Közalkalmazott, 1949 (3. évfolyam, 14-29. szám)
1949-03-02 / 14-15. szám
Bttmámra . Szocialista állam szocialista alkotmány Ebben a rövid cikkben néhány alapvető szemponttal szeretnénk az olvasót megismertetni, olyansempontokkal, amelyek a Szovjetunió alkotmányának küönleges jellegzetoseég©, és amelyek ezt az alkotmányt döntően elhatárolják minden eddigi alkotmánytól. A szovjet alkotmányi alaptörvényt 1936-ban alkották meg és ■zon 1947 február 25-én eszközöltek néhány módosítást 1936-ban a Szovjetunió lényegében már magvasította a szocializmust, vagyis mindazt, amit a kommunizmus első fokának nevezünk- Az alkotmány hűen tükrözi vissza ezt a társadalmi és gazdasági berendezkedést A Szovjetúnióban minden hatalom a város és falu dolgozóiét akiket a dolgozóik küldötteinek szovjetjei képviselnek. Ez a szovjet alkotmányinak legfőbb alaptétele és Itt van a szovjet alkotmány legkimagaslóbb ellentéte a polgári alkotmányokkal szemben. A burásod országok alkotmányai kivétel nélkül a kaptalista rendszer megdönthetetlenségét viasják. Azt állítják, hogy az alkotmánynak a kapitalizmus elvein kell felépülnie. Helyesnek tartják, hogy a termelőeszközök és a munkaeszközök a tőkéseik kezében tegyenek, hogy egyik ember a máskat kizsákmányolhassa és azt az alapvető sajátosságot tükrözik, hogy az államhatalommak a vagyonilag és jövedelmileg kiváltságosak kezében kell tennie. A Szovjetunió alkotmánya az EV, amely ezeket a tételeket megdönti és a felső tízezer uralma helyett a dolgozó milliók unalmát valósítja meg. A szovjet alkotmány nem enged lehetőséget a munkanélküli életre. A munka a Szovjet Szó és alista Köztársaságok Szövtségében minden munkaképes polgárnak kötelessége és becsületbeli ügye annak az elvnek alapján, hogy aiki nem dolgozik, az ne is egyék.* Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, a munkásosztály élcsapata! Éljen Rákosi Mátyás a magyar dolgozók szeretett vezére! Ezeknek az elveknek tökéletes érvényesülését biztosítja a Szovjetunó államszervezete, az államigazgatás és különösen a szovjet választási rendszer, amely általán©z egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján teszi lehetővé a szovjet polgárok szabad akaratának megnyilvánulását. A polgári szabadságrjogoknak' —_ a fentin kívül is — igen nagy jelentőséget tulajdonít az alkotmány Nemcsak felsorolja, vagy ünnepélyesen deklarálja ezeket, hanem minden polgári jog mellett felsorolja azokat az eszközöket ■'«, amelyek garantálják, hogy ezek a jogok ne csak papíron létezzenek. Az alkotmány kimondja pl., hogy a szovjet polgároknak joguk vanaz üdülésre, de egyben megjelöli e jog érvényesülésének eszközeit: a nehéz munkaviszonyok között dolgozó szakmák munkaidejének fleszállítását, az évenkénti fizetéses szabadságot, a dolgozók szanatóriumait üdülőotthonait, klubjait Ebben a keretben természetesen nem lehet kimerítően foglalkozni szovjet állam alkotmányával Rövid ismertetésünkkel nem is kívántunk más célt elérni, mint felkelteni azVasó érdeklődését. A Szovjetunió alkotmányának elélyedő tanulmányozása segítségünkre l°sz a szocialista állam megismerésében, amelyet megvalósít iz mi népi demokráciánk legfőbb célja. Dr. Számor Lajos »KÖZALKALMAZOTT. Március 1. Indul a szocialista munkaverseny , megmozgatja az üzemek, bányák dolgozóit, hogy új lendülettel, új eredményekkel segítsék elő a termelés vonalát, a hároméves tervnek a kitűzött idő előti végrehajtását és teremtsék meg az új ötéves terv elindításaik feltételeit. Az üzemek, bányák népe Diósgyőr felhívása utána szocialista munkaerkölcs szellemében, a feladatok nagyságát ismerve, kezd hozzá ehhez a munkához Március 1-én a hivatalok dolgozói, a közalkalmazottak nemcsak elismeréssel, együttérzésel, megbecsüléssel fordulnak az üzemi dolgozók felé, hanem maguk is keresik azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a politkai változásokat visszatükröző szocialista versennyel párhuzamosan induljon meg egészen széles körben a hivataali munkát megjavító megmozdulás. A kérdéssel fontosságának megfelelően foglalkozik a »Közalkalmazott* ünnepi száma is, foglalkoznia kell — mert valamenynyiünk problémája — a kérdéssel a II- kongresszusnak is. Indul a verseny, emelkedik a termelés, folyik a szocialista építés az üzemekben de javulni kell a munkának a közhivatalokban is, s a kongresszusból várjuk, hogy munkánk irányát, a fejlődés ütemét a második küldöttközgyűlés szabja meg. ........... _ Dr. Szirbik Ferenc Kramenkó is Hindszentg Mi köze a kettőnek egymáshoz? Mindkettő áruló Kravcsenkó bűnére nehéz megfelelő jelzőket találni. Ez az ember akkor szökött meg szolgálatából és akkor adta oda a nevét, hogy reá hivatkozva azamerikaiak anti-bolsevista hazugsághadjáratot indíthassanak, amikor a Szovjetunió az egész világszabadság után vágyódó népeiért, az amerikaiakkal még szövetségben harcolt a náci fasiszták ellen és így Kravcsesnkó hazugságaival a nácik propagandájának is szolgálatot tettek. Sajnos, csak jóval később történt meg, hogy egy francia újságíró felderítette és megírta, hogy a hírhedt Kravcsenkó-könyvet nemhogy az áruló orosz írta volna- de még csak nem is olvasta A franciaországi kommunistamozgalom Állandó erősödése vezethette az amerikai reakciós, imperialista köröket arra az elhatározásra, hogy perrel támadják meg a leleplező újságírót és ehhez a perhez, magát Kravesenkőt is Parisba küldjék. Ott azután kiderült, hogy az újságíró jól felkészült a perre,a tanúkihallgatások a »Saját* könyvét nemhogy megíró, de még el sem olvasó Ü-gyeaukó terhére ütötték ki A Mindezen typer még kézzelfoghatóbb vereségét hozta az imperialista reakciónak. Itt nemcsak az derült ki, hogy az esztergomi terveken amerikai hóbort is uszító politika szolgálatába szegődött, hogy viszsza akarta hozni Magyarország trónjára a Habsburgokat, hogy el akarta venni a néptől a földet és a nyárakat, azért, hogy visszaadja a régi elnyomó kapitalistáknak, hímem kiderült az is, hogy igen rossz összeesküvő és gyenge ember. Nem hős, aminek szerették volna őt feltüntetni, hanem olyan valaki, aki a bajban még bűntársait is hajlandó cserbenhagyni, abban a reményben, hogy ő büntetlenül szabadulhat. Ez a két per a világ elfogulatllan demokratikus közvéleménye előtt leleplezte az imperialista reakció lelkiismeretlenségét és aljas munkamódszereit. Megvásárolnak mindenkit, aki kapható és minden eszköz jó nekik, a mivel ártani remélnek a szocialista fejlődésnek, a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak és nem utolsó sorban a béke ügyének. Hazugságokkal és ráírat malmákkal nem lehet megállítani a világ fejlődését és nem lehet megakadályozni azt sem, hogy a dolgozók az egész, világon tisztán lássanak és előbb vagy utóbb kialakuljon a bók© híveinek egy közös frontja az imperialista uszítók ellen. A Mindszenty-ügy miatt Magyarországra zúdított rágalmak nem tudják gátolni a magyar népi demokrácia fejlődését és a világ öntudatos és elfogulatlan dolgozóinak szemében csak azoknak ártanak, akik a rágalomhadjárattal nekünk akartak ártani. . A Kravcsenko-per az amerikaiaknak árt és nem a francia munkásmozgalomnak. Ez a Mindezenty- és Kravesenko - ügy tanúi ága. Orbánná SZÍNES szőttes... Egyik vidéki csoportunk jó kikerült farsangi cetét rendezett. A meghívót pénzügyi határozat formájában nyomatta ki, hogy kifigurázza a nehézkes, a beszélt nyelvtől függetlenül élő közalkalmazotti nyelvezetet. Forgalmiadóhivatal Szabadi út 13. — Ted.s III. Tárgy:közösségi adókötelezettség 211949. HATÁROZAT. A pénzügyi hatóság érdemben vizsgálat alá vette Címadóterhes társadalmi kötelezettségét és az íratlan községi törvény, továbbá a farsangi jogszokások alapján kötelezi arra, hogy folyó hó 19-én este 8 órakor az ipartestület székházának nagytermében különbeni elővezetés terhe mellett és kihallgató a céljából annál is inkább jelenjen meg, mert ellenkező esetben önmagának soha meg nem bocsájtható kárt okoz azzalhogy nem vehet részt ugyanakkor megtartandó zártkörű, műsoros- táncos, farsangi összejövetelünkön. Megokolás. "A fenti értelemben kellett határozni, mert a pénzügyi hatóságok ismerve Cím előnyös társadami tulajdonságait, összejövetelünkre nélkülözhetetlennek minősítették. Jelen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Erről érzésüknek: 1. a pénzügyi hatóságok rendezőbizottága szigorú számontartás. 2 Cím pedig miheztartás végett azzal a kötelezettséggel, hogy az idézett tárgyalásra vidám jókedvét, szerető együttérzését és végül kellően felszerelt pénztárcáját hozza magával. Italról, zenéről, mókáról, műsorról,büfféről a rendezőség gondoskodik•1949. évi február hó 16. Kongresszusielőszó MINDEN demokratikus testület J életében legfontosabb pillanat a kongresszus Mert ez nem más, mint a nagy nyilvánosság előtti beszámoló egy időszakról, nyílt bell- 5 mérése az esetleg elkövetett hibáknak és kiemelése azoknak az érdemeknek, amelyeket a vezetésre hivatottak a köz érdekében tettek! A KÖZALKALMAZOTTAK nagy tábora élénk figyelemmel kíséri a kongresszust. Mindenhol megvá- r lasztották a küldötteket, akiknek hivatása megbízóik érdekeit képviselni. Ez az érdek pedig a múlt hagyományaival szakítva nem lett hét egyéni; értve alatta, nem képvviselhet például csak segédhivatali, vagy fogalmazási szakon levőket, hanem az összességet. A KÖZALKALMAZOTTAK elő■ szer 1919-ben alakítottak szakszervezetet. A reakciós ellenforradalom a munkásáruló jobboldali Peyerrel szövetkezve ezt megszüntette, mert nem akarta tűrni, hogy a közalkalmazottak öntudatra ébredjenek, s nem akarta, hogy ez a sajnos, , gyakran mindenre kapható réteg " kicsússzon kezéből és ne az állam" hatalmat szolgálja, amely akkor nem volt más, mint párezer család önző, egyéni érdeke. PEDIG, de kellett volna szakszerevezeti nevelés! Nem születhetett volna az a sok főnök, aki gerinctelen, puhány volt fölfelé és könyörtelen zsarnok lefelé. AZ 1930-as ÉVEKBEN volt egy látszat szervezete a közalkalmazottaknak. Ennek volt egy joga, a mormoldai jog• A kormányzat »»•ogalmazta, hogy *Na most ezt követelhetitek, ezt majd megadom«• És a ' szolgalelkűségtől áthatott vezetőség követelt, de nem többet és nem ke Jvesebbet, mint amit neki diktáltak- Es aztán az előre tudott eredményt, mint nagy vívmányt ünnepeltették Iemketteken, ujságcikekk hasábján. És ha sohasem, de akkor igaz volt, minden szervezetnek olyan vezzetősége van, amelyet megérdemel. Az akkori közalkalmazottak pedig nem érdemeltek mást. ELFELEJTETTÉK, hogy a szer Vvezett kiállás igenis nemcsak erőt , hanem hatalmat is jelent. A század elején a vasutas kartársak kivívták " a maguk jogait és a postatakarék" pénztárban * 1910-ben a sztrájkoló kartársak. ’ AKÖZALKALMAZOTTAK II. KONGRESSZUSA* nem a kizsákmányoltak összejövetele■ Népi depmokroeiában élünk, hol a dolgozók összessége nemcsak a hatalom birtokában van, hanem küldötteivel gyakoroltatja is, ebben a bámulatos fejlődésben, újjáépülő országban. « A TŐKÉSEK bilincseitől megszabadul értelmiségi dolgozók összejövetele ez a kongresszus, amelynek célja megbeszélni, összhangban a többi dolgozókkal azokat a mindennapi problémákat, amelynek eredménye: erőssé tenni az országot, támasza és talpköve a " SZABADSÁG. .. " lljim CL nagy futás zatay . Ennek « regénynek nemcsak a daa - de a tárgya és a tárgy feldo’gozás In meglepően újra érdekes. Az események egy épülő traktorgyár és a futással». ’ kon készülő traktorok köré csoportopsulnak. Az igazi hősök azonban a műn* ' kések. Az ő sorsukat, küzdelmükéit, eg • munkán keresztül a szocialista társadalomhoz való viszonyulait ismerteti meg velünk az író. Az alakok nem futószalagon készült bábok, hanem erényből és gyengeségből összegyúrt eleven emberek. A szocialista társada*lom minden építője ráismer itt a maga életére, hivatására, gondjaira, örömeire — és roppant lehetőségeket rejtő jövőjére is." Népköztársaság:clukban népi közigazgatási!