Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 9. szám = Kortárs kritika - TÉKA - Balogh Dóra: A divat társadalmi kontextusai. F. Dózsa Katalin - Szatmári Judit Anna - Szentesi Réka (szerk.): Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok
tározó jelenségekről. Több tanulmány alkalmazza a korabeli sajtóvizsgálat és a személyes interjúk módszertanát. A tanulmányok a tárgyalt korszakok társadalmi normáira és azok médiamegjelenítéseire fókuszálnak. A kötet képanyaga a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának viselettörténeti műtárgyaiból közöl válogatást. A kötet zárásaként a textilgyűjtemény anyagairól kapunk tájékoztatást, melyben külön kiemelik a 20. századi magyar iparművészek és kortárs tervezői darabok fontosságát. A Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok cím az egyetemes fogalmak használatával sok területet érintő kötetre utal. A címben szereplő fogalmak a kutatási területek különböző értelmezési metódusai tekintetében sokszínű használati lehetőséget biztosítanak. Szentesi Réka a fogalom tisztázását tűzi ki célul A divattörténeti kutatások elméleti háttere tanulmányában. Fogalomtörténeti kutatása a divatelméleti és divatszociológiai háttérre, a divat és társadalom viszonyára, a divat mint kommunikációs csatorna jelenségére, a divat és a gazdaság öszszefüggéseire terjed ki. A divat szó szinonimájaként helytelenül használt viselet és öltözet szavak súlyozzák az értelmezés problémakörét. A problémakör megvilágításához Roland Barthes szemantikai kapcsolatra épülő tézisét alkalmazza, miszerint „az öltözködés jelentése gazdagodó tendenciát mutat, ahogy az öltözetről a viselet irányába mozog”. A divat szónak a definiálására sok kísérlet született, melyek a fogalom komplexitását bizonyítják. Nem beszélhetünk tömör, univerzálisan elfogadott, értelmező szótárakban megjelenő definícióról, hiszen állandóan változó jelenséggel van dolgunk, mely külső és belső folyamatok összességét írja le. A kötetben többször találkozunk a külső, külsőség, megjelenés és a belső, én, énkép kifejezés fogalompárral. A divat nyilvánosságban betöltött szerepének vizsgálata során az egyén, az én reprezentálása felől a leszivárgáselméleten keresztül és a divatinformáció változásán át halad a tanulmány a demokratizálódás és az elérhető divat jelensége felé. A testelméleti kutatások szintén értékes forrásként szolgáltak Szentesi tanulmányához, melyek a felöltöztetett egyén szerepét vizsgálják a társadalom, az identitás, a kultúra rendszerén keresztül. Szentesi vizsgálja továbbá Foucault börtönelméletét is, mely jól példázza a külső kontroll és a csoportszellem hatását a személyiségre. A megjelenés mint jelrendszer mindig erős mintát követ. Milyen mértéket kell hogy öltsön egy megjelenési forma ahhoz, hogy divattá minősüljön át? F. Dózsa Katalin nemcsak a minta nagyfokú elterjedését, hanem annak hosszabb távú megszilárdulását is kiemeli a divattá minősülés feltételeként. Az utcai megjelenésen túl az elsődleges divatinformációs forrás a divatlap, melynek fokozott elterjedése a vásárlói igények és szokások átalakulásával párhuzamosan jelentkezik. A divatlapok a sokszorosító grafikai eljárások hatására egyre gyorsabban közlik az aktuális divatot, melynek köszönhetően fokozatosan megszűnik az időbeli szakadék a márkák kollekcióinak piacra kerülése, külföldre jutása, illetve az utcai divatba való kiszivárgásuk között. Többek között ez a folyamat kelti életre a szellemi tulajdon védelmének igényét. F. Dózsa Katalin a kötet második tanulmányában a divatlap születését és fejlődését kronologikusan tárgyalja a 18. század végétől 1830-ig. Kitér a nagyobb divatlapok megjelenésének kezdeteire, rendszerességükre és tartalmi felépítésükre. Mindemellett részletesen elemzi fogadtatásukat is. A lapokhoz köthető személyeket név és foglalkozás szerint is bemutatja: írók, költők, grafikusok, fodrászok, divatáru-kereskedők, rajzolók és a metszeteken, divatképeken szereplő híres személyek jelennek meg az első divatlapokban. A lapokban felvonultatott történelmi személyek megjelenésükkel friss divatinformációt közvetítettek a közönség felé, s ez a jelenség a mai bloggerek és vloggerek kultúrájában is felismerhető.