Korunk 1974 (33. évfolyam)
1974 / 2. szám - TÉKA - Kádár Zsombor: Román - magyar erdészeti és faipari szótár. Dictionar forestier român - maghiar
TÉKA részben ott tárgyaltakat mutatja be más megvilágításban. Önéletírás ez is, de az alkotó sok mindent másképp ítél meg idősebb korában, mint férfikora teljében. Gyermekkor, család, iskola, szerelmek, csalódások, küzdelmek — s mindez valamiképpen mindig Kolozsvárhoz, szülővárosához köti, melytől soha, semmilyen körülmények közt sem tud egészen elszakadni. Miután élete derekán újabb tizenöt hónapot tölt szülővárosában, tanulmányúton, ezzel az érzéssel távozik: „azzal a szent meggyőződéssel utaztam viszsza Pécsre, hogy odahaza más emberré váltam, levedlettem gátlásaimat, megszabadultam a görcstől, egyszóval magamra találtam.“ A szerző írói rangja, a könyv információgazdagsága érdekes olvasmánnyá teszi Az utolsó hullámot. (Magvető, 1973.) KADAR ZSOMBOR: Román—magyar erdészeti és faipari szótár. Dicţionar forestier român—maghiar. — A műszaki szótárak sorozatában megjelent kötet az erdőművelés, fakitermelés és faipar leggyakoribb román szakkifejezéseinek magyar fordítását tartalmazza. Szerzője — az 1965-ben kiadott Dicţionarul forestier poliglot munkatársa — az előző műszaki szótárkiadványok erdészeti vonatkozású hiányainak felszámolására törekedett. Címszavait az eddigi fontosabb román—magyar szótárak címszavaival összevetve megállapíthatjuk, hogy az eltérések elsősorban az értelmezések pontosságának növelésében, illetőleg a címszavaknak alárendelt összetételek és szakmai értelmezések nagy számában vannak. Sok általános műszaki, szervezéstani, géptani szakkifejezés mellett az erdőművelés, erdőkitermelés, erdővédelem, általános és erdészeti növénytan, talajtan, vadgazdálkodás stb. román a Belle Arte néven ismert, Romul Ladea és Aurel Ciupe által vezetett iskolát tekinthetjük (amely a két háború között Kolozsváron működött egy ideig); támogatás híján e szándéknak legkonkrétabb dokumentuma az a határozattervezet, mely az akkor működő szabad festőiskolának felsőfokú, iparművészeti szakiskolává való átszervezését javasolja. A tervet Kós Károly, Gaál Gábor és Szolnay Sándor az 1947. augusztus 20-i megbeszélésen állította öszsze. A határozathoz mellékeltek egy részletes tanrendet; a határozat továbbá javasolja a kapcsolatok felvételét a Belle Arte régi vezetőivel, hogy megtárgyalják az iskola felállításának lehetőségeit. A tananyag vázlatából kitűnik az elképzelés, hogy a művészeti oktatás olyan formákat öltsön, amelyek tükrözzék a kor meghatározta gyakorlati lehetőségeket. Már a Bauhaus jellegű iskolák rámutattak arra, hogy a gyakorlati kívánalmak új, éltető talajt nyújtanak a művészetnek, igazolván életképességét és szükségességét. Ez a terv annál is életrevalóbb volt, mivel figyelembe vette azokat a következményeket, amelyek egy újjáépítés előtt álló országban fellépnek. Befejezésül alá kell húznunk Szolnay Sándornak azt a rendkívül pozitív elvi és gyakorlati állásfoglalását, mellyel a román és magyar művészek együttműködése mellett szállt síkra, rámutatván sorsuk és feladataik közösségére. Gheorghe Negulescu Hipotézis a társadalom kialakulásáról Nemrég jelent meg magyarul is Ju. G. Szemjonov érdekes könyve, amely minden bizonnyal nagy vihart kavar majd az emberiség keletkezését tanulmányozó tudósok között. A szerző ugyanis — hatalmas ősrégészeti, antropológiai, néprajzi, lélektani stb. szakirodalomra támaszkodva — az ember, illetve a társadalom keletkezésével kapcsolatban olyan hipotézist dolgoz ki, amely egységesen értelmezi a kérdéskör teljes tényanyagát, beleértve a freudizmus megállapításait is. Szemjonov szerint az ember és a társadalom kialakulása nem két külön folyamat, hanem egyetlen folyamat két elválaszthatatlan oldala: ahol már kialakult emberről beszélhetünk, ott társadalom is van. A következőkben e kettősség dialektikájának néhány mozzanatát ismertetjük Szemjonov munkája alapján. * Hogyan keletkezett az emberiség? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973.