Kortárs, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-6. szám)
1960 / 1. szám - SZEMLE - Katona Éva: Balla Károly: Miska
ódondász úr könyvesboltjában fellelhető Kuncsa Endre „Szófüzér”-ének, vagy Simai Kristóf „Végtagokra szedett szótárjának egy szép példánya, melyben Arany János is, Babits Mihály is lelt néha kádenciát. Szótár-olvasó barátaim magamra hagytak s néha már attól félek, hogy valóban egyedül maradtam ezzel a szenvedélyemmel. Helyes, hogy így van ? Nem érek rá gondolkodni sem ezen, mert mióta leírtam Ranschburg bácsi nevét, azóta csak az érdekel, milyen példamondatok lelhetők az Értelmező Szótárban az antikvárius szóra . . . Egy egyesszámú közkeletű példa után Babits-mondat következik: „Epedve nézte a körúti antikváriusok kirakatait”. Még megnézem a bolond címszót is. Sajnos, az összetételek között csak fél-, futó-, gyermek-, szoknya- és zene-bolond szerepel, ámbár ennyi példa alapján nyugodtan megalkothatom a szótár-bolond összetételt. Ámbár . . . nem bolondság ez annak, akinek közege, eszköze, s olykor ihletője a szó. BÓKA LÁSZLÓ Balla Károly: Miska Fiatalon, szervezetében már a halálos kórral vívódva írta a romániai magyar író, Balla Károly a Miská-t. Még örülhetett a sikernek, amit elbeszélésének folytatólagos közlésével hazájában elért, de a most kötetben közreadott mű magyarországi visszhangja már nem jut el hozzá. Balla Károly, a jótollú író, a romániai munkásmozgalom régi harcosa meghalt, örökül hagyva sok remekbe szabott elbeszélést s egy befejezetlen regényt. Balla Károly írói tehetsége későn, érett férfikorában tört fel. Küzdelmes ifjúsága és élete, bér- és politikai harcok élménye fűtötte; ez írásai érettségének, a szűkszavúságig tömör kifejezésmódjának is magyarázata. Írásainak hősei nincstelen napszámos módok, földtelen román és magyar parasztok, inasok, gyári lányok és nyomorgó telepesek, akik között gyerekkorát töltötte. A későn fejlődő román ipar innen, a telepesek és faúsztatók soraiból toborozza hadseregét. Ez a sajátos gondolkodású, a kispolgári illúzióktól nehezen szabaduló munkásság később a városban a forradalmi mozgalmak egyik bástyájává válik. Az ő életüket éli Balla Károly, az ő útja is az erdőtől, a teleptől vezet a gyárig, maga is átéli ennek a hegyekből származott új munkásságnak a sorsát. Írásait át meg áthatja ez az élmény akkor is, amikor nem erről szól közvetlenül. Legszebb elbeszélésének — az országaink közötti közös könyvkiadási megállapodás keretében kiadott Miskának — a hőse Hambrich József fuvaros, akinek nyomasztó adósságai miatt meg kell válnia lovától. Mi lesz az egzisztencia nélkül maradt emberrel, mihez kezd — ez a könyv témája. Hambrich József gyári munkás lesz, ezzel végződik az elbeszélés. A Miska Balla Károly írói erényeinek sommája. ízig-vérig mai ez az írás. Szereplői kültelki emberek, munkások, kisvállalkozók, kétes egzisztenciák. Kevés szóval, de nagyon találóan jellemzi őket az író, gondolkodásukat, magatartásukat, egész társadalmi helyzetüket. Balla Károly kitűnő atmoszférát teremt: a környezet és az alakok oly plasztikusak és elevenek, hogy az olvasó eggyé válik velük, s a soha nem látott külteleknek szinte lakójává, a cselekménynek részvevőjévé válik. Az író nyelvezete szinte szikkadtnak tűnik, elbeszélésmódja tárgyilagos, szigorú , semmit sem magyaráz, nincs is rá szüksége. Hambrich Józsefet nem a saját akarata, öntudata vezeti el a gyárba, lova segítségével jut idáig. Az olvasó mégis érzi, hogy van ebben a folyamatban törvényszerűség, ennek a becsületes, a tulajdonhoz és a vélt függetlenséghez ragaszkodó embernek nem szabad elzüllenie. Balla Károly kritikus szemmel, de emberségesen irányítja Hambrich Józsefnek és feleségének sorsát, mindvégig azzal a bizalommal, amit a munkásosztály új, jövendő tagja megérdemel. Világos ez a koncepció: a munkásosztály sorai szüntelenül bővülnek, igen, ma is ilyen kispolgárokkal is, mint Hambrich, de ez már más, mint valamikor volt. Az egykori fuvaros ráébred, hogy szerencse-próbálgatása felesleges volt, számára a munkásélet nem lecsúszás, hanem felemelkedés, az egyetlen lehetséges és reális kerete régi vágyai meg- 143