Kossuth Népe, 1945. április-június (1. évfolyam, 1-50. szám)
1945-05-04 / 5. szám
é Színház A fasiszta színészek ingatlanait a színész-jóléti intézmények kapják Életrevaló, minden támogatást megérdemlő terv született a színészek között s a színészek szabad szakszervezetében. A terv közérdekű kérdéssel foglalkozik: mi történjék a fasiszta érzelmű színészek ingatlanaival, házakkal, villákkal, birtokokkal? Ezeket az ingatlanokat a színészhazaárulók úgysem fogják használni többet, hiszen legtöbbjei éppen az ingatlantulajdonosok, elmenekültek az országból. Itt áll tehát egy sereg ház és birtok: Kiss Ferenc budai villája és dunántúli földje, Páger Antal háza és telke Budán, a Muráti— Vaszary-házaspár budai bérháza, Szeleczky Zita villája, részint használhatatlanul, részint gazdátlanul, de mindenképpen haszontalanul. Bizonyos, hogy ezekre az ingatlanokra valaki hamarosan szemet vet az elmenekült fasiszta, színészek hozzátartozói közül s megpróbálja jogtalanul megkaparintani. Jogtalanul azért, mert hiszen ezeket a birtokokat a volt tulajdonosok a magyar színészet elárulásával, náci konjunktúrában szerezték, azt is mondatnak, szinte háborús nyerészkedéssel, tehát a mi megítélésünk szerint itt öröklésnek, vagy ajándékozásnak nincs helye. Így merült fel az az életrevaló terv, hogy ezeket az ingatlanokat a színészjóléti intézményeknek kell adni, legyen belőlük színész-szanatórium, színészüdülő, nyugdíjas színészek háza, legyen belőlük olyan intézmény, amely a magyar színészek javára szolgál. A tervet legközelebb a vasárnap reggel nyolc órára a Művész Színházba összehívott szakszervezeti közgyűlés tárgyalni fogja s remélhetőleg napirenden is marad mindaddig, amíg a színészek javára eldől. Térítsék meg legalább így a fasiszta színészek azt a szörnyű kárt, amit viselkedésükkel, propagandájukkal kartársaiknak és hazájuknak okoztak. Meghalt Pacséry László Gyásza van a magyar filmszakmának, 58 éves korában hirtelen meghalt Pacséry László, az ismert filmíró, fordító és dramaturg. Pacséry László hetek óta gyengélkedett Budapest ostroma előtt, leánya kívánságára, az egyik balatonmenti kis községbe vonult viszsza családjával. Itt elveszítette leányát, aki három nap alatt — orvosi segítség és gyógyszer nélkül —, torokgyíkban meghalt. Amikor, visszatért Budapestre, budai lakását romokban találta. A sorozatos csapások felőrölték erejét, ágynak dőlt és ily állapotban érte a szívszélhűdés. Személyével súlyos veszteség érte a filmszakmát, amely benne egyik legrégibb, tehetséges, lelkiismeretes és egyik legjobban képzett tagját vesztette el. Pacséry László munkástagja volt a hajdani híres Nyugat gárdájának is. Halála általános, mély részvétet keltett. Szombaton megnyílik a Belvárosi Színház ötévi hallgatás után ismét felcsendül szombaton a Belvárosi Színházban a színpadi szó. Moziból ismét színház lett belőle. Bárdos Artúr rendezésében a megnyitó darab Török Sándor „Különös éjszaka“ című játéka lesz, amely arról szól, hogy egy híres író, halottaiból feltámadva, egy éjszakán visszatér a feleségéhez. A darabot Török Sándor hasonló című regényéből dramatizálta. Az írót a színpadon Tímár József játszsza, a női főszereplő Bulla Elma. MAI SZÍNHÁZI MŰSOR Operaház: Verdi: Requiem (4). — Nemzeti Színház (a Magyar Színházban): Bánk bán (%5). — Nemzeti Kamara: Karnyóné (%5). — Művész Színház: Három Molnár-egyfelvonásos (%5). — Szabad Színház: Géprombolók (5). — Fővárosi Operett: Csárdáskirálynő (%5). — Pódium: Szájkosár nélkül (%&). — Medgyaszay Színpad: yilliU rwMláarm. * 1045. május 4. ár Órát... Aranyat... Ékszert... Pillanatkép a „néptőzsdéről" Úgy áll ott a sarkon, mintha éppen csak sütkérezne. Áll és vár. Felette minden gyanúnak, könnyedén. Majd váratlanul működni kezd és e pillanatban az óvatlan sietőt valami sziszegő susogás csapja oldalba: — Órát!... aranyat!... ékszert!... dollárt!... fontot veszek! Ő sziszeg, — a sütkérező. Pontosabban, ő és társai, akik nem tudni honnan, ellepték a Newyork-kávéház környékét. Vesznek, adnak és — becsapnak. A „legmagasabb ár“ jelszava alatt, iparigazolvány nélkül. — Van aranya? Nézze, én adok magának a legtöbbet. — Mennyi az a legtöbb? — Adok 125-öt a tizennégyesért. (Nyájas olvasó, a 125, az pengő, a tizennégyes, az karát, természetesen grammonként.) — Kevés! — Hogy-hogy kevés? Talán 200-at akar? — s úgy tesz, mint akit megbántottak. — A tőzsdén 175-tel vették. — Akkor menjen oda! Itt a „népbörzén“ mi csináljuk az árakat. Süket dolog a tőzsdét emlegetni — horkan és Még mindig a romok alatt fekszik Gulácsy Irén, a kiváló magyar írónőnek, számos nagy történelmi regényünk írójának holtteste. A Vitézutcai ház, amelyben lakott, az ostrom alatt teljesen összeomlott a Margitrakparton végigvonuló náci-nyilas lőszervonat felrobbanása következtében. Gulácsy Irén jó történelmi érzékkel, finom magyar ösztönnel mindvégig a német veszedelmet hirdette írásaiban, mintha megérezte volna szegény, hogy ő maga is ennek a pusztító európai erőnek lesz az áldozata.* Vérmérgezésben meghalt Várady Ili, a régi operettszínpad ismert alakja, az egykori híres tenniszbajnoknő, Várady Aranka testvére. A felső ajkán pattanást kapott, a seb elmérgesedett s a vérmérgezés nyolc nap alatt végzett Várady Ilivel, akit ismert és szeretett kedves egyéniségéért, kitűnő humoráért a városnak úgyszólván egész társadalma. ' * * „Megy" a moziknak — mondja a közönség. De csak a közönség, mert a moziigazgató mást mond. Szerinte: „nem megy!“ Nem, mert van 20% vigalmi-, 15% forgalmi-, 5% repülőalap, 8% középület-újjáépítési, 15% Nemzeti Segély-adó és adóféleség. Valóban, ha ezt összeadjuk, pontosan kijön a 63 százalék, mely nyakon csapja a bruttót. De nincs vége még, mert ugyebár van filmkölcsöndíj, a Bétában 45%, plusz minimalizált alkalmazotti fizetés, plusz közmunkaváltság, plusz családi pótlék, plusz OTI, MABI, üzemi kellék, villany, vetítőszén, seprő, rongy .. . Elég! Tény ezzel szemben, hogy körmenetnyi tömeg is van a jegypénztárak előtt. Ejnye, ejnye! Várjon melyiket sajnáljuk? .. . A tavaszi könyvpiac egyik első portékája Góth Sándor Moliére-életrajza lesz. A kiváló, nagy kultúrájú színész hosszú éveket szentelt a Moliére-kutatásnak s ma egyik legalaposabb ismerője a francia vígjáték mesterének. Az életrajzot Góth Sándor napló formában írta meg. A könyv a napokban meglepőten egész belekékül. Látszik, a „tőzsdét“ igen zokon veszi. — Mit ad a fazonért? — Ali, hogy fazon...? — A lánc például. A tőzsdén ugyanis... — Nézze — s most már nagyon dühös —, ad vagy nem ad. Ha igen, akkor gyerünk, apuskám, ha nem, akkor „almás“ az ügy! — ezzel otthagy, mint akit halálra sértettek. De szünet nincs. A konkurrencia éber és máris sodródik. Egy aranyóra cserél gazdát és a beszédből kiveszem, hogy az üzletfél őt találja a legtöbbet ígérőnek. Lám, mégiscsak „jó ember“. S mert diszkrét is, a kapu alatt fizet. Belső zsebéből virítanak a százaskötegek. Ennyi történik csupán a „néptőzsdén“ néhány pillanat alatt. Már amennyit én észrevettem. Mert nem jámbor tavacska a pesti „mélyvíznek“ ez a halászterülete. S nem „pióca“-mentes. A „jó ember“ közben új frontot vesz és tovább „sütkérezik“... A pesti utca lohol, de egyetlen parányi rendőrt nem hoz magával az ár. Pedig aranyat érne!... ( A Pódiumba látogatott el először a rádió riportere, színházaink közül. A színház vidám műsorából: Fellegi Teri és Komlós Vilmos egy-egy magánszáma, Feleki Kamil és Rátonyi Róbert párosjelenete és „Előjáték a pódiumhoz“ címmel egy kabaréegyveleg, melyben a társulat minden tagja szóhoz jut, került viaszlemezre. Ezzel hosszú idő után újra megkezdi sétáját a magyar rádiószínházaink között. * A „Latabár-hármas“ — a fiúk és az apa — új ötletével „mutatkozik be“ a Latabár-család a közönségnek Áldozócsütörtök délelőttjén az Operettszínházban. A matiné érdekessége, hogy a műsort a Latabárok rendezik, írják és játsszák egy végiében, három órán keresztül, Honthy Hanna, Fényes Aliz, Rátkay Márton és Rátonyi Róbert közreműködésével.* „Végre egészséges kapcsolatot akarunk teremteni a szabad magyar sajtó és a filmszakma között — e nemes elhatározás megteremtésének jegyében rendezi meg első sajtófogadását péntek délután a Magyar Filmalkalmazottak Szabad Szakszervezete. Új hang, friss hang és szépen szól. S még szebben szól, ha hozzátesszük, hogy a szabad magyar sajtó is hőn óhajtja ugyanezt. Gyermekelőadás a Fővárosi Operettben. Szombaton d. e. 11-kor megismétlik a „Hamupipőkét“ a pesti gyrmekvilág örömére. Rádióműsor — Péntek — Budapest I. 549.5 m. 12.00: Harangszó, hírek. — 12.15: Hanglemezek. — 12.35: Idszerű tanácsadó. — 12.50: Hanglemezek. — 13.45: Rendeletek ismertetése. — 14.00: Hírek. — 16.00: Hanglemezműsor. — 16.10: Az orosz nyelv tanulásáról. — 16.15: Egyveleg Chopin műveiből. Marek Weber zenekara. Hanglemez. — 16.25: „Az elnyomatás éveinek költői.“ Radnóti Miklós verseiből. Bevezetőt mond Tolnai Gábor, Ascher Oszkár szavai. — 16.40: Tátrai Vilmos hegedül, zongorán kíséri Petri Endre. — 17.00: Hírek. — 17.15: Szakszervezeti tanácsadó. Kossa István előadása. — 17.40: Hanglemezek. — 18.00: Hírek. — 18.15: Földműves-műsor. Nagy Imre földművelésügyi miniszter beszél. — 18.30: Az új gazdák tanácsadója. — 19.00: Hírek. — 19.15: A budapesti közművek helyzete. Előadás. — 19.25: Kenedy—Szemere zongorakettős. — A Magyar Filmalkalmazottak Szabad Szakszervezete felkéri a moziüzemvezetőket, helyettes üzemvezetőket és a mozik alkalmazottait, hogy kedden, május 8-án reggel 1í 9 órakor a szakszervonat helyiségében je• moil Mekn—tilj ■tegslskl- Szabadrablás volt az elmúlt héten a labdarúgósportban. Ez azt jelentette, hogy a Szövetség a nyolc munkáscsapat védettsége mellett megengedte, hogy a többi egyesületből az egyheti időtartam alatt a játékosok bármelyik más egyesületbe azonnal igazolhatók legyenek. Hiába vigyáztak az edzők, intézők, hiába óvták a csapatot más egyesületek vezetőitől és idegenektől, a játékosok nagy része mégis csak kapott ajánlatot, hogy hagyja el régi egyesületét és új színekért küzdjön a meginduló háromhónapos bajnokságban. Voltak játékosok, akiknek pénzt, élelmiszert és voltak, akiknek kitűnő állást vagy hivatali előléptetést ígértek, ha hajlandók aláírni az igazolási ívet Ez az egyheti szabadrablás egyikmásik nagymúltú egyesületünket meggyengítette. A legtöbb egyesületi vezető előtt még mindig nem alakulhatott ki az a csapat, amellyel elindulhat a vasárnap kezdődő bajnokságban. A felszerelési gondok mellé olyan mértékben, mint soha, előtérbe jöttek a csapatösszeállítási gondok. Most, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség kijelölte azt a tizenkét csapatot, amely az első osztályban indul a bajnokságért, a vezetők azt mondják , nem főnyeremény ma az első osztályban játszani. Az új bajnokság csak három hónapig tart és ennek befejezése után a négy utolsó helyezett kiesik. Nehéz a mai helyzetben megjósolni, hogy a sok megtépázott csapat közül melyek kerülnek a tabella végére. Bármelyik egyesület könnyen lehet a sereghajtók között és a kiesés veszélye fennáll minden nagy csapat részére. Könnyű lesz kiesni, de könnyű lesz feljutni is. Ősszel ugyanis tizenhat csapat indul majd az 1945—46. évi bajnokságban. A másodosztály háromhónapos küzdelme után tehát nyolc csapat kerül majd fel az első osztályba. Egy valamennyire is felkészült volt NB csapatnak, az aránylag gyenge másodosztályú mezőnyben, simán kell nyernie a bajnokságot Megindul tehát a küzdelem a bajnoki pontokért és talán még sohasem volt olyan nehéz megjósolni, kik lesznek az elsők és kik lesznek az utolsók között Füleky József. A Ferencváros Schaffer és Berkesi után Szabó Pált választotta és szerződtette edzőnek. A népszerű „Paksi“ a 33-as FC középcsatára volt hosszú ideig, majd az Elektromos színeiben küzdött, ahol játékával nagyban hozzájárult annak idején ahhoz, hogy az Elektromos az első ligába került. Mikor abbahagyta a játékot, az Elektromos ifjúsági, a Ganz, majd a Szövetség edzője lett. Mindháromhelyen eredményes nevelési munkásságot fejtett ki és nagyon sok jó játékos került ki a keze alól. A Ferencvárosba került Kubala ugyancsak az ő neveltje. Az új edző működése elé a legnagyobb reményekkel tekint a Ferencváros vezetősége és szurkológárdája. A játékosok pedig, mikor felvetődött az új edző kérdése, egyhangúlag mellette foglaltak állást. Az Elektromos megóvta a Labdarúgó Szövetség határozatát, amellyel a másodosztályú egyesületek közé sorolták. Egyébként az elmúlt héten tartották a közgyűlésüket, ahol megválasztották az új vezetőséget, a nevüket pedig Elektromos Munkás Testedző Egyesület névre változtatták. A legnagyobb fővárosi üzemi munkásegyesület díszelnökké: Vas Zoltánt, Jámbor Alajost és Pintér Bélát, ügyvezetővé pedig Füleky Józsefet választotta. Dobler Antal Károly testnevelési tanár kerül, mint hírlik, a Testnevelési Főiskola igazgatói székébe. A kiváló szakember a felszabadítás után a sportélet feltámasztásában is tevékenyen közreműködött s a Szociáldemokrata Párt nevelési szakosztályában is mint annak ügyvezető elnöke értékes munkát fejt ki. Megindul a tenniszélet. A Park Klub Stefánia-úti pályáján az élgárda tagjai (Asbóth, Körmöczy) máris elkezdték az edzést, készülnek a BISAC sporttelepének pályái is, valamint a Thököst úti Unió-pályák.