Közgazdasági Értesítő, 1931. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-17 / 3. szám
1931 január 17 KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ kedelmi mérleg is javult, mert ez leginkább a termelésnek adókkal és más közterhekkel való túlterhelése és az elszegényedés, vagyis a vásárlóerő csökkenése következtében leapadt behozatalnak a következménye. A kereskedelmi mérleg vizsgálatánál mégis találunk vigasztaló momentumokat is, amennyiben megállapítható, hogy sok ipari cikk behozatala a magyar termelés javára csökkent. Mindennek dacára ezek az iparágak is még messze vannak attól, hogy termelőképességüket teljesen kihasználhassák. A környező államok gazdasági rendelkezései megakadályozzák az ipart abban a törekvésében, hogy a termelést a kivitel segítségével növelje. Ezen a téren különös jelenség mutatkozott. Abban a pillanatban, amikor felmerült a gondolat, hogy a vámügyekben fegyverszünetet kellene teremteni, sok állam, köztük Németország, Ausztria, Csehszlovákia és Románia is siettek pótolni a vámvédelmi rendeleteikben tapasztalt hézagokat. Habár ezek az intézkedések Magyarországot elsősorban mezőgazdasági termelésében érintették, sok ipar is kárt szenvedett általuk. A vámfegyverszünet terve tehát rögtön a vámbarrikádok kiépítését eredményezte, holott gazdaságunk érdekeit a vámvédelemnek már korábbi enyhébb formája is súlyosan sértette. Minthogy Magyarországon a tőkeképződés csak lassan és szegényesen folyik és az ipari befektetések bizonytalansága, amelyet a foglalkoztatásnak és rentabilitásnak úgyszólván hétrőlhétre való nagymértékű változása és az ipari értékeknek a tőzsdén való erős értékcsökkenése is befolyásol, a tőkét bizonyos óvatos tartózkodásra kényszerítette, azok az iparok, amelyekhez nagyobb tőkebefektetés kellene, nem bírnak megerősödni. Ilyenek elsősorban a vegyipari vállalatok, amelyek külföldön a háború után óriási hatalmi tényezőkké fejlődtek és nagy tőkeerejük által diktátori uralmat gyakorolnák a gazdaságilag meghódított területeken. Általában valamennyi iparra vonatkozóan még meg kell jegyeznünk azt is, hogy minden ipari ágazat jövedelmezőségét a szociális terhek megnövekedése is nagyon hátrányosan befolyásolta. Az egyes iparágakra áttérve, a fontosabb jellemző adatokat fogom csak közölni. 1. Gépipar Magyarországon ez alatt a gyűjtőfogalom alatt több iparágat foglalunk össze, mint pl. Németországban, mert a „gépipar” szó magába foglalja az öszszes vas- és fémipart, a mechanikusipart, az elektrotechnikai ipari ágakat is. A vas-, acél- és fémművek, valamint ezekből az anyagokból előállított cikkek: automobil, repülőgép, hajó és kazán, hidak, nehéz- és könnyű vasszerkezetek, épületlakatosmunkák, kisvasutak, szállító- és emelőszerkezetek, a mezőgazdasági és malomipari gépgyártás, vasúti vagonok és mozdonyok, valamint a szerszámgépek készítése, az egész villamosipar, a finomkészülékek gyártását is beleértve, gyenge- és erősáramú gépek előállítása és kábelgyártás mind a gépipar közös neve alá tartozik. Háború előtt a mi gépiparunk sikeresen versenyzett a nyugati államokéval, dacára az utóbbi államokban uralkodó jelentékenyen kedvezőbb termelési viszonyoknak. Ott ugyanis a termelés javarésze már a belső piacon nyer elhelyezést és mivel a fogyasztás elérte azt a fokot, mely a specializálást és a tömeggyártást lehetővé teszi, a jó és olcsó termelés növeli az export lehetőségét, fokozott jövedelmezőséget biztosítva. Magyarországon a fogyasztás kicsinysége miatt nem volt egy cikknek sem olyan kelendősége, hogy a tömegcikkgyártásra érdemes lett volna berendezkedni. Nálunk a termelési költségek más tényezőinek megszorításával ugye- Custodis Alphons gyárkémény építés, gőzkazánbefalazás és hőszigetelés, ipari kemencék építése s tervezése BUDAPEST, V., NÁDOR UTCA 19. TELEFON: TERÉZ 120-07