, illetve, akadályozta az, hogy egyre több az olyan típusú rendelet és szabályozás született, - köztük a személyes adatok védelméről szóló - amely le­hetetlenné teszi az adatokhoz való hozzájutást. Ezzel találkoznak a földhivatalnál, a bíróságnál, a rendőrségnél és az önkormányzatoknál. A korlátok nehezítik, vagy lehetetlenné teszik a megbízások törvényes teljesítését, személyes kapcsolatok hiányában. Jó tapasztalatokat is szereztek, néhány mindkét területtel foglalkozó társas vállalkozásnál, akiknek sikerült, egy-egy nagyobb cégnél, folyamatos megrendelést kap­ni, mint a biztosítók, és a könyvkiadók. Ezek a társas vállalkozások kiérdemelték a megbízók bizalmát, és hosszabb távon jó eredményességi mutatókkal rendelkeznek. A kamarai munkájuk során hiányosság, hogy a magán- és társas vállakozásokban dolgozó magánnyomozók munkáját nem tudták össze­hangolni. Ennek többek között az oka, - és e té­ren később sem várható jelentős előrelépés - hogy ezt a munkát csak kellő diszkrécióval, és bizalommal lehet, és kell végezni. A megbízások tartalma, és a teljesítés módja nem publikus. Ezért van az, hogy e munka belső tartalmát, a megbízások jellegét, az információgyűjtés he­lyét és idejét, a követelésbehajtás módszerét senki nem mondja el. A munkavégzés során szerzett jó és rossz tapasztalatokról azonban tá­jékoztatják egymást. Pedig a pálya nagy és szép is Eredményt azonban csak tervszerű, gondos előkészítő munkával, és türelemmel párosítva érhetnek el. A törvény, amely keretet szab a magánnyo­mozók számára, csak három területen korlá­tozza a működést. A pénzügyi követelés behaj­tás, a céginformáció-gyűjtés, a vagyon felderí­tés, a megegyezés­ előkészítése, és a személy­felkutatás mind-mind egy valódi­ lehetőség. A megbízók részéről jelentős szemléletváltozásra lenne szükség, (bankok, gazdasági egységek) hogy a gondjaik megoldását bízzák azokra, ahol erre megfelelő szakemberek vannak. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ennek a mun­kának a végzése időt, szaktudást, áldozatos munkát és türelmet igényel. A cégek egy részé­nek erre nincs pénze, vagy még nem ismerte fel ebben a szolgáltatásban rejlő lehetőségeknek előnyös oldalát. Befejezésként megállapíthatjuk, - mondta el dr. Szakács Mihály - hogy a megyében dolgozó magánnyomozók többségével a megbízók elé­gedettek. Jelentős fegyelemsértés nem történt. Az elmúlt év során és bíznak abban is, hogy a fejlettebb gazdasághoz és a gazdaságban lévő kultúrához közeledve, a szemléletváltás is be­következik. Ez pedig majd lehetőséget teremt arra, hogy a magánnyomozó munkából főállás­ban is meg tudjon élni, az, aki szaktudása alap­ján erre alapította vállalkozását. - tátrai -

Next