Közgazdasági Szemle – 1966.
január - Tallós György: A KGST-országok közötti kereskedelem módszereinek fejlesztéséről
TALLÓS GYÖRGY lyásolja. E téren is célszerűnek látszik ugyanis a népgazdasági előirányzatok végrehajtását általában a belföldi gazdasági egységek számára adott közvetlen, részletes utasítások helyett megfelelő gazdasági ösztönzőkkel előmozdítani. Azt is szükségesnek tartom már kiindulásul figyelembe venni, hogy az egyes szocialista országok belső gazdasági mechanizmusuk átalakításában, a gazdaságirányítás konkrét módszereinek megválasztásában saját adottságaik alapján és nemzeti gazdaságuknak leginkább megfelelő módon járnak el. A nemzetközi mechanizmus fejlesztéséhez, a jelenlegi mechanizmus módosításához valamennyi — abban érdekelt — ország megállapodására van szükség. A nemzetközi kapcsolatok eddigi módszerei is valamennyi résztvevő ország érdekeivel összhangban, kölcsönös előnyök biztosításának céljával alakultak ki. A kisebb és nagyobb horderejű változásoknál mindvégig figyelembe kell venni, hogy azok csakis a kölcsönös érdekek és előnyök alapján valósíthatók meg. Nem lehet tehát elhanyagolni azokat a viszonylagos előnyöket vagy hátrányokat, amelyeket a nemzetközi mechanizmus bármelyik elemének módosulása okoz az egyes országok számára eddigi helyzetükhöz képest. A nemzetközi mechanizmus fejlesztésének is vannak perspektivikus és átmeneti jellegű feladatai. A nemzetközi kapcsolatok módszereinek fejlesztésében elsősorban olyan kérdések megoldását célszerű napirendre tűzni, amelyek realizálása — bár hosszabb, de konkrétan behatárolható idő — mintegy 8—10 év alatt a jelenlegi ismeretek szerint megoldhatónak látszik és gazdasági kihatásuk minden, azokban érdekelt ország számára elfogadható. „Nagyvonalú" — de a végrehajtás feltételeit és időpontját illetően meghatározatlan — célkitűzések e téren is inkább leszerelő, mint mozgósító hatásúak. A nemzetközi mechanizmus fejlesztésének egyik szempontjául s egyben a javaslatok helyességének mércéjéül azt is mérlegelni kell, hogy azok a KGST-országok együttes fejlődését elősegítő gazdasági integrációt erősítik-e és gátolják-e az egyes szocialista országok gazdasági potenciáljának a mainál erősebb polarizálódását. A KGST-országok együttműködésében a társadalmi-gazdasági alapok azonossága mellett a nemzetközi gazdasági (külkereskedelmi) kapcsolatok fő módszereinek egységessége is fontos tényező (kereskedelmi szerződések rendszere, szállítási feltételek, külkereskedelmi árrendszer stb. egységes elvi, módszerbeli alapjai). Ezek fellazítása semmiképpen sem kívánatos, de fejlesztésük szükséges. A KGST-országok gazdasági kapcsolatainak jelenlegi helyzete mint a nemzetközi mechanizmus fejlesztésének kiinduló feltétele A KGST-országok gazdasági kapcsolatainak eddigi — 15—20 éves — fejlődése eredményeként gazdaságuk viszonylag nagymérvű integrációja jött létre. Erre utal az is, hogy a külkereskedelem részesedése a KGST-országok nemzeti jövedelmében — a Szovjetunió kivételével — jelentős (Magyarországon például 35%), és az egymás közti (intern) kereskedelem aránya valamennyi KGST-ország külkereskedelmében vezető szerepet lát-