Korunk, 2019 (III. folyam 30.)
2019 / 9. szám = Kortárs kritika - TÉKA - Balogh Dóra: A divat társadalmi kontextusai. F. Dózsa Katalin - Szatmári Judit Anna - Szentesi Réka (szerk.): Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti tanulmányok
m 2019/9 Egyénre és helyzetre szabott a szereplők szóhasználata; nyelvi regiszterükkel erős érzelmi töltetet hitelesítenek mindannyian. Tamási Áron műveinek feleselő hangnemére emlékeztetnek. Verbalitásuk míves jellegét sajátos szóhasználat, nyelvi leleményesség adja. Regionalizmusok, román nyelvből átemelt, olykor fonetikus átírással magyarított fordulatok, játékos megfogalmazások színezik főleg Kali, de Annuska beszédmódját is. Az idegen szavakat és kifejezéseket találékonyan, jókedvűen alkalmazzák mindannyian. Például a felfortyanás vagy dühkitörés következményeként; boszumfát, vagyis boszszús, duzzogó - mondják valamennyien egymástól függetlenül, különböző helyzetekben. Az Omerta női szereplőinek életvezetését meghatározza extrovertált alkatukból adódó, fokozott szókimondásuk. Sok esetben önmagukat bátorítják, védtelenségüket palástolják, ezért vértezik fel magukat „fűszeres” szóhasználattal. Érzelmi kapaszkodót, életfilozófiát jelent számukra a verbalizáció. Többet, mint a szó hagyományos értelmében vett mese, mely fontos szerepet játszik Vilmos, a feltalálókertész életében is. Igaz, ő munkájával és jegyzetei révén élhetővé zabolázza kétségeit, de - minthogy többre vágyik - mentsvárat épít magának Kali mesemondásából csakúgy, mint az Annuska jelenlétében megélt, vele töltött, önfeledt pillanatokból. Mind a négy „elbeszélő” szerencsésen ötvözi személyes indulatait a természetes játékossággal. Az érett bölcsesség nemcsak a lassan középkorú Kali és Vilmos gondolkodásmódját jellemzi - korát meghazudtolja Annuska életfelfogása is. A szereplők beszéltetésével megelevenednek mintegy másfél évtized történelmi-szociális tablói, melyek a múlandóság változatait hitelesen dokumentálják: a négy könyv történetei az omerta ellenére kimondatlan bizonyossággal a jövő, az örökös emlékezet felé araszolnak, holott már jelenükben bizonytalanságba torkolltak. Medgyesi Emese 120 A DIVAT TÁRSADALMI KONTEXTUSAI F. Dózsa Katalin - Szatmári Judit Anna - Szentesi Réka (szerk.): Divat, kultúra, történelem. Divattörténeti Tanulmányok ■ A kötet Dózsa Katalin divatelméleti munkásságának újabb hiánypótló darabja. A második divattörténeti konferencia anyaga, az első, Divat, egyén, társadalom. A Divattörténeti Tudományos Konferencia tanulmánykötete címmel megjelenő kötet folytatásaként, az elsőnél jobban körülírt témaválasztással jelent meg. Az első kötet szerteágazó tematikája után a Divat, kultúra, történelem tanulmányai kifejezetten a magyar vonatkozásokra reflektálnak, így a kötet a magyar divatelméleti kutatások szempontjából még inkább releváns, emellett a történeti vonatkozások sokasága miatt több szakterület számára is hasznos forrásként szolgál. A kötet nyolc tanulmányt tartalmaz, melyek a divatot egy-egy norma,elv, társadalmi szerepvállalás kommunikációs csatornájaként és prezentációs eszközeként vizsgálják. Az eszme- és fogalomtörténeti vizsgálatok mellett társadalmi beszédmódok kutatásán keresztül kapunk részletes képet a 19-20. századi magyar divattörténetet megha- ELTE Eötvös Kiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp., 2018.