Közgazdasági Szemle – 1943.

január–február - IRODALOM - Csoportos és összefoglaló ismertetések - Népszerű közgazdaság: Horn József: A közgazdaságtan nemzeti rendszere. – Borotvás Nagy Sándor: Nagy magyar gazdák. (Kádas Kálmán)

Kön­y­vis­mertetések 85 vége egyáltalában nem rendelkezik azzal a szakszerű bírálóké­pességgel, mely a még nem minden tekintetben igazolt ismeret­rendszer hasznos elsajátításához szükséges lenne. A másodikat kifejezetten előírja az ismeret-, vagy ennek értékesítésére szol­gáló akarat­közlés messzemenő — a mindennapi embert feltétle­nül kímélő — könnyeddé tétele. Nem közömbös persze — a népszerűsítés sikere és értékelése tekintetében — az sem, hogy az milyen szűkebb tárgykör kereté­ben történik. Kívánatos egyrészt az, hogy olyan tárgyról szóljon a népszerűsítő írás, mely a tömegeket egészen közelről érdekli, másrészt pedig az, hogy az ily módon megszerzett tudástöbblet széles rétegek hasznára váljék. Különös jelentőséget nyer ez utóbbi annak következtében, hogy ilyen műveltséget terjesztő fü­zetek tulaj­donképen ezúttal arra is hivatottak, hogy az eltüne­dező hírhedt ponyvairodalom otthonos helyein is sorompóba­­ álljanak. Az előrebocsájtott szempontokat tartjuk szem előtt, midőn a két kis rózsaszínű füzetről érdemileg nyilatkozunk és vélemé­nyünket nyilvánítjuk. Az első füzet címének és tulajdonképeni tárgyának meg­választása szerencsésnek mondható. „Nemzeti­" vonatkozás ma a közérdeklődés középpontjában áll, ezenkívül — a háborús hely­zet folytán — Nagybritannia hagyományos kereskedelmi politi­kájának éles bírálata is. Horn u. i. „A közgazdaságtan nemzeti rendszereivel megjelölt füzetben lényegileg „List tanítását fő­művének nemrég megjelent magyar fordítása alapján"­ ismer­teti Hogy ennek tárgyilagos megértését az olvasónak megköny­nyítse, előzetesen mesterien vázolja a modern közgazdaság és tudományának a közgazdaságtannak kialakulását. E rész na­gyon jó és rövid népszerű bevezető a közgazdasági gondolkodás­ba. Ezután tér rá az angol klasszikusok német ellenfeleinek és ezek indítékainak ismertetésére, majd a List idejében fennállott németországi állapotok vázolására, csak ennek végeztével a tu­lajdonképeni List tanításokra. A szerző, ki fejtegetéseiben mind­végig törekedik a teljes tárgyilagosságra, egyik-másik helyen mégis lehetőséget ad a­rra, hogy tájékozatlan olvasó bizonytalan érzelmeket tápláljon a közgazdasági tudás értékével szemben. Ilyen szempontból kissé messzemenőnek tartjuk pl. a 11. oldalon az első bekezdés végén levő megállapítást, továbbá a 28. olda­lon levő utolsóelőtti bekezdést. Nem tartjuk szerencsésnek — bár ez List nyomán történik — annak a­ beállításnak túlságosan ki­domborítását, mely Smith Ádám tanait úgy tünteti fel, mintha azok az akkori angol kereskedelem-politikai mesterkedések lep­lezését szolgálták volna. Smith Ádámra és kortársaira kétségte­lenül hatással voltak a kor és saját nemzetük gazdaságpolitikai . List Frigyes: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere. Ford. Mo­rn József, Budapest, 1941.

Next