Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-22 / 35. szám
egyvennegyedik évfolyam. 35. szám. GsfltSrftSk« 1933- március 22. B £?S KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. telktestési ar «»«fenaSovák értékbe«. Helyrees «• vidékre p«atai szétküldéssel: évre 60 1. félévre 40 K. negyedévre 20 K. Külföldön 160 Ke. Ejtye* »sásai árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor, kedves csütörtökön és szodomiai Iisi a Ibié? kérdezzük aggodalmas szóval a tavasz kezdetén. A nagyszabású ígéretek, sajtóközlések után a tettek valóságát szeretnők látni, a munkások százait, amint sietnek haza dolgukról jól végzett munkájukban elfáradva. Itt a tavasz , és itt áll ezer munkás várva a munka kezdetét. Ne vádoljanak bennünket okvetetlenkedő rekriminációval, nem vádaskodunk, csak emlékezünk. Visszaemlékezünk a múlt év márciusára, melynek utolsó napjaiban ült össze a város végzetes közgyűlése és ott hozta meg határozatát az állami kikötő telkének ügyében, ott adott több millió nemzeti ajándékot az államnak. És miért ? Mert a kormány képviselői kijelentették, hogy a kikötő telek átengedésével azonnal megindul a közmunka, épülni fog a kikötő és megszűnik a munkanélküliség. Megígérték azt is, hogy a kikötő vételárát azonnal folyósítják. És mi lett mindezekből a szépen hangzó ígéretekből ? A kikötő telek vételárát hónapok múlva folyósították, ami a városnak tízezrekre menő kamatveszteséget okozott, a munka pedig csak az ősz elején kezdett igen lassú tempóban megindulni. Akkor a városi közgyűlés előtt elsősorban ez a szempont lebegett: segítsünk a munkásainkon, legyen munkájuk, legyen a városban élet és forgalom. Ezért hozott a koldus város áldozatot. Ma nem mérlegelhetjük még: megérte-e az áldozatot vagy nem, majd pár év múlva ebben is tisztábban látunk. Azt azonban meg kell állapítanunk már ma is, hogy a kormány nem teljesíti a várossal szemben a szerződés feltételeit. Ezek között ki volt kötve világosan, hogy a munkára elsősorban helyi munkások alkalmazandók. És mégis mit láttunk? Idegen munkások jöttek és kiszorították a mi építő munkásainkat, akik pedig messze földön a legjobb hírnévnek örvendtek. Ez a sérelem az idén is megismétlődött már. Elvárjuk a város szocialista vezetőségétől, hogy érvényt szerez a szerződésnek. A kikötő telek átengedésének egész anyagi és erkölcsi felelőssége úgyis az övék, akik a kérdést úgy állították be, hogy itt a komáromi munkásság létérdekéről van szó. Pedig a komáromi munkásság létérdeke azóta igen igen súlyos próbáknak volt kitéve. A közmunka talán enyhíthet azon a hihetetlen köznyomoron, mely ezt a várost elöntötte. Nem hisszük, hogy volna még egy olyan város, amely hasonló helyzetben volna, mint a miénk. Mint az ütőereit elvágott ember, lassú vérvesztéssel tekint a közelgő vég feté, úgy várja ez a város is a reá leszakadni készülő végzetet, mely pusztulással fenyegeti hajdan virágzó iparát és kereskedését, élénk forgalmát és pezsgő életét. Az az állami munka, amelyről oly sokat hallottunk, s amelyet annyira szeretnénk látni, talán idáig-óráig elodázhatja a katasztrófát és megnyújthatja a beteg életet. Az ételinjekció ez, a mesterséges oxigén-lélegzés, mert a porban heverő közgazdaságnak nincsen jártányi ereje, hogy lábára állhasson. De mivel örök emberi vonásunk az, hogy makacsul bízunk a lehetetlenben is, mint a beteg is törhetlenül ragaszkodik életösztönével élethitéhez, mi is azt reméljük, hogy segíthetne rajtunk a sürgős állami közmunka, melynek van is költségvetési fedezete és mégsem kezdődött el. A földhivatal és a sajái földosztások. A P. M. H. Írja: Mivel a most alakult CsánkyBéla párt olyan híreket terjesztett, hogy a földosztás előnyeiben csak azok fognak részesülni, akik az uj párt tagjai, Füssy Kálmán magyar kisgazda és kisiparos páni komáromi nemzetgyűlési képviselő ma fölkereste Holubek Józsefet, az állami földbirtokhivatal alelnökét és tőle a következő felvilágosítást kapta: A földbirtokhivatal állami intézmény és ezért mentes a politikától. A földbirtokhivatal ettől az elvtől a gútai esetben sem tért el. Lehet, hogy egy párt agitációs eszközül használta fel azt, hogy földet ígért, de ezzel az agitációs eszközzel bármely más párt is élhet. A földbirtokhivatal a politikai pártokat magánjellegű egyesüléseknek tekinti és ezért egy pártot sem részesít kedvezményekben. A gútai esetre vonatkozólag a földbirtokhivatal elnöke kijelenti, hogy még a Csánky-féle pártalakulás előtt egy gútai küldöttség járt nála, amely rámutatott a nép földinségére és ezeknek megígérte, hogy a számbajövő esztergomi primaciális birtokokból kaphatnak hosszú lejáratú bérleteket, de már akkor is hangoztatta, hogy ha erre sor kerül, ezt ne tekintsék semmiféle párt befolyása eredményének, mert a földosztás állami ügy és a törvényes feltételek fennforgása esetében mindenkinek van joga földhöz pártállásra való tekintet nélkül. A Csánki párt megalakításáról csak ezután hallott. Ennek semmi köze sincs a földosztáshoz. A földbirtokhivatal tudomására jutott az is, hogy egyes egyének, akik részt vesznek a Csánki féle párt megalakításában, a földbirtokhivatal ígéretét már személyek, illetőleg pártjuk érdemének akarják föltüntetni és a fel nem világosított néptől pénzt is szedtek föl. Erre a földbirtokhivatal kirendelt biztosa közzétette, hogy a pénz felvételére senki sem kapott felhatalmazást és hogy a földosztást, ha arra sor kerül, az állami tisztviselők fogják végrehajtani, akiket az állam fizet és akik senki mástól pénzt nem kapnak. A földbirtokhivatal alelnöke a további fejleményeket a „Reggel“ című lapban olvasta, de ezek semmiféle összefüggésben nincsenek a földbirtokhivatal felfogásával. A tavaszi ülésszak megkezdése. Az őszi ülésszak a napokban befejezést nyer. Masaryk köztársasági elnök két kéziratot intézett Malyotr belügyminiszter, miniszterelnökhelyetteshez, amelyekben közli azon elhatározását, hogy az alkotmánylevél 30. illetve 28. § a értelmében a nemzetgyűlés ülésszakát befejezettnek nyilvánítja. Ejjyben pedig a tavaszi ülésszak megkezdését 1922. március 23-ára tűzi ki. A képviselőház tavaszi ülésszakának első napján a Iakóvédelmi törvényjavaslatot fogják szétosztani, melyet a második ülésen a bizottsághoz tesznek át. Pénteken kormánynyilatkozat lesz az osztraui bányamunkások sztrájkja ügyében, mely után a húsvéti szünet kezdődik. Mint jelentik, a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot a tavaszi ülésszakban fogják elintézni. A rendtörvény: A köztársaság védelméről szóló rendtörvényt és az állambíróságról szóló törvényt mindkét kamara elfogadta. Most még az elnöki jóváhagyás hiányzik, ami a Tribuna értesülése szerint, legközelebb megtörténik. A rendtörvényhez nem adnak ki végrehajtási rendeletet, mert a megokolásban kellőleg ismertetve vannak az irányvonalak a törvény alkalmazására nézve. Csak a katonai vétségekre vonatkozólag fog a nemzetvédelmi miniszter rövid végrehajtási rendeletet kiadni. Az állambírósági törvény végrehajtására külön rendeletet adnak ki, melyet már elkészítettek. A Képviselőválasztások Jugoszláviában-Jugoszláviában most voltak a képviselő választások, melyek a radikális párt győzelmével végződtek. Ez a győzelem egyúttal Pasics miniszterelnöknek is győzelmét jelenti, akinek pártja az eddigi ismert eredmény szerint 120 képviselővel jutott be a skupcsinába. A horvátországi parasztpárt, melynek Ridics az elnöke, szintén maggyarapodva kerül a nemzetgyűlésbe, összesen 68 parasztpárti képviselővel. Nagy vereséget szenvedett a demokrata párt, mely ezelőtt 91 mandátummal bírt és a mostani választáson csak 38 tagját választották meg. A kommunista párt teljesen kibukott és a köztársasági párt sem tudott mandátumhoz jutni. 21 mandátum jutott a klerikálisoknak, a német nemzetiségi kisebbség csak a Bánátban tudott öt mandátumot nyerni. Mindazonáltal Pasics sem dicsekedhetik valami nagy többséggel s így a jugoszláv parlamentben igen súlyos harcok várhatók. Érdekes megemlíteni, hogy míg az 1920. évi választáskor a szavazók 66 százaléka szavazott le, addig a mostani választáson 80 százalék élt választási jogával. Községi választásokról szólnak a hírek ismét, mint ahogy minden tavasszal bejelentik, hogy még a folyó évben meglesznek a községi választások. Évek óta jelzik ezt, de a megfelelő intézkedések mindig elmaradnak. Most olyan határozottsággal kezdik emlegetni, hogy szinte komolyan kell venni a híradást, amely szerint a nyáron vagy az ősszel megtartják a községi választásokat. Ideje volna már, hogyha a kormány egyszer végre rászánná magát arra, hogy a városok és községek ügyeinek intézésére olyan törvényes testület jöjjön létre, mely nem a politikai pártok képviselőiből kinevezett tagokkal, hanem az összes lakosság kebeléből választott s egyedül a községek és városok gazdasági érdekeit szívükön viselő képviselők