Közgazdasági Szemle – 1926.

I. Tanulmányok - Heller Farkas: Támadások a közgazdaságtan néhány alaptétele ellen

254 Heller Farkas­ ban, mint Németországban a történeti realisztikus irány kere­kedett felül és ez idegenkedett a messzebbmenő általánosítá­soktól. A legújabb időkig azonban nézeteltérések csupán az érték­tünemény megmagyarázása körül merültek fel és arra szo­rítkoztak, h­ogy egyesek az új értékelmélet által adott meg­oldást helytelenítették, vagy legalább is, mint ki nem elégítő eredményt visszautasították. Szemére vetették az új elméletnek, hogy túlságosan elvont és h­ogy idegen területre, a lélektan területére kalandozik át. De magát azt, h­ogy az érték oly alap­tüneménye a gazdasági életnek, melynek magyarázata elenged­hetetlen, senki sem vonta kétségbe. "Újabban a helyzet erősen megváltozott. Már egy idő óta figyelhető, hogy egyes német tudósok magának az értékelmélet­nek a jogosultságát, vagy legalább is annak a közgazdaságtan elméletébe tartozását kezdik kétségbevonni. Első közöttük Gottl-Ottlilienfeld volt, aki „Die Herrschaft des Wortes" c. munkájában (Jena 1901) már nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az egész értékelmélet nemcsak elhibázott, hanem az érték fogalma magában véve egészen helytelen és kiküszöbö­lendő a közgazdaságtanból.­ Hasonló álláspontot foglalt el már régebben Amonn is, midőn a közgazdaságtan területének körül­határolásánál a kérdést úgy döntötte el, hogy a közgazdaságtan feladata tisztán a gazdasági élet társadalmi vonatkozásainak kutatása, melynek körén kívül esik véleménye szerint az érték­­tü­nemény.­ Anélkül, hogy ez álláspontját bővebben indokolta volna, megkísérelte azután Cassell egy oly közgazdasági rend­szer kiépítését, amelyben az értékfogalomról nem is esik szó, hanem helyét tisztán az ár fogalma tölti be, mely — és itt Cassel felfogása találkozik Amonnével — egyedül társa­dalmi fogalom és így egyedül való a társadalmi gazdaság­tanba. Ez új irányzat fejére azután a koronát Dietzel tette fel, amidőn egyenesen kijelentette, hogy az értékelmélet felesleges, mert az semmit sem magyaráz meg a gazdasági életből és így a közgazdaságtanban egyáltalán nincs keresni valója.­ Fel kell vetnünk a kérdést: hogyan vélekedjünk ez irány­zatról? Fel kell vetnünk azért, mert nem mellékes kérdésről, hanem tudományunk egy sarkalatos pontjáról van szó és így állást kell foglalnunk abban a kérdésben, hogy igaza van-e az új irányzatnak?­ ­ Már „Der Wertgedanke ein verhülltes Dogma der Nationalöko­nomie" Jena 1897. c. munkájában támadta az értékelméletet, majd „Die wirtschaftliche Dimension. Eine Abrechnung mit der sterbenden Wert­lehre" Jena 1923. c. könyvében egyenesen az értékelmélet elhalásáról beszél. 2 Objekt und Grundbegriffe der theoretischen Nationalökonomie. Wien 1911. 3 Theoretische Socialökonomie. Leipzig 1918. 4 Vom Lehrwert der Wertlehre. Leipzig 1921.

Next