Közgazdasági Szemle – 2007.

január - Gedeon Péter: Piaci rend és társadalmi normák. Hayek elmélete a társadalmi evolúcióról

Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. január (1-28. o.) GEDEON PÉTER Piaci rend és társadalmi normák Hayek elmélete a társadalmi evolúcióról A hayeki szociokulturális evolúció elmélete a piaci rend elemzésének általánosítása. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzatául szolgáló társadalmi intézmé­nyek kialakulását és működését azonos logika alapján magyarázza. Ez a logika az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeként értelmezi a spontán rend és a csoportszintű magatartásszabályok kialakulását és fennmaradását. A társadal­mi normák magyarázatában a módszertani individualizmus elveinek érvényesítésé­ért az evolucionista perspektíva feladásával kellene fizetni. Hayek azonban a társa­dalmi normák magyarázatára is az evolucionista megközelítést alkalmazza, ezért egészíti ki a módszertani individualista megközelítést funkcionalista-evolucionista érvekkel. A szociokulturális evolúció hayeki elmélete példa arra, hogy a módszertani individualizmusra épülő magyarázat és a funkcionalista érvelés nem kiszorítja, ha­nem kiegészíti egymást.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, B25, B52, B53. Hayek elmélete a szociokulturális evolúcióról Menger evolúciós felfogására épül.­ Menger volt az, aki a német történeti iskolával való vitában bevezette az új közgazdasági elmélet­be a genetikus magyarázat lehető­ségét. Menger szerint a gazdasági és társadalmi intéz­mények kialakulása magyarázható a közgazdaságtan analitikus elméleti fogalmaival. Ez az elméleti levezetés a módszertani individualizmus elvére támaszkodik: az egyéneken túlnyúló társadalmi intézmények létrejöttét az egyéni cselekvések nem szándékolt követ­kezményeként értelmezi. Menger szerint lehetséges olyan teória, amely a társadalmi intézményeket egyszerre tekinti az egyéneken túlnyúló társadalmi objektivációként és racionális egyéni döntések eredményeiként.­ A két állítás azonban csak akkor lehet egy­szerre igaz, ha az önérdek által motivált egyéni tevékenységek összekapcsolódásából előálló és az egyéneken túlnyúló intézményeket az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeként tekintjük, tehát azt feltételezzük, hogy az egyének olyan társadalmi intézményeket hoznak létre, amelyeknek a kialakítása nem állt szándékukban.­ Az egyé­­ n­i tanulmány a 2006. szeptember 8-án a Budapesti Corvinus Egyetemen Hámori Balázs 60. születésnap­ja alkalmából rendezett konferencián elhangzott előadás kibővített változata. Köszönettel tartozom Péter Noéminak és egy névtelen bírálónak a kézirathoz fűzött értékes megjegyzéseikért. 1 Vö. Gray [1984] 16. o., 33. o., O'Brien [1994] 348-349. o. 2 Ehhez az összefüggéshez vö. Gedeon [2001], [2004], 3 Az egyének persze tudatosan is létrehozhatnak egyes társadalmi intézményeket, de Hayek elveti azt a lehetőséget, hogy a társadalmi intézmények rendszere tudatos tevékenység eredményeként alakul ki. A tár­sadalmi intézmények rendszerei nagyrészt vagy a hagyományon, vagy személytelen mechanizmusok műkö­désén alapulnak, s mindkét esetben kizárhatjuk azt, hogy ezek az intézményi rendszerek tudatos emberi terv megvalósulásai. A társadalmi intézmények tudatos és/vagy spontán kialakulásnak dilemmáit, és ezzel össze­függésben a hayeki elméletet elemzi Orthmayr [2002], [2004]. Gedeon Péter egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem.

Next