Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-11 / 47. szám

2 oktal. „Konn­urumi Lapok “ 11*21. június 11. támadástól való megvédése és az e téren a magyar kultúra rovására eddig történt jogtalan rendelkezések sürgős reparációja, a mutatkozó hiányoknak pedig mielőbbi pótlása. Az egységes magyar kultúra közösségében való megmaradásunknak egyik legerősebb biz­tosítéka a magyar irodalom, a faj­szeretetet ébren tartó és növelő, magyar lélektől és szel­lemtől áthatott időszaki sajtó. Az időszaki sajtó megszervezése és nem párt vagy politikai szempontok által diktált irányítása a szlovenszkói írók és művészek kü­lön-külön egy szövetségbe való tömörítése, teh­át külön irodalmi és művészeti társaságok létesítése, azok támogatása; a régi és újabb magyar irodalom kiváló termékeinek nagy ará­nyú és intenzív terjesztése, közkinccsé tétele, előmozdítása annak, hogy ne csak azok a vá­rosok és faluk, hol magyarok tömegesebben élnek együtt, hanem ahol más nemzetiségekkel szemben aránytalanul kisebb számban vannak, is érezzék az "összetartozás érzetét az összma­­gyarság védő gondozó kezét, hogy a magukra hagyatottság ne keltsen lelkükbe elcsüggedést, hogy büszkén érezzék és vallják, miszerint nem­csak az államnak teljesen egyenrangú polgárai, hanem a nagy magyar kulturközönségnek is elvárhatatlan részesei Ámde ha e fő célokhoz vezető utakat módokat és eszközöket vizsgáljuk, olyan gran­diózus, tervszerű gonddal előkészítendő és in­tézményesen megszervezendő állandó munkát követel előbb a kulturális feladat megoldása, melyre csakis az itteni magyarság egyetemét és egész erejét képviselő külön­ szervezet vál­lalkozhat a siker reményében. Politikai pártjaink még a legjobb akarat és legerősebb magyar érzésük mellett sem vá­­lalkozhatnak erre. És ha vállalkoznának is, vé­­gezhetik-e azt olyan eredményesen, olyan in­tenzív odaadó, mindig és elsősorban az egysé­ges magyar kultúra mindennél fontosabb érde­keit szem előtt tartó egyöntetű és intézménye­sen megszervezett munkában, mint aminőt ez a nagyszabású feladat megkövetel ? Minden tiszteletünk és nagyrabecsülésünk mellett, mel­­­lyel hazafias magyar pártjaink és azok jeles vezetősége iránt viseltetünk, ki kell mondanunk, hogy nem és nem! Pedig a magyar kultúra :• az irodalom, közmivelődési intézmények, iskolák, stb. védel­me, ápolása, fejlesztése, mindennél fontosabb és elsőrangúbb feladat, amit sem mellékes cél­­­­ként szolgálni, sem pedig a pártküzdelmek játéklabdájává tenni nem lehet és nem szabad. Ez a magyarságnak egyetlen meginhatlan fel­­legvára, egyedüli biztos garanciája fajunk, nyelvünk, ősi szokásaink fennmaradásának és igy a legerősebb kapocs, mely bennünket ezer­éves múltúnkhoz fűz. Ennek dolgát ímmel-ámmal, vagy rosszul végezni nem lehet, nem szabad! Eszünk ágában sincsen a kulturális kér­déseket a politikai pártokra nézve „noii me tangeré“ nek tekinteni, sőt, amint köszönettel és hálával ismerünk el, e téren eddig is kifej­tett hasznos és eredményes tevékenységüket, úgy jövőre is feltétlenül számítunk támogatá­sukra és biztosan reméljük, hogy azt nem is tagadják meg szövetségesünktől. E végből ál­landó és folytonos érintkezésbe kell állanunk egymással, hogy hű képpel bírjanak mindenkor az itteni kulturális élet eseményeiről, terveiről és sérelmeiről és fontosabb kérdésekben ők is latba vethessék a magyar kultúra érdekében politikai befolyásuk egész súlyát. Ámde a szlovenszkói magyar kulturális tevékenység körének, programmjának megálla­pítása, a faji érzés, a magyar szellem ébren­tartására és megerősítése céljából mutatkozó kulturális igények és szükségletük felkutatása, számbavétele és azok kielégítéséről való állandó gondoskodás, az e téren előforduló olyan sé­relmek orvoslása iránti intézkedések megtétele a kulturális tevékenység az egész Szlovenszkót behálózó szervezetének előkészítése, a munka tervszerű, céltudatos és gyors intézkedéseket biztosító beosztások a teendők egymásutánjá­nak azok sürgőssége és fontosságához mért és a kivitel lehetőségével számoló gyakorlatias megállapítása, az ezen célokból feltétlenül szük­séges pontos és hiteles adatok, statisztikai bi­zonyítékok egybegyűjtése, nyilvántartása és időn­­kint való korrekciója már alig vonható be a politikai pártok tevékenységi körébe. De e munka kívül is esik a hivatásuk körén és nem keverhetők össze a pártokat elsősorban foglal­koztató aktuális politikai és gazdasági kérdé­sekkel Ezt a feladatot csak egy egyedül e célból szervezett alakulat oldhatja meg, ez biztosít­hatja a vezetés egységességét és egyöntetűsé­gét. Ezért tartjuk m­i szükségesnek a Népszö­vetség megalakulását. Ezek után kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a Szöve­ség létesítésének fel­tétlen és szükséges voltát kimondani az előter­jesztett alapszabályokat elfogadni méltóztassék­. A közönség zajos helyesléssel fogadta azokat a megállapításokat, hogy a Magyar Nép­­szövetség politikát nem űzhet és viszont a po­litikai pártok kulturális munkát eredményesen nem végezhetnek: e feladat a Magyar Népszö­vetségre vár. Utána Kiss Endréné emelkedett szólásra és a következő, zajos tapsokkal sűrűén félbe­szakított beszédet mondotta: Igen tisztelt Közgyűlés! A komáromi nők bizalma, mely a Nép­­szövetség megalakulásakor engem ajánlott kép­viselőjének, kötelességemmé teszi, hogy ma a Népszövetség működés megkezdésénél kijelent­sem, hogy mi nők szívvel lélekkel hívei vagyunk a Népszövetségnek és hasznos segítő társai óhajtunk lenni. Azt hiszem, igazat adnak ne­kem, ha azt mondom, mi nők vagyunk első­sorban hivatva, hogy a Népszövetség eszméit terjesszük, magasztos munka­tervét és neme­sítő hatását ismertessük. Igaz, a boldog múlt­ban gyakran jellemeztek így bennünket: gyenge nő, az asszony ingatag, női lelkesülés a szalmaláng, hamar lángol, gyorsan kialszik. Elismerjük, h­ogy a nyugodt, békés jólét­ben bizony olykor, talán többször is közönyö­sek, felületesek, érzéketlenek voltunk a nemes, szép munka iránt, de ma elszakítva hazánktól, fájó szívvel-lélekkel bizton tudjuk, hogy csak az ernyedetlen, kitartó alkotó munka árán kul­túránknak a külföldön megszerzett fénye, dicső­sége elismerése szerezheti meg itt ezen új államalakulatban létünk nyugodt békés alapját. Ez a tudat a nő gyengeségét acél ke­ménnyé kovácsolja, az asszony ingatagsága sziklaszilárd, kitartós lesz. Lelkesedésünknek cserfa tüze lesz, mely fölött hogy ki ne aludjék, a vesztaszüzek éberségével fogunk őrködni. Kicsi birodalmunk, a család, az otthon alkalmas teret ad nekünk, hogy a magyar fajt védve, ápolva, életképessé tegyük, a magyar kultúrát nemesítve, fejlesztve terjesszük nyel­vünket, ősi eredeti tisztaságában fentartsuk. Tudjuk, hogy munkánk kezdetben, mint ismeretlen és szokatlan, nem lesz könnyű, akadályokkal, nehézségekkel kell megküzdenünk, de az bennünket nem fog elkedvetleníteni,, bátor kitartással haladunk tovább a megkez­dett, bár eleinte göröngyös után Egy kis tak­tika, a közismert, de azért a felismerh­etlenség álarca alatt mozgó női furfang a lehettlent is lehetővé fogja tenni. Ha a férfiak bölcseségét, a női leleményességgel egyesítjük, higgjék el: a magyar kultúrát soha nem remélt magas oltárra fogjuk helyezni. Kérjük a Népszövetség igen tisztelt Köz­gyűlését, felajánlott segítségünket fogadja jó­indulattal, tegye próbára kitartásunkat, bírálja meg munkaképességünket, hisszük, sőt bizto­san tudjuk, hogy a Népszövetség bennünk hasznos segítő társat és ha szövetségest nyer. Majd dr. Alapi Gyula főtitkár tesz jelen­tést az alapszabályok módosítására vonatkozó­ és a rendőrhatóság útján közölt kor­mányfelhí­­vásról és ennek értelmében tette meg javasla­tát, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A tisztikarban történt változások folytán annak kiegészítése és az elnöki tanács ujjáala­­­­kítása válván szükségessé, a közgyűlés legna­gyobb sajnálattal­ vette tudomásul Kürthy István­nak, a Szövetség nagyérdemű elnökének a Szö­vetség éléről való visszavonulását, akinek he­lyébe Mailáth István volt barsmegyei főispánt választotta meg a közgyűlés, dr. Gaal Gyula pénztáros lemondása folytán helyébe Igó Endrét a Szövetség pénztárosává, majd az elnöki ta­nácsot választotta meg a közgyűlés olyképpen, hogy annak összeállításánál minden aktív párt­­politikus személyétől eltekintett. A tisztikar és elnöki tanács a követke­zőkből alakult meg: Elnök Mailáth István, társelnök: Bittó Dénes, alelnök Ján­ossy Lajos, igazgató Tuba János, főtitkár dr. Alapi Gyula, titkár Gosztonyi Nándor, jogtanácsosok dr. Aranyossy László, dr. Witausek Károly, pénztáros Igó Endre, ellenőr Vaskó István, jegyzők dr. Baranyay Jó­zsef, Ivánffy Géza, számvizsgáló bizottság Csepy Dani, Fü­löp Zsig­­­ond, Nagy János. Elnöki tanács: Komárom dr. Bardócz József, Bazilidesz Barnáné, Boldoghy Gyula, Csepy Dánielné, Fried Jenő, dr. Gial Gyula, Kiss Endréné, Liszkay Jenőné, Lukovics Ferenc, Mórocz Emílián, dr. Mohácsy János, Pathó Flóris, dr. Szijj Ferenc, dr. Kamrás József. — Komárom megye: Boross Kálmán, Feszty Béla, Jankovich Arisztid, Jaross Vilmos, Nagy Nándor,­­ Palkovich Viktor, Kürthy István. — E­sztergom­­megye: Luczenbacher Pál, Rédly Gyula, Szin­­nay Sándor. — Barsmegye: Malcomes Béla, , Patay Károly. — Pozsony: Arteuer István,­­ Balogh Elemér, dr. Bozóky Géza, Gébay Mik­­l­lós, Kánya Richárd, dr. Finkey Ferenc, dr. Poi­­t­ner Ödön. — Pozsonymegye: Bartal Ferenc, j Dóka Sándor, Németh Dezső, Ud­rovits Ven­­­­del. — Nyitramegye: dr. O­oray József, dr.­­ Hangos István. — Trencsénmegye: Sipeky­­ Sándor. — Zólyommegye : Radvánszky Antal,­­ — Liptóm­egye: Thuránszky Zoltán. — Kassa: , dr. Grósz Sándor, dr. Stuh­lmann Patrik, dr.­­ Tost Barna, Varga Kálmán — Árvamegye: Csillaghy István. — Hontmegye: Ivánka László. — Sárosmegye: Ghyllány Sándor. — Gömör­­megye dr. Fodor Jenő. — Nógrádmegye: Sö­­röss Béla, Szilassy­ Béla. — Szepes megye: dr. Kéler Tibor, Telléry Gyula. Tuba János lendületes szavakkal méltatja Kü­rthy István nagy érdemeit a Népszövetség megalakítása körül, melyet jegyzőkönyvébe fog­lal a közgyűlés. Ezek után Mailáth István foglalja el az elnöki széket, meleg szavakkal emlékezve még­­ előde érdemeiről és nagy kvalitásáról. Majd­­ kijelenti, hogy a körülmények parancsoló kény­szere előtt meghajolva, átvenni a Szövetség vezetését és igyekezni fog a nagy feladatok megoldásában közreműködni. A rokonszenves bemutatkozást lelkes helyesléssel vette tudo­másul a közgyűlés. Boross Kálmán, az elnöki tanács tagja, a politikai pártok egymás elleni küzdelmét teszi szóvá és a kíméletlen hang ellen kívánna fel­szólalni, de az elnök figyelmezteti az imént elfogadott alapszabályokra, mely szerint a poli­­t­­ika a Szövetség működéséből ki van zárva Az emelkedett szellemű közgyűlés déli 12 óra után ért véget. Mindennemű géprészek és ke­r­ékpár-gummik nagy választéka ki­csinyben és nagyban. 4 HP Hofherr ,gőzgar­­nitúra, 48-as MÁV csép­lő, elevátorral, 8 HP. benzin-motor jókarban olcsón eladó :: Veszek használt gőzgépeket. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossut­h­ tér 3 szám. T­elef­on: 184. szám. Kerékpárok nagy választékban Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Látható írá­­su írógépek. :­ Műszaki cikkek raktáron. Mérsékelt árak. PONTOS KISZOLGÁLÁS! ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR: járgányos cséplőgépekben. Ve­tőgépek. Darálók. Rosták. Ekék. Boronák. Kapálóekék. Borprések Szőlőmalmok. Permetezők stb. B Vétel előtt kérjen ÁRAJÁNLATOT!

Next