Körösvidék, 1922. április-június (3. évfolyam, 75-146. szám)
1922-04-01 / 75. szám
Békéscsaba, 1922. április 7. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Békéscsabán, Szent István-tór 18. sz. A szerkesztőség telefonszáma : 60. Szombati Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Gondolatok Balláék zászlóbontása alkalmából Balla Aladárék debreceni botránya kapcsán joggal dobta fel a közvélemény azt a kérdést, vajjon van-e politikai létalapja olyan pártalakulásnak, mely csak azért alakult, hogy a 48-as eszméket írja fel zászlójára. Eltekintve attól, hogy kik, hogyan, mennyi őszinteséggel és milyen önzetlenséggel hangoztatják a jelenben a 48-as politika programmját, mindenesete érdemes magával a programmal foglalkozni olyképen, hogy azt a mai helyzet szemszögéből nézzük. Lássuk csak, melyek azok a követelések, amelyeket — az évtizedes politikai küzdelmekben immár csupán jelszavakká csépelt — 48-as politika magába foglalt? Politikailag és gazdaságilag független Magyarország ... önálló nemzeti hadsereg . . . magyar nemzeti bank .. . sajtószabadság s ezenkívül még egynéhány olyan pont, mely részben még a régi monarchia alatt, részben az összeomlás óta teljességbe ment. A politikailag és gazdaságilag független Magyarország ma elvileg megvan. Pozitívum ebben a kérdésben az Ausztriától való végérvényes elválásunk s elvinek csupán azért mondjuk ezt a független életet, mert ami még útjában van a független magyar államnak, — az antant örökös beavatkozása s a „békeszerződés" következtében történt megcsonkítottságunk — azon azonban egyszerre és gyökeresen Balláék sem segíthetnének. A független állami életű Magyarország egyébként éppen olyan fontos pontja a legtöbb magyar politikai pártnak, mint a Kossuth nevét hangoztató s annak elveit a saját maguk részére kisajátító Balláéknak. Ezért a pontért tehát teljesen felesleges Ballának és társainak „küzdelme", agitációja s főként fölösleges pártot alakítani e már meghaladott kívánalom elérése céljából. Az önálló nemzeti hadsereg hangoztatása is idejét múlta, hiszen a magyar fiú már nem szolgál idegen zászló alatt, nem viszik idegen földre, hanem a magyar rög oltalma van reá bízva, magyar zászló, magyar vezényszó alatt. Az önálló nemzeti hadsereg tehát megvan. Méreteiben és újoncozási módjában ugyan nem tartjuk jelenlegi honvédségünket annak a fegyveres erőnek, mely a független Magyarországot megilleti, de hiszen szeretett hadseregünk kifejlesztése, az újoncozás módjának megváltoztatása nem a kormány, vagy a kormányzópárt ellentállásán múlik, hanem a trianoni átkos szerződésen. Tehát Balláék itt megint feleslegesen alakítottak pártot, mert a nemzeti hadseregre vonatkozó még fennálló kívánalmakat sem „követelheti" az eljövendő magyar kormánytól, hanem egyes-egyedül a trianoni bölcsektől. Ezekkel pedig maga a kormány is éppen eleget küzködik, hiszen annak tagjaiban sem dobog halkabb magyarsággal a szív, mint a 48-as eszmét hangoztató, idejét múlt párt vezéreiben. Ami a magyar nemzeti bankot illeti, az is megvan a Magyar Jegybank képében. De minek is folytassuk a pontok tárgyalását ? Minden józan magyar ember tisztában van azzal, hogy a 48-as eszmék hangoztatása, követelése igenis szép, helyénvaló és a legmagyarabb állásfoglalás volt akkor, mikor még volt kivel szemben küzdeni azokért, mikor még volt kitől követelnünk függetlenségünket, mikor volt kitől félteni nemzeti boldogulásunkat, vagyis mikor még Ausztriával éltünk közösségben. Varázserejű igék voltak ezek akkor oly annyira, hogy erejükben még ma is a politikai boldogulás lépcsőjét látják, vagy legalább is annak akarják felhasználni sokan ; holott azok az eszmék ma már teljesültek és így merőben felesleges, hogy azok elérése céljából külön pártot alakítsunk s ezzel az egységet bontsuk meg. A 48-as eszmék érdekében ma külön pártot alakítani annyi, mint bevégzett aratás után kaszát fenni. Gy. d. Vád alá helyezték Andrássyékat A budapesti büntető törvényszék vádtanácsa dr. Kiss táblabíró elnöklésével ma délután hirdette ki határozatát a királypuccsal kapcsolatos perben. A vádtanács Rakovszky, Andrássy, Sigray, Boroviczényi terhelteket, mint vezetőket, a büntető törvénykönyv idevonatkozó szakaszai szerint minősülő lázadás büntette miatt, vád alá helyezi. Ugyancsak e cselekmény miatt helyezte vád alá Lorenczi Józsefet, Schnitzler Ágostont, Beniczky Ödönt és Gracz Gusztávot is. Az ügyészség vádiratát Garay István terhelttel szemben a vádtanács elutasította és az eljárást megszüntette. A legközelebbi tárgyalásra megidézik : Károlyi Józsefet, Apponyi Albertet, Láng Boldizsárt, gr. Széchenyi Miklóst. III. évfolyam 75. szám. 3 keresztény ellenzék nagygyűlése Együttműködik a Haller--Friedrich--Andrássy-csoport (MTI.) Magyar Kurir jelenti: A Keresztény Nemzeti, Földmíves és Polgári Párt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának Haller csoportjával egyetértően csütörtökön este gyűlést tartott a régi országház nagytermében. A helyiséget zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság. Ott volt Friedrich István, Haller István, Rakovszky István, Huszár Elemér, Windisgrätz Lajos herceg, Pallavicini György őrgróf, Homonnai Tivadar, Fangler Béla, Haller József, Taszler Béla, Weisz Konrád, Szmrecsányi György, Dinich Vidor, Milotay István stb. Szmrecsányi nyitotta meg a gyűlést bejelentette, hogy Andrássy Gyula gróf lakásán betegen fekszik. Végül határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a nagygyűlés résztvevői hódoló táviratban fejezik ki ragaszkodásukat a király iránt, valamint utasítja a népgyűlés az elnökséget, hogy a beteg király felgyógyulásáért való istentisztelet megtartása iránt a szükséges lépéseket megtegye. (Zajos éljenzés és taps.) A határozati javaslatot elfogadják. Haller István hosszasan beszélt az általános politikai helyzetről. Azt kérdezi, miért kellett körülbelül másfélmillió kereszténytől elvenni a választójogot? A kereszténydemokráciát azok szolgálják, akik minden ember jogaiért állást foglalnak és nem válogatnak keresztény-keresztény között. A Friedrich féle rendelet azért szentebb a mostani kormányénál mert az jogot adott, ez pedig jogot vett el. A miniszterelnök úr beszédében nincs semmi új, semmi koncepció. Azt mondja a miniszterelnök, hogy takarékoskodni kell.Az ajtóhoz közel álló emberek itt kivezettek egy embert, ki bűzbombát akart elhelyezni a teremben.) Haller István így végi beszédét: „A miniszterelnök irányzata az antidemokrata irányzat s történjék bármi, a választáson mi ott leszünk és ez a nemzet haladni akar a kereszténydemokratikus irány utján." Rakovszky István lépett ezután a szónoki emelvényre. A király — úgymond — nekem többet jelent, minthogy Ő az én uram és az én királyom. Nekem azt jelenti, hogy Ő nagy Magyarországnak, amelynek határa a Kárpátoktól az Adriáig terjed, az ezeréves Magyarországnak utolsó élő szimbóluma. Ezt semmiféle szervezetekkel, alakulatokkal pótolni nem lehet. A király a választóknak a jogait elkobozni sohasem engedte volna, a népnek tehát hűnek kell lenni hozzá. A miniszterelnök Miskolcon kijelentette, hogy neki előbb kell ország és azután király. És most Hódmezővásárhelyen arra ébredt, hogy királykérdés egyáltalán nincs már, mert a királykérdés megoldatott. Én ezt egyszerű paraszti felfogásommal nem tudom megérteni. Megállapítom, hogy ez a mai gyűlés hatalmas tiltakozás az ellen, amit Budaörsnél és Tihanynál elkövettek. Éljen a király ! (Hosszantartó éljenzés !) Friedrich István lép ezután az emelvényre. Én most — úgymond — számonkérem Bethlen Istvántól, aki engem az akasztófára is akart vinni, hogy mikor győzött le. Ő sokkal kevesebbet tudott teremteni, mint mi tudtunk. Az egész Dunántúl gyűlöletes szemmel néz a bűnös Budapestre, amely nemcsak a kommünt hozta, de a királyt is elűzte. Rá kell nézni erre a kormányra, tudhat ez vezetni? Mindenhol hallom ezt a jelszót: keresztények legyetek egy pártban ! Én csak olyan keresztényekkel akarok haladni, akik ezt a rezsimet nem támogatják. A Haller István elnöksége alatti párttal a legnagyobb szeretettel megyünk együtt a küzdelembe. Nem tartom szerencsés dolognak azt, hogy vannak olyan keresztény pártok, melyek egy lábbal a kormánypártban tartózkodnak, másik lábukat pedig az ellenzék táborában helyezik el. Friedrich után Szmrecsányi György elnök felhívta gyűlést, hogy imádkozzék a királyért. Végül elénekelték a Himnuszt. Lipták a hivatalos jelölt Budapest, márc. 31. (MTI.) Az intézőbizottság ülése meglehetősen viharos volt és most először utasítottak vissza egy pár olyan jelöltet, akiket Gömbös ajánlott. Nagy vita volt Vidán államtitkár nagykátai jelölése körül. A békéscsabai kerületre a vezetőség Kovács Mihály malomtulajdonost ajánlotta, az intézőbizottság azonban ezt leszavazta és Lipták Pált jelölte.