Kortárs, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 3. szám - FÓRUM - Zalán Tibor: Kényszerű egyensúly, egyensúlykényszer
bízhatóan hű képet adnak. Nem kisebb jelentőségű költő az előzőeknél. Fáy Ferenc költészetének megítélése a nyugati irodalomban is ellentmondásos. A jelzők a dilettánstól a zseniig húzódnak. Nyugatos rezignációk, konvencionális verskezelés, nem mindennapi hangulatteremtő erő és érzékenység jellemezték. Múlt időben kell sajnos írnunk róla is. Ez év nyarán érkezett a szomorú hír, hogy hatvanéves korában elhunyt. Fiatála, érzésünk szerint, jelentős vesztesége a nyugati magyar költészetnek, a magyar irodalomnak. Tollas Tibor bizonyára szélsőséges politikai nézetei miatt nem kaphatott helyet a magyarországi antológiában. Kemenes Géfin többnyire érzelmes szerelmes verseit közli. A Jézus és a gyermekek vagy a Fából faragott litánia című versek a magyar kiadásban is helyet érdemeltek volna. Az antológiák mindkettő időrendi sorban közli a szerzőket - nagyobb blokkjait még az ötvenhatos generáció beérkezett tehetségei kapták. Mindkettőből kimagaslik a pályája csúcsához közeledő költő, Bakucz József. Béládinál (ki a szerzők régebbi műveit is szívesen illesztette válogatásába) formaművészete kerül előtérbe. Kosztolányi-verse a magyar költészet legjobb hommage-ai közé tartozik. A berni kiadásban az avantgard Bakucznak jut nagyobb szerep. Ha lehet, ebben még jobb, eredetibb, invenciózusabb. De az Észak-Amerikában élő társai is kiválóak. Vitéz György, kanadai költő kitűnő Bartók-verset írt, mindkét válogatás hozza. Kár, hogy a magyar kiadásban nem szerepel részlet legjelentősebb művéből, a Missa Agnosticából. Erős műveltségélményét asszociációs bátorsága emeli tiszta poézissá. Kemenes Géfin László szintén izgalmas avantgárd író. Elsősorban Fehér lófia "című, monumentális, még ma is íródó művére gondolunk. Fantáziája lenyűgöző, vonzódása a szexuális rituálékhoz meghökkentő, egyben figyelmeztető is, nem utolsósorban önmaga számára. Kemenes mindent tud, tudnia kell költőként is a mértéket. Horváth Elemér ismét kívül az avantgárdon. Klasszikus szépségű, a szó valós értelmében lírai munkái őt inkább az előző nemzedékekhez csatolják. Szerelmi költészete nemcsak a diaszpóra költészetének jelentős értéke. Fanyar és változatos, az ugyancsak a hagyományos formavilágból kiinduló, fordítóként is számottevő eredményeket felmutató Gömöri György (Cambridge). Újmódi nomádok című verse az emigráns lét egyetemes megfogalmazásai közé tartozik. Mindkét antológia hozza a költeményt. Politikai allegóriái nem direktek, de találók, a kötetek legjobb lapjait írják. András Sándor Rohanó oázis című munkájából részleteket tudnak csak adni a szerkesztők. Lendületes, nagy igényű vers, szép megformálásban. A személyiség autonómiájának költője. Békés Gellért és Román (Rezek) Sándor versei mélyen vallásos világszemléletből születnek. Csöndes szemlélődés, szeretet és metafizikus félelem, hit és remény fogságában-szabadságában íródnak. Meglepetésre, csak a budapesti kiadásban szerepelnek! Siklós István londoni szerző világa is közel áll a vallási mitológiához, megspékelve keleti filozófiával. Prédikátoros retorikája, ökölbe szorított, egy tömbből faragott versei különös színfoltok az emigráció költészetének palettáján. Béládi Miklós szerkesztői bátorságát dicséri, hogy a hazai antológia közli a három kísérletező szövegírót, Bujdosó Alpárt, Nagy Pált és Papp Tibort. Együttemlítésük jogos, hiszen alkotói módszerük, írói világuk közös műhelyben formálódik mind jelentősebbé. Itt közölt műveik elsősorban szövegkritikai módszerrel készített szövegek és képversek. A hazai antológia értékes, látványként is szép, különös lapjait adják ők hárman. Önértékük mellett az is jelentőssé teszi szereplésüket, hogy az ötvenhatos derékhad avantgardjában meghatározó, indukáló szerepet játszanak. Szintén csak Béládi szerepelteti Kabdebó Tamást. Gömöri mellett talán ő még az, aki nyílt iróniával tudja az emigráns létet, sőt, az abban felbukkanó magyarságeszmény-torzulásokat kezelni. Számozott versei az itthon kiadott gyűjtemény színvonalas lapjai közé tartoznak. Kellemes meglepetés költői felbukkanása. Thinsz Géza versei nem ismeretlenek a magyarországi olvasók előtt. A Vizek távlatai című kötete jelen volt a magyar könyvesboltok polcain az elmúlt években. Thinsz szomorkás mosollyal szemléli a világot, mítoszokon immár túl, kellő irónia és önirónia birtokában. Prózaian csengő soraiban apró megfigyelések sorozatán keresztül egy mindinkább mélyülő világról kapunk híradást. Kibédi Varga Áron mind a két összeállításban számozott versekkel szerepel. Tárgyias költészeti irányt választott magának, s azt egyenletesen jó