Konzervújság, 2006 (54. évfolyam, 1-4. szám)
2006-01-01 / 1-2. szám
3 KONZERVÚJSÁG 2006/1-2. A globalizáció „keze ismét betette a lábát” a magyarországi konzerviparba Fórián Zoltán, Üzletág igazgató Agrár Európa Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Változások a tulajdoni viszonyokban Abban rengeteg tanulság rejtezik, ha egy szakágazat piacvezető cége új tulajdonos kezébe kerül. Ez ugyanis nagyon fontos üzenet az egész szektor számára. Azt mondja, hogy van értelme hosszú távon a hazai tartósítóiparban gondolkodni. Értéke van a márkájának, a piaci pozíciójának, a fogyasztóinak. Kétségtelen, a globalizáció az elmúlt években hajtóerőt váltott. Ma már nem a költségcsökkentés motiválja elsősorban a nemzetközi cégek terjeszkedését, hanem az új piacok, fogyasztók elérhetősége. Nemrég felmérés készült arról, hogyan vélekednek a folyamatról a vállalatvezetők világszerte. A vélemény elsöprő arányban pozitív. Kérdem én, vajon akkor is az lenne, ha a primer szektor szereplőit és a lakosságot kérdeznék meg?! A lényeg: a globalizációt lehet nem szeretni, de figyelmen kívül hagyni dőreség. Ami most konzerviparunkban e címszó alatt zajlik, sajnos visszafordíthatatlan. Amikor a kapacitások egyszer elindulnak keletre, amikor az egyes országok piaca már csak egy divízió a hatalmas cégek szervezetében, akkor ideje mindenkinek elgondolkodnia helyéről ebben a mátrixban. Lehetetlen nem észrevenni, hogy a magyarországi tartósítóiparban felgyorsultak a változások. Csak néhányat említek az elmúlt hónapok eseményei közül: - A Schenk és Társa Kft. megvásárolta a Nagyatádi Konzervgyár Kft-t. - Lezárult a Nyíregyházi Konzervgyár, az EKO Kft. végelszámolása. Az üzem új tulajdonosa a debreceni AGRODENT Kft., mely tovább működteti a gyárat mintegy 250 dolgozóval; - A francia CECAB csoport többségi tulajdonos lett a Globus Konzervipari Rt.-ben; - Az Unilever ezután külföldről hozza a Globus nevű majonézt, mustárt, ketchupot, és a dresszingeket. A Konzervipar halmozottan hátrányos helyzete A halmozottan hátrányos helyzet, melyben a konzervipar vergődik egyben az egész magyarországi élelmiszergazdaság tükre is. Aki figyelemmel kísérte másfél évtizedes küzdelmüket, csak a tisztelet hangján szólhat a konzervgyártókról, akik mára teljesen beszorultak a termékpályán, érdekérvényesítő képességük mind a beszerzési, mind az eladási oldalon romák, belföldi piacukat az import, exportpiacaikat az erős forint tizedeli. A tőzsdei jelenléte miatt kirakatban lévő Globus teljesítménye is azt mutatja, hogy ahol még a piacvezető sem tud nyereségesen gazdálkodni, ott komoly gondok vannak. E gondok forrásai versenyképességbeliek. A versenyképesség, mely a magas minőség evidenciája mellett az árakban, kondíciókban és disztribúciós feltételekben testesül meg, igen kevés magyarországi konzervgyártó sajátja, ami azt sugallja, hogy jelenlegi számuk annak ellenére csökkenni fog, hogy belföldi piacuk növekszik. A zöldség- gyümölcsfeldolgozó szakágazat versenyképessége Bár az élelmiszer- és italgyártáson belül a zöldség- és gyümölcs-feldolgozás aránya 10% alatt marad mind a bruttó termelési érték, mind az értékesítés tekintetében, a konzervipar mintegy 200 vállalkozása fontos szerepet tölt be az élelmiszergazdaságban. A konzervipar dolgozza fel ugyanis a magyarországi zöldségtermés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát. Ez utóbbi magas arányszám mögött elsősorban az áll, hogy a gyümölcstermés háromnegyedét adó alma 85%-a ipari almaként a hazai konzervgyárakba került. A két kiemelt zöldségféléből az arányok sokkal magasabbak, hiszen a zöldborsó 96, a csemegekukorica 100 %-ban ipari feldolgozásra került. A végeláthatatlan panaszáradatban csak néhány kapaszkodót találunk: versenyképes árat lehetővé tevő hatékonyság, márka, regionális működés. Ezek azok a tényezők, melyek kijelölik, mely cégek maradnak hosszú távon is a piacon. Hogy kik lesznek ezek, és a konszolidáció milyen gyorsan játszódik le, arra még az elemző sem tud pontos választ adni. Ennek okai a következők: egyrészt, reális és legális viszonyok között e folyamatnak már régen végbe kellett volna mennie, másrészt a folyamat sebességét a finanszírozók türelmének elfogyása határozza meg, illetve ez indíthatja el a lavinát. Az azért jó előre jelezhető, hogy a piac nagy szereplői képesek lesznek a piacuk megőrzésére. A magyarországi konzerviparban három jelentős csoport alakult ki. Ezek a Globus-csoport, az Univer és a Bonduelle. Együttes forgalmuk meghaladja a 75 milliárd forintot. A három legnagyobb piaci szereplő a konzervpiac közel kétharmadát tartja a kezében. Rajtuk kívül kéttucatnyi cég mondhat még magának jelentősnek nevezhető, 1-2 milliárd forint körüli forgalmat, míg a többi üzem a kisüzemi kategóriába tartozik, és helyi piacokra termel. Az ország EU taggá válása a konzervpiacon is fokozta a versenyt. Mivel a kereskedelmi láncok a konzerveket is előszeretettel használják vevőcsalogatóként, az import e piacon is növekedett. A konzervgyártók erre csak árcsökkentéssel tudnak reagálni, ami viszont próbára teszi életképességüket. Kereskedelmi és gyártói márkák harca Klasszikus zöldségkonzervek piacát kiemelve érzékelhető leginkább a piac fejlődésének iránya. A piacbővülés bár lassul, még mindig 3% körüli. Ebben a legnagyobb szegmenst képező csemegekukorica, valamint a gomba jelenleg a fő hajtóerő. Ez az árcsökkenések következménye. A piacbővülés ugyanis szoros párhuzamot mutat a verseny fokozódásával, az ebben kulcsszerepet játszó import növekedésével és az export gazdaságra