Közgazdasági Szemle – 1907.
37. kötet - I. Értekezések - Szántó Menyhért: A Magyar Társadalmi Múzeum feladatai
A Magyar Társadalmi Múzeum feladatai. Az igen tisztelt Közgazdasági Társaságnak egyik felolvasó ülésén néhány évvel ezelőtt ismertette Navratil Ákos, ki akkor a Társadalmi Múzeum szervezésével foglalkozott, ez intézet czélját és eszközeit. Az intézet létrehozatalában nagy része volt Gelléri Mórnak, az Országos Iparegyesület igazgatójának és több jeles szakembernek. Ami a múzeum működési körét illeti, ez megmaradt abban a keretben, melyet Navratil Ákos akkor előadott, bár terveinek némelyike későbbi időre maradt, így pl. ő ajánlotta már akkor, hogy czélszerű volna a hasonló czélokat szolgáló külföldi tudományos intézetekkel állandó összeköttetésbe lépni, a tapasztalatokat velők kölcsönösen kicserélni. Ez a terv csak az utóbbi időben valósult meg és remélhetőleg termékenyítő hatással lesz az intézet munkásságára. Az intézet természetszerű fejlődésével újabb és újabb feladatok lépnek előtérbe, ezeknek ismertetésére szólított fel a 1. Közgazdasági Társaság. Örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy a felszólításnak eleget tegyek és az intézet ma folyó munkálatait és közelebbi munkaterveit röviden a következőkben ismertessem. Jelenleg a munkások testi épségének megóvására irányuló szolgálat a legaktuálisabb feladata a múzeumnak. A múzeum tevékenységét manapság erre a térre öszpontosította egyrészt a nagyobb arányú iparfejlesztés, másrészt és különösen az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításairól szóló 1907 : XIX. t. cz. Ennek a törvénynek egyik fejezete különösen kötelezi a munkaadókat arra, hogy üzemeikben minden intézkedést megtegyenek, melyek az alkalmazottak életének és egészségének megóvására és a balesetek lehető elhárítására szükségesek. A baleset-elhárítás kötelező voltát ugyan már az 1884. évi ipartörvény és az 1893-ik évi iparfelügyeleti törvény is kimondta, de nem oly nagy nyomatékkal, mint az 1907. évi törvény. Aki egyszer szemtanúja volt egy ipari balesetnek, az egyszerre átlátja és átérzi a baleset-elhárítás szükséges voltát. A békésen dolgozó, mit sem sejtő munkás hirtelen robbanás, szítleesés, állvány leszakadása vagy egy hibás fogás folytán egyszerre nyomorékká válik vagy meghal. A foglalkozással járó ily vesze-37. köt. 6. sz. 24