Korunk 2017 (III. folyam 28.)
2017 / 3. szám = Populáris műfajháló - populáris ikonok - Szirák Sára Piroska: „A vágyak tükörképe” – a Karády-mítosz
m 2017/3 lehet ismerni”, híres képzettel rokonítva), és hogyan emelődött be egy sajtóorgánumba. (1943. 02. 05./28. szám, 6.) A Ludas Matyi elnevezésű vicclapban főképp gúnyos, szatirikus hangvételű írásokban jelenik meg Karády, a vicc tárgyaként, pellengérre állítva a népszerűségét. Egy írásban „újságíróképzést” indítanak a lapban, azt ígérve, hogy néhány lépésben megtanítják, milyen a jó riporter. Az álszalagcím-ötlet gunyorosan citálja a Karády-lázat: „Tömeggyilkos a Nagykörúton. Bombával akarta megsemmisíteni Karády egész tömegét!” (1945. 09. 09./17. szám, 3.). Karády reklámokban is megjelent, általában szépségápolási és divattermékeknek vált az arcává, így a „kékvörös szappant, hajsampont, kalapot, pezsgőt, sőt még teveszőr télikabátot is népszerűsített” [Ne kérdezd, ki voltam... 40.) Amerikai mintára egy olyan kigondolt világot teremtettek neki, amiben nemcsak a színpadon, a filmekben, a rádióban, hanem a magánszférájában is egy szerepet kellett játszania. Konklúzió ■ Jól látható tehát, ahogy a színésznő a korabeli sajtóorgánumok szupertémája. Színpadi, filmbeli és civil megjelenése meghatározta a viseletkultúrát. F. Dózsa Katalin egy tanulmányában így jellemzi a két világháború közötti magyar divatot: „Az 1920-as évek nőideálja a fiús lány, a garszon volt. [...] Az 1930-as években a húszas éveiben járó sportlady a minta, aki szelídebb, titokzatosabb, nőiesebb. Az 1940-es években pedig a rekedt hangú vamp volt, a csábító démon” ( Dózsa Katalin 2011.). Ez a folyamat pedig jól végigkövethető Karády Katalin pályafutásán, trendi alakja volt az 1940-es éveknek. F. Dózsa Katalin külön kiemeli, hogy az 1930-as évek két legnépszerűbb sztárja Greta Garbo és Marlene Dietrich volt - mindketten magasak, sportosak, légiesek és titokzatosak voltak, akik előszeretettel hordtak nadrágot, és öltözködtek férfiasan nyilvános megjelenések alkalmával is. Ehhez a nőtípushoz emelték Karádyt is, ő vált Magyarországon a korszak „végzet asszonyává”. Hajviselete, sminkje, válltömése, sötét és kiemelt műszempillás szeme, kirúzsozott szája követendő mintává vált. Magassága miatt sokszor lapos sarkú cipőt viselt, hogy ne legyen magasabb filmbeli partnereinél. Sokszor viselt nadrágkosztümöt és zakót, férfias vonalú ruhákat. „A blézerre kihajtott óriási fehér női blúzgallért Karády-gallérnak nevezték el” (Gajdó). Állandó kellékei: a kalap és a cigaretta, melyek szintén a vamp és a garszon kiegészítői. A kalap mint attribútum a társadalom lélektanában egyet jelentett Karády alakjával, népszerűségével, titokzatosságával és mozgásával, amelyet az emberek utánozni és követni és Tolnai Világlapjában egy előadás fotóján tűnik fel