Közalkalmazott, 1980 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-08 / 1. szám
XXXIII. ÉVFOLYAM ÁRA 1,50 FORINT A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1807TANUÁRA Egységben cselekedni írta: dr. Prieszol Olga # Életünk folyamán természetes a számvetés, mert csak ily módon alakíthatjuk ki rövidebb és hosszabb távra örömöket, sikereket adó céljainkat, így válik mind gazdagabbá életünk. A nehézségekkel, a gondokkal is szembe kell néznünk, mert azok rendszerint nem tűnnek el önmaguktól. Jól tudjuk, az egyes ember lehetőségei, adottságai sok tekintetben elválaszthatatlanok a társadalmi körülményektől. A társadalom is csak akkor fejlődhet egészségesen, ha ahhoz megfelelő alapot teremt az egyének, a közösségek egységes cselekvése, fegyelmezett, jó munkája, együtt gondolkodása. Hazánkban, amint azt az MSZMP XII. kongresszusára kiadott irányelv megfogalmazza, a párt „a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában élezte népünk bizalmát, cselekvő támogatását.” Ez a bizalom és cselekvőkészség volt a szocialista építésben elért eredményeink fő forrása a felszabadulás óta eltelt 35 esztendő alatt. Társadalmunkban természetes, hogy a Központi Bizottság nyilvánosan megjelenteti a társadalmi élet minden területét érintő irányelveit, lehetővé teszi mindenki számára, és kéri, hogy a pártpolitika, a XII. kongresszus politikai vonalának kialakításához adjanak véleményt, éljenek javaslatokkal. A magyar szakszervezeti mozgalom is kialakítja álláspontját a SZOT legközelebbi ülésén, így látjuk még hűebben az elénk tartott tükörben a valóságot, és így válnak ezáltal is a dolgozó tömegek nemcsak a politika végrehajtójává, hanem alakítójává is. Amikor az irányelveket tanulmányozzuk, keressük a választ olyan alapvető kérdésekre, mint például változik-e a párt politikájának fő irányvonala: milyen területeken kell előbbre lépni; a nehézségek, a negatív tendenciák közül melyek mutatkoznak tartósabbnak, hogyan alakul majd az életszínvonal. Ezekre a kérdésekre egyértelmű és határozott választ kapunk az irányelvekből. A politika fő irányvonala változatlan, hiszen ennek gyökerei több mint két évtizedre nyúlnak viszsza, s jellemzői közé tartozik a munkáshatalom védelme, fejlesztése, a szocialista népi nemzeti egység megteremtése, a szoros kapcsolat a tömegekkel, a termelés szüntelen fejlesztése révén a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, az internacionalista elkötelezettség, a harc a béke védelméért, az új világháború elkerüléséért. Hosszasan sorolhatnánk a történelmi jelentőségű eredményeket, azt, hogy a nemzeti jövedelem a háború előttinek öt és félszerese; a lakosság egy főre jutó fogyasztása háromszorosa; nagy vívmány a teljes foglalkoztatottság; húsz év alatt négymillió ember költözött új lakásba; a családok 80 százalékának van mosógépe; hűtőszekrénye: állampolgári joggá vált az egészségügyi ellátás; a szabad idő kultúrált eltöltésére sokféle lehetőség kínálkozik. A 35 év alatt elért eredmények számbavétele — ebbe beletartozik a XI. pártkongresszus óta eltelt időszak is — megerősítenek mindnyájunkat abban, hogy az életszínvonal tekintetében az eddig elért szint megőrzésén jelentős vívmányok megtartása értendő. Eredményeink, a dolgozók bizalma a biztosíték arra, hogy a szocialista építőmunka megváltozott külső és belső feltételeihez folyamatosan, rugalmasan igazodni tudunk, s megteremtődnek a továbbhaladás feltételei. A politika alapvető kérdéseinek áttekintésén túl érthető,, hogy mindenkit az a terület érint közelebbről, azokról fejti ki részletesebben véleményét, amelyen dolgozik, amely mindennapi életéhez szorosan kapcsolódik. A Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartozó több mint 200 000 főnyi tagság minden rétege — az állami irányítás, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a tudományos kutatás, a közművelődés, a fegyveres testületek stb. területein dolgozók — az irányelvekben közvetlenül is megtalálhatják munkájuk értékelését, kiolvashatják további feladataikat, s elemző módon hozzájárulhatnak a párt tapasztalatainak gazdagításához.A közalkalmazotti munkát is helyes egyrészt történelmi távlatban látni, másrészt az értékelést a XI. pártkongresszus óta eltelt időszakra vonatkozóan elvégezni. A történelmi jelentőségű változás érzékelhető az állami munka területein dolgozók személyi összetételében, feladataik alapvető megváltozásában, a lakossággal való kapcsolatuk szorosabbá válásában, politikai és szakmai felkészültségük gyarapodásában, a tárgyi feltételek, anyagi ellátottságuk javításában, munkájuk társadalmi, erkölcsi megbecsülésének fokozatos növekedésében. Az utóbbi jelentős megnyilvánulása volt Mádár János elvtársnak a budapesti pártaktíva értekezleten elhangzott értékelése: „Az állami, a tanácsi tisztviselők, egész köztisztviselői karunk is becsületesen, a korábbinál nagyobb hozzáértéssel teszi a dolgát. A tanácsok dolgozóin óriási terek vannak, s akiknek ügye lassan vagy kedvezőtlenül intéződik el, mind őket szidja, de azt hiszem, sok irigyük nem lehet” E magas rangú erkölcsi elismerést jóleső érzéssel fogadták a közalkalmazottak, s ez még felelőségteljesebb munkára ösztönzi őket. A korábbi évek eredményeiben gyökerezik a kongresszusi irányelveknek a rövidebb időszakra vonatkozó jó néhány megállapítása, melyek mind-mind kifejezik a közalkalmazottak munkájának elismerését, ugyanakkor jelzik megnövekedett és sajátos felelősségüket a társadalom előtt álló feladatokmegvalósításában. Itt a társadalmi munkamegosztásban egy jelentős csoport közös, de minden közalkalmazott egyéni felelősségéről is szó van. Az eredményeket elismerő értékelések közül ezúttal a következőket emelném ki: ..javult az állami irányító testületek és szervek munkája .. a tanácsok jobban élnek nagyobb hatáskörükkel, a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel ... javult, korszerűsödött az államigazgatás ... szilárd a törvényesség.. . fejlődött a tudományos kutatás ... a marxista -leninista eszmék a közgondolkodás meghatározó tényezői.” A további tennivalók nem kis horderejűek. Javítani kell a központi gazdaságirányítást, erősíteni koordináló, szervező és ellenőrző szerepét. A központi és a helyi állami szervektől azt várják, hogy összehangoltabban tevékenykedjenek, javítsák a végrehajtás, az ellenőrzés feltételeit. Továbbra is szükséges az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása, a túlszabályozás, az indokolatlan párhuzamosság megszüntetése, a társadalmi ellenőrzés fokozása, a közvagyon gondos kezelése, a társadalomellenes magatartás visszaszorítása. A szellemi erőforrásokat minden területen jobban kell hasznosítani, fokozni az értelmiség részvételét a közéletben. Fontos, hogy szélesebb körűvé váljék a lakosság javaslatainak, kritikai észrevételeinek felhasználására, aktív tenniakarására építés a közügyek intézésében, a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában, végrehajtásában. A Közalkalmazottak Szakszervezete központi választott testületei, s legmagasabb fóruma a kongresszus, amikor kimunkálta a kettős funkció eredményes betöltése érdekében a tennivalókat, mindig figyelembe vette a tagságnak a társadalom életében betöltött fontos szerepét, időszerű feladatait, jogos igényeit. így volt ez 1975-ben a VIII. kongresszuson, s így lesz az elkövetkező IX. kongresszus alkalmával is. Tudjuk, hogy a párt számít szakszervezetünk véleményére is az ötéves mérleg elkészítésénél, az előttünk álló időszak feladatainak sikeres megoldásában. Mi ehhez munkánk valósághű megítélésével és javításával, a közalkalmazottak helyzetének őszinte feltárásával, a kettős funkció még eredményesebb betöltésével járulhatunk hozzá. Úgy érezzük, hogy a közalkalmazottak szakszervezeti mozgalmában is helytálló a XII. pártkongresszus irányelveiben megfogalmazott álláspont. ..a szakszervezeti mozgalom tevékenysége fejlődött, ereje, társadalmi megbecsülése és súlya növekedett.” Erről adott tájékoztatást a tagságnak a központi vezetőség ciklusközi beszámolója 1978 szeptemberében, s egyúttal meghatározta a további feladatokat. ♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦•»♦«♦•♦ Munkánk megítélése kapcsán azt mondhatjuk, hogy lényegében teljesültek azok a célok, melyeket a VIII. kongresszus határozata megjelölt. Sokszínűbb lett a szakszervezeti munka. A megnövekedett jogosultságokkal a kezdeti nehézségek után általában jól élnek a helyi szervek, a bizalmiak. Erősödött a tagság bizalma a választott testületek iránt. Tisztáztuk a munkahelyi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket, hatására élőbbé vált ezen fontos politikai intézményrendszer működése. Sokat tettek a szakszervezeti bizottságok a helyi keretekben véghez vihető egyszerűsítések érdekében, sok hasznos kezdeményezés vált országosan ismertté. A termelő területeken a dolgozók szocialista munkaversenye értékes hozzájárulás ,a feladatok eredményes elvégzéséhez, a szocialista értékrend normáinak általánossá tételéhez. Örvendetes, hogy a hivatalokban, az intézményekben mindinkább tért hódít a munkakollektíva-mozgalom. A párt és a kormány kezdeményezésünkre a társadalmi igények és a népgazdaság lehetőségeinek figyelembevételével fejlesztette a közalkalmazottak életszínvonalát. Például a tanácsi dolgozók átlagbére az 1974. évi bérrendezés óta mintegy 26 százalékkal nőtt; a közművelődési intézmények dolgozói 1977-ben 10 százalékos, a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói 1978-ban tíz, a nem jogi munkakörben dolgozók 15 százalékos béremelést kaptak. A jutalmazási lehetőségek is számottevőek a legtöbb területen. Üdültetésben — a hivatali üdülők igénybevételével együtt — a dolgozóknak mintegy 26 százaléka részesült. A szakszervezeti szervek tavaly hatezer rendezvényre, 164 000 dolgozót mozgósítottak — közülük több mint 20 000-en szakszervezeti oktatásban vettek részt. A sportrendezvényeket évente 50 000-en használták fel a szabadidő kulturált eltöltésére. További feladataink közül kiemelendő: a szakszervezeti munka minőségének, hatékonyságának javítása, ami alatt elsősorban a mozgalmi tevékenység szocialista vonásainak erősítését értjük. Még jobban közel kerülni a tagsághoz, erősíteni meggyőződését, bizalmát a párt politikája iránt, hogy egységes cselekvés alakuljon ki minden munkahelyen a fegyelmezett, jó minőségű munka érdekében. Folytatni kell azt a gyakorlatot, hogy a magasabb színvonalú munka, a tanuló, művelődő ember kapjon nagyobb elismerést. Érvényesítsék az elnökség korábban kimunkált, az idén is változatlanul érvényes bér- és jutalmazáspolitikai irányelveit. A munkahelyi, a szakszervezeti demokrácia közvetlen és képviseleti fórumainak jobb működtetésével is teremtsünk olyan közhangulatot, hogy a munkát előbbre vivő javaslatokat kellően megbecsüljék, javuljon a vezetők és a beosztottak érdemi együttműködése, felelőssége a közös célokért. Dolgozzunk következetesebben a szakszervezet kettős funkciójának eredményes betöltését előmozdító határozatok végrehajtásáért, s tegyük a tagság előtt mind nyilvánosabbá munkánkat. A tagsággal együtt a tagságért! A közalkalmazottak együttes, felelősségteljes tevékenységével a társadalmi célokért! Legyen ez 1980. évi mozgalmi munkánk kiindulópontja, s akkor bizonyos, hogy a szakszervezeti szervek sikeresen járulhatnak hozzá a XII. pártkongresszusra való felkészüléshez. Ily módon segíthetik az 1980. évi terv fő céljainak, a külgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, az elért életszínvonal megőrzését, s alkotó módon részt vehetnek a kongresszusi irányelvek által meghatározott társadalmi feladatok végrehajtásában, melyeket magáénak vall, és sajátos eszközeivel, cselekvő részvétellel támogat a Közalkalmazottak Szakszervezete. \ í A TARTALOMRÓL: ] A törvényesség fejlesztésének időszerű kérdései írta: dr. Markója Imre igazságügyminiszter Az elnökség megtárgyalta az állategészségügyi állomások dolgozóinak élet- és munkakörülményeit Jogsegélyszolgálat budapestieknek Egy kiállítás tanulságai Országos jelentőségű ügy •Jamtír *2015 : népszámlálás A napokban fejezi be a 44 000 számlálóbiztos, s a munkájukat ellenőrző 11000 felülvizsgáló az 1980. évi népszámlálással kapcsolatos összeírásokat, melyet nagyon gondosan készítettek elő. A pontos adatszolgáltatáshoz a szakmai irányítást végző Központi Statisztikai Hivatal és a végrehajtást szervező tanácsok a lakosság megértő támogatását kérték, s meg is kapták, mivel országos jelentőségű ügyről van szó. Az adatok ugyanis alapul szolgálnak a népgazdaság közép- és hosszú távú terveinek elkészítéséhez, valamint a megyei, a városi és a községi fejlesztési tervek kidolgozásához. Az adatok birtokában várhatóan reálisabb lesz a lakosság szempontjából fontos kérdések tervezése, mint például: mennyi bölcsődei és óvodai férőhelyre, iskolai tanteremre, öregek napközi otthonára lesz szükség, hogyan alakulnak majd a lakásigények, mely területeken kell fejleszteni a szakmai képzést, mennyi munkaerő-tartalékkal számolhatunk, a nemzetiségi sajátosságok megőrzéséhez milyen további intézkedésekre van szükség. Éppen ezért fontos, ha valakit — bármilyen ok miatt — január 13-ig nem írtak össze, jelentkezzék az illetékes tanácsnál. Hazánkban az első hivatalos népszámlálást 1869-ben tartották, s 1980-ban a tizenkettedik alkalommal került rá sor, a felszabadulás óta a negyedik alkalommal. A végrehajtásról a NET 1977. évi 29. sz. törvényerejű rendelete intézkedett. E nagy horderejű munkában az előkészítéstől az adatok feldolgozásáig, a publikálásig, a közalkalmazottak több rétege, a statisztikai hivatalok, a tanácsi apparátus, a minisztériumok és főhatóságok, a számítástechnikai és ügyvitelszervező vállalatok stb. dolgozói részt vesznek, felelősségteljesen látják el sajátos feladataikat. A KSH az előkészítés során figyelembe vette a korábbi népszámlálások tapasztalatait, felmérte — az érdekelt minisztériumok, főhatóságok és társnői tan szervek javaslatainak figyelembevételével és egyeztetésével — a legfontosabb adatigényeket. Az egyszerűsítés és a takarékosság szempontjait egyaránt szem előtt tartották többek között azzal, hogy ez kérdőívek terjedelme 30 százalékkal kisebb a korábbiaknál. 1978. január elsejével próbaszámlálást tartottak, kipróbálták a felvételi, a feldolgozási módszereket. A tanácsokkal együttműködve több mint egy esztendőn át végezték az utcanevek, a házszámok rendezését. A számlálókörzetek kialakítása után felkészítették az adatgyűjtésben részt vevő 60 000 embert — zömmel pedagógusokat és tanácsi dolgozókat, akik a közérdeket szolgálva két héten át, szabad idejüket is feláldozva keresték fel a családokat. Az adatok feldolgozása községek szerinti részletezésben készül el 1980 közepéig. De már a XII. pártkongresszus előtt ismertek lesznek a népszámlálás előzetes adatai, s az év végéig — kétszázalékos mintavétellel — megjelenik a legfontosabb adatokról országos, illetve néhány megyei öszszeállítás. A megyei, illetve a számlálókörzetsoros adatok jelentős része 1981-ben jelenik meg, és a tervek szerint 1982-ben fejeződik be. A témánkénti kötetek kiadására előreláthatóan 1982— 1983-ban kerül sor. Köztudott, hogy a tvr. szerint „a népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírólapok adatai szolgálati titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal és kizárólag statisztikai, illetőleg állami népesség-nyilvántartási célra használhat fel”. Kerékgyártó Kálmán: Védőbeszéd a sorsnak . Tudom. A sors könyörtelenül bünteti, ki hatalmával visszaél — de meghátrál gyáván az elől, aki bátor, aki bátran él. Térdet hajtva alázkodik meg azok előtt, akik boldogok, kik ésszel tudnak élni, ha éppen úgy a jobb. Tudom. Naponta hasonlik meg önmagával a tegnapi éned, de amíg emelt fővel jársz, neked világítanak a fények. Ha ura vagy magadnak és nem más vigyáz rád, irigyen szemedbe néz a sors, és társként szegődik hozzád.