Kortárs, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - WOLNOŠC DLA SWIATA - Nawrocki, Aleksander: Petőfi Sándor ( Fordította: Kovács István)
...Tanúja és résztvevője voltam annak a nagyszabású antifasiszta tüntetésnek, amelyet, azon az emlékezetes március 16-én, a magyarok nemzeti ünnepén a budapesti Petőfiszobornál rendeztek az illegalitásban működő magyar demokratikus pártok, igazi diadala volt ez a költő eszméinek, amelyekből Magyarország reményt és bátorságot merített azokban a nehéz napokban. Az a Magyarország, mely akkor kezdett feléledni. Amikor hazámba a felszabadulás után visszatértem, a költő romantikus műveinek, főként szerelmi lírájának ízeit kóstolgattam. Megpróbáltam lefordítani a Szeptember végént, melyen már több lengyel műfordító törte a fejét, de mindaddig sikertelenül. Fordításom azonban engem magamat sem elégített ki, lemondtam hát róla. Viszont igazi gyönyörűséget szerzett a Beszél a fákkal a bús őszi szél kezdetű vers lefordításának munkája, őszinte megindultsággal dolgoztam rajta, majd több ízben átdolgoztam, hogy végül is az eredetihez legközelebb álló lengyel formába öntsem. Azt hiszem, ez a fordításom sikerült, már amennyire versfordítás egyáltalán adekvát mása lehet az eredetinek. Számomra, aki a szatirikus műfajban szoktam verselni, sajátosan érdekesek Petőfinek azok a szatirikus költeményei, melyekre a magyaroknak 1848-1849-ben oly nagy szükségük volt. Hol a külföldi és az otthoni nagyurakat ostorozzák könyörtelenül, hol a magyar nemesek és polgárok hibáit pellengérezik ki, hol meg a szerető irónia mosolyával szólnak a népélet egynémely jelenségéről. Alku, Megy a juhász szamáron, A kutyák dala, A farkasok dala - ezeket publikáltam lengyelül. Bámulom bennük a gúny és a tréfa széles skáláját. Milyen sokféle élességgel csattan e gúny ostora, és mindig pontosan ott, ahol kell. Csak aki olyan maradéktalanul szereti hazáját, mint Petőfi, csak az tudja ilyen kíméletlen, sokszor keserű szavakkal kimondani az igazságot a haza javára. Szeretem Petőfi költészetét, szerzői estjeimen szavalni szoktam műveinek fordítását és külön elégtételemre szolgál, ha látom, milyen érzéseket keltenek hallgatóimban, menynyire még közelebb hozzák a testvéri Magyarországot. Mert Petőfi: Magyarország - és Magyarország. Petőfi. Varsó, 1972. augusztus. Fordította HADÓ GYÖRGY ALEKSANDER NAWROCKI Petőfi Sándor Vannak nemzetek, amelyek történelmét költők is alakítják. A magyarokat bizonyára e népek közé lehet számítani. A magyar költők nemegyszer voltak politikusok és katonák is, katonák, akik a harcmezőn estek el. Magyarországon az irodalom nemcsak esztétikai funkciót töltött be, védelmezte a nyelvet és a nemzeti kultúrát a bekebelező, előretörő szomszédos kultúrákkal szemben. A költők pedig, amikor a haza veszélybe került, fegyvert ragadtak. Petőfi Sándor is, aki nemcsak költői, hanem katonai és politikusi hírnevet is szerzett magának... Azon költők közé tartozott, akik elméleti tételeiket következetesen tettekkel támasztották alá, ezért, amikor az idő követelte, a tollat karddal cserélték föl. Petőfi mint költő, a népdal légkörében fogant és formálódott. Ezért is követelte a későbbiek folyamán, hogy a nép diadalmaskodjék a költészetben, mert akkor - meggyőződése szerint - a politikában is képes diadalmaskodni. A hazai népdalt az európai költészet szintjére emelte... Alkotó tevékenysége a romantika késői korszakára esett, 119