Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle – 1952.

1-6. szám - 3. Elméleti kérdések - Kádár Iván: Az 1929–33-as válság néhány magyarországi sajátossága

1952. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÜNK háztartásukra is teljes mértékben kihat. Költségvetéseikben ők is számí­tásba veszik ugyan a várható bevételeket és az előrelátható kiadásokat, de ennek semmi köze sincs a tervezéshez. Ez csupán jóslat, amely mentes mindenféle tervutasításjellegtől, mivel realitása teljes mértékben az elemi erővel kialakuló gazdasági konjunktúrától fü­gg. A tőkés költségvetések tehát már természetüknél fogva rendkívül ingatagok. A szocialista és a kapitalista költségvetés között tehát nincs semmiféle hasonlatosság. Ugyanolyan szakadék tátong közöttük, mint általában a szociallista és a kapitalista rendszer között. A szocialista költségvetés alapvető sajátossága, hogy bevételeinek és kiadásainak kiszámítása az állami népgazdasági terv mutatóin nyugszik. A költségvetés és a pénzügyi terv teljesítése attól függ, m­iként tesznek ele­get a népgazdasági ágak a népgazdasági terv mennyiségi és minőségi köve­telményeinek. Ugyanúgy a költségvetés és a pénzügyi terv kellő idejű és pontos végrehajtása nélkül nem lehet teljesíteni sem a népgazdasági tervet, sem pedi­g az egyes termelőágak, vállalatok és intézmények terveit. A szocialista költségvetés szerkezetének igen fontos alapelve, hogy az egyes bevételi forrásokat nem kötik le meghatározott kiadások fedezésére, hanem a bevételi forrásokból származó befizetések semlegesekké válnak és tervszerűen szolgálják valamennyi költségvetési kiadás fedezését. • Magyarország 1952. évii költségvetése, vagyis 1952. évi pénzügyi terve az országgyűlési tárgyalások során elfogadott módosításokkal 42 769,7 mil­lió forint bevételt és 42 481 millió forint kiadást irányoz elő, tehát 288,8 millió forint bevételi többletet mutat. A bevételek összege 13,1 milliárddal, —­ 1951. évi árakon számítva 9,3 milliárddal — a kiadások összege ugyan­csak mintegy 13 milliárddal nagyobb, mint az előző évi költségvetésben. Az 1952. évi állami költségvetés fő tételeit a következő, összefoglaló táblázat mutatja: A kiadások jelentős emelkedését elsősorban hatalmasan megnöveke­dett feladataink magyarázzák, de kifejezésre jut benne az 1951 december 1-i ár- és bérrendezés hatása i is. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresz­szusának határozata alapján módosított tervtörvény 51 milliárd forintról 85 milliárdra bővítette ötéves tervünk beruházási keretét. Ennek megfele­­ lővételek millió forintban Összesen 42 769,7 ezen belül állami vállalatoktól, 36 742,3 szövetkezetektől.... 558,6 lakosságtól 5 468,8 Kiadások millió forintban Összesen 42 481,0 ezen belül népgazdaság céljaira 26 169,3 szociális és kulturális célokra 8 246,8 honvédelemre 5 910,0 államigazgatásra ... 2 154,9­ ­* 3

Next