Közlekedés, 1953 (45. évfolyam, 1-3. szám)
1953-01-06 / 1. szám
4 KÖZLEKEDÉSI GÉPJÁRMŰVEZETŐK, AUTÓJAVÍTÓK ÉS REPÜLŐK LAPJA 1933 JANUÁR 1. „Mit tanultam a százezer kilométer című könyvből** Ankét a FŐTEFU-nál Anatolij Ribakov regényéből .A magyar nép olvasó néppé válik, olvasva és tanulva építi a szocializmust." (Révai József) A FŐTEFU Fiumei úti telepének kultúrtermében vagyunk. A terem zsúfolásig megtelt gépkocsivezetőkkel, vendégekkel. A vállalat gépkocsivezetői gyűltek össze, hogy a Sztahajmovista és Műszaki Továbbfejlesztő Kör ankétjén beszámoljanak: mit tanultak Ribakov szovjet író „Százezer kilométer" című regényéből. A legtöbb gépkocsivezetőnek mosttelt le a szolgálata, haza se mentek, egyenesen idejöttek a kutartterembe, mert nem mindennapi eseménynek akarnak részesei lenni. Itt ülnek sorban a székeken és padokon a jelvényes és okleveles sztahanovisták, akik a város forgalmában a pillanatok tört része alatt villámgyorsan felismerik a helyzetet és aszerint cselekszenek — most kissé izgatottak, mert számukra szokatlan helyzet előtt állnak. Ennek azonban hamar végeszakad, mert az ankét előadója, Vedres József elvtárs megkezdi beszámolóját a közlekedési dolgozók körében nagy népszerűségnek örvendő regényről. A gépkocsivezetők helyeslően bólongatnak, amikor arról beszél, hogy Ribakov elvtárs műve nem egyszerű regény, hanem olyan irodalmi munka, amely az autós és teherfuvarozással foglalkozó vállalatokat közelről érdekli. „Minden lapja, minden sora az autófuvarozás eleven, mozgalmas életének ábrázolója. Az író erénye, hogy az olvasó — különösen a tehergépkocsizás területén jártas olvasó !— nyomban beleéli magát időben és térben mindabba, amit az író közölni akar... Megismerkedünk az emberekkel, a regény hús-vér elevenségű alakjaival. Szinte észrevétlenül csöppenünk be a telep gazdasági, műszaki problémáiba”. Vedres elvtárs a maga és dolgozótársai élményeiről számolt be. Egy-egy fejezet után elfelejtettek lapozni, kezük ott maradt a szétnyitott könyv oldalain és elgondolkoztak az olvasottakon, úgy érezték, hogy Ribakov az ő üzemük, az ő autófuvarozási vállalatuk problémáiról ír, mintha a zagrajzsszki vállalat itt lenne a Fiumeiúton. Vedres elvtárs nagy gonddal készített beszámolója után a hozzászólások következtek. A vállalat dolgozói sorra elmondották, mit tanultak Ribakov elvtárs nagysikerű regényéből, ebből a kincsestárból, hogyan hasznosítják a tanultakat a munkájukban. A gépkocsivezetők bátran bíráltak, nyíltan feltárták azokat a hibákat, amelyek munkájuk közben előfordulnak, javaslatokat tettek a hibák megszüntetésére. Ribakov emvtárs kitűnő regénye adott segítséget a FOTEFU gépkocsivezetőinek, dolgozóinak, hogy a szállításoknál mutatkozó hibák ellen úgy harcoljanak, mint Demin, a zagrjazsszki gépkocsiállomás első százezres gépkocsivezetője Poljakov elvtárs, igazgató, Timosin párttitkár, Nyura Vorobjeva gépkocsivezetőnő és a többiek. * Milyen hibák mulasztások fordulnak elő a FŐTEFU és a szállíttatók munkájában ? Martis Béla elvtárs, igazgató elmondotta, hogy a szállíttató vállalatok nagy többsége ahelyett hogy a munka jobb megszervezésével foglalkozna, a tűzoltómódszert alkalmazza: „oda kap, ahol ég.” Sok esetben a „jócsengésű” munkahelyeket emlegetik, amikor gépkocsit igényelnek, a valóságban súlyosan megkárosítják a népgazdaságot.. A FŐKERT például átiratot intézett a tanács kommunális osztályához, Baráth elvtárshoz, közölték, hogy azért nem tudják teljesíteni az előírt 42,5 százalékos gépkocsikihasználást, mert a Petőfihídi és gellérthegyi munkák ezt „nem teszik lehetővé”. Martus elvtárs így folytatta: Megvizsgáltuk a FŐKERT-hez irányított gépkocsik tíznapos munkáját és megállapítottuk, hogy II menetlevélen a rakott kilométer 409, míg az üres kilométer 1002 volt, de még csak véletlenül sem fordult elő ezeken a fuvarleveleken a gellérthegyi, vagy a Petőfi-hídi munkahely. A szovjet regény tanította meg Martis elvtársat arra is, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki a FŐTEFA és a szállíttató vállalatok között. Felkeresik a vállalatokat és tíznaponkint átadják a dekádjelentéseket, amelyben feltüntetik, ha nem használták ki a gépkocsikat az előírt határig. A fuvaroztatókkal megbeszélik a gépkocsik gazdaságosabb kihasználásának lehetőségeit. Felkeresték a tanács tüzemrészlegét, amelynek naponta 15 gépkocsit adnak. Javasolták hogy a Körösi Csorna úti telepről ne rendeljék feleslegesen a kocsit a Révész utcába és onnan üresen ne küldjék tovább a Józsefvárosi pályaudvarra, mert ezzel összesen húsz üres kilométert tesz meg egy-egy kocsi. Helyette egyenesen a Körösi Csoma útról a Józsefvárosi pályaudvarra irányítják. Poliakov elvtárs, a zagrjazsszki állomás igazgatója módszerét alkalmazta Martis elvtárs és a forgalmi osztály vezetője, Bámkutiel társ, amikor megvonta a gépkocsikat azoktól a vállalatoktól, amelyek nem használják ki gazdaságosan. Elrettentő példaként felsorolunk néhány vállalatot, amely semmibe veszi a rendelkezéseket, a takarékosságot, a népgazdaság érdekét. Novemberben a gépkocsik ki nem használási rekordját a Gázkészülékgyártó Vállalat tartotta, amely az előírt 42,5 százalék helyett csak 2,7 százalékban használta ki a FŐTEFU gépkocsiját. Nem sokkal marad el ettől az eredménytől a tanács pénzügyi ■osztálya zálogházi részlege, amelynek rossz munkájáról Gyenge Lajos gépkocsivezető feljegyzése számol be. Gyenge Lajos november 9-én 11 órából 9 óra 10 percet állt gépkocsijával és a 3,5 tonnás géppel egy szekrényt, egy lábast, három fedőt, két sótartót és pár hasonló apróságot szállított öszszesen négy mázsa súlyban. 10-én, egy nappal később már ezt a „rekordját” sem tudta elérni egy sezlon egy toaletttükör és egy rádió elszállításával, összesen 3 mázsa súlyban. Még rosszabb volt a folytatás: 11-én Gyenge elvtárs még kevesebbet szállított, mindössze egy tükröt kellett továbbítania reggel 9- től déli 12-ig. Ekkor újabb „fuvart” kapott: 12 órától estig egy 26 forint értékű virágvázát szállított öt kiló súlyban. Gyenge elvtárs jelentette a forgalmi osztálynak azt a bűnös pazarlást, amelyet a szállíttató követ el vele és gépkocsijával. (Úgy látszik a tanács pénzügyi osztályának zálogházi részlege nem hallott a takarékossági mozgalomról, jó lenne, ha az erre vonatkozó part- és kormányhatározatokat alaposan áttanulmányozná! ) Gutai László gépkocsivezető jelentése arról panaszkodott hogy a Fővárosi Útépítő hibájából november 27-én 6 óra 20 percig egyhelyben állt gépkocsijával. Szabó Kálmán felolvasott jelentéséből az derült ki, hogy a Fővárosi I. ker. Tatarozó Vállalat te hanyag a szállítás megszervezésében, mert 8 rakott kilométert és 50—60 üres kilométert tesz meg, a kocsit 5—15 mázsával közlekedtetik. Neuhold József is bírálta azokat a szállíttatókat, akik 8 tonnás gépkocsiját 50—60, sőt néha még ennél is kevesebb súlyú teherrel használják ki, súlyos hiba, hogy a visszajuvart nem tudják megvalósítani a szállíttatók. Monostori Rezső sztahanovista gépkocsivezető arról a harcról számolt be, amelyet a Lőrinci Téglagyár igazgatójával folytatott, a gépkocsi helyes kihasználásával kapcsolatban. Bódis János sztahanovista gépkocsivezető arra hívta fel dolgozótársait, tekintsék példaképüknek Demint és társait, akik azonnal jelentik igazgatójuknak, ha a gépkocsijukat a szállíttató ácsorogtatja, nem használja ki. Ezután bejelentette, hogy a vállalatnál megalakult a Ribakov-brigád, amely a gazdaságos fuvarozást, a legjobb kocsi kihasználást, az üzemanyyagtakarékosság elősegítését és az üres kilométerek csökkentését tekinti feladatának. Holvai Mihály sztahanovista arra kérte az igazgatót, ne küldjenek kocsit azoknak a vállalatoknak, amelyek hátralékban vannak a fuvardíjjal. Az ankéton számos javaslat hangzott el. Kovács Zoltán, a Budapesti Vegyesipari Tröszt főkönyvelője javasolta, hogy a fuvaroztató vállalatok hozzanak létre olyan szervet, amely megszervezi a fuvaroztatók szállítását, gondoskodik a visszafuvarról, a gépkocsik helyes kihasználásáról. Bánkuti József elvtárs javasolta: tegyék kötelezővé a fővárosi vállalatok számára is a szállítási tervek előrekészítését, mert ezzel akocsikat jobban el tudják osztani, a rövidebb-hoszszabb fuvaroknál társítani tudják az útvonalban egyező fuvarokat. Bánkuti elvtárs javaslatára az ankét részvevői táviratot küldtek Ribakov elvtársnak, megköszönték értékes művét, amely nagy segítséget adott munkájukhoz. Számos gépkocsivezető, a vállalat igazgatója tett többször is említést a tanács IX. Közlekedési igazgatóságáról, amely nem támogatja a FŐTEFU dolgozóit a feladatok elvégzésében, kezdeményezései megvalósításában. Megtörtént több ízben is, hogy sürgős jellegű kérdésükre hetekkel később kaptak választ a tanácstól. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell a Közlekedési Igazgatóságnak. A FŐTEFA a Ribakov-könyvből átvett tapasztalatokkal akarja fejlődését előre vinni, a tanácsnak ebben segítenie kell. A FOTEFU dolgozói olvasták, áttanulmányozták Rabakov „Százezer kilométer” című regényét, a felbecsülhetetlen értékű szovjet útmulzatásokat felhasználják munkájukban, segítik a fuvaroztatókat feladataik megoldásában — ezzel a maguk területén hatékonyabban kiveszik a részüket a szocializmus építéséből. A balatoni országúton Ivócs Béla elvtárs, a KM VI. főosztályának helyettes vezetője és a TEFU központ igazgatója, Halmai elvtárs személyesen tartottak az egyik nap közúti ellenőrzést. Gárdonyban az egyik vendéglő előtt találták az YN 422. rendszámú tehergépkocsit. Első gondolatuk azt volt, hogy a gépkocsivezetőt víg poharazás közben a vendéglőben találják. Nem ez történt! Az ellenőrzés során kiderült, hogy a fuvaroztató kívánságára álltak meg a vendéglő előtt, a fuvaroztató, aki árukísérőként a gépkocsin utazott, táttázott és bement a vendéglőbe felmelegedni és megvacsorázni. A gépkocsi vezetője azonban nem ment vele, ottmaradt a kocsiján és ott fogyasztotta el hideg vacsoráját. Vér Pál elvtársat, a IV. sz. TEFU gépkocsivezetőjét példaképül állítják a gépkocsivezetők elé, mert öntudatos sofőrhöz méltóan viselkedett, nem szegte meg a KRESZ-t, nem ment be a vendéglőbe „frissítőre”, tudatában volt annak, hogy a forgalmi utasítás tiltja a szolgálatelőtti és szolgálat közbeni alkoholfogyasztást. Ivócs és Halmai elvtársak örömmel állapították meg, hogy Vér Pál elvtárs azok közé a gépkocsivezetők közé tartozik, aki tudja, hogy amikor a nép vagyonát jelentő gépkocsira ültetik, megtisztelő feladatot bíznak rá Vér Pál elvtársat példamutató magatartásáért a Közlekedésügyi Minisztérium 100 forint pénzjutalomban részesítette. Vér Pál elvtárs magatartását vegyék példának gépkocsivezető társai. Ha sok ilyen sofőrje lesz az országnak, kevesebb lesz a baleset, eredményesebb lesz a harc a balesetek csökkentéséért. Több gondot fordítsanak a dolgozókra Helyesnek tartja-e az 1. sz. Autójavító Vállalat igazgatója, Dékán elvtárs, azt, hogy a termelési értekezletek szervezésénél zavarok vannak? Például a dolgozók türelmetlenek azért, mert nincsen megfelelő ülőhely és az ld Fi, órás értekezleteken allva vesznek részt. Több gondot kérnek a dolgozók! Sok kicsi sokra megy Az autójavító vállalatoknál a késések és hiányzások száma háromnegyed év alatt emelkedett. Dicséretes munkát végzett ezen a területen a XIII. sz. Autójavító, amelynek dolgozói az igazolatlan hiányzásból és késésekből eredő munkanapok kiesését teljesen megszüntették. Jók az eredmények a HL sz. és XV. sz. Autójavítónál is, de a többi vállalatnál bőven akad tennivaló. Ezt bizonyítja az a szomorú eredmény is, hogy 1952 első három negyedévében jód volt az indokolatlanul kiesett munkanapok száma. Ha ezt a dolgozók munkában töltötték volna el, akkor 14 személykocsit, vagy hét tehergépkocsi nagyjavítását végezhették volna el. (A Villámból, az Autójavító Ipari Központ Versenyhíradójából.) DÍCSÉRET Szakszervezetünk elnöksége egyik ülésén foglalkozott az üzemi balesetelhárítási munka eredményeivel és hiányosságaival. Megállapította az elnökség, hogy több vállalatnál ezen a téren szép eredményeket értek el. Az ez a megállapítás különösen a PécsiKözlekedési Vállalatra, ahol a feladatokat maradéktalanul végrehajtották és az elnökség a munkavédelem fejlesztésében és a dolgozók nevelésében elért eredményekért dicséretben részesítette a vállalat igazgatóját Bakán József elvtársat és a munkavédelem kérdésével foglalkozó vállalati és üzemi bizottsági funkcionáriusokat és aktívákat. Elvtársi segítség A Székesfehérvári TEFU az utolsó helyen kullog a TEFU vállalatok versenyében. Lendér Jenő elvtárs, az 1. sz TEFU igazgatója nemrég lentjárt Székesfehérváron és tanulmányozta a vállalat munkáját, majd közölte észrevételeit az igazgatóval. Reméljük, hogy az átvett tapasztalatok segítségével a székesfehérvári vállalat hamarosan elkerül az utolsó helyről és felzárkózik az éj üzem I. sz. TEFU mögé Reméljük, hogy a termelési értekezlet megtartását Balázs Tibor elvtárs, igazgató ezentúl már nem bízza az üzemi bizottság elnökére, hanem maga tartja meg. A KEREK NYOMÁBAN Példamutatás Vezess baleset nélkül! Könyv a balesetmentes közlekedés elősegítésére A napokban hagyta el a nyomdát egy 56 oldalas füzet. Címéül azt a jelszót kapta, amelyet ma már minden járművezető jól ismer az ország minden táján: „Vezess baleset nélkül!” A könyvecske — amelyet Reményi-Gyenes István, az „Autó-Motor“ szaklap munkatársa állított össze , eredményesebbé akarja tenni a dolgozóknak a baleset nélküli közlekedés megteremtéséért folyó harcát. Az első fejezetben részletezi a közlekedési balesetek okait és azok tanulságait, a második részben „A balesetek megelőzésének technikája" cím alatt gyakorlati tanácsokat ad a vezetőknek a közutakon való magatartásra, s a vezetés technikájára. A brosúra harmadik része ismerteti a „Vezess baleset nélkül!” mozgalom történetét, beszél a mozgalom fejlődésének akadályairól s ugyanakkor megállapítja a tennivalókat is a mozgalom eredményesebbé tételére. A könyvecske minden állami könyvkereskedésben, de elsősorban a Népszava Könyvkereskedésében (Budapest, ill. Lenin körút 17.) kapható. Ára 3,50 forint. A SZAKKÖNYV A Közlekedési Kiadónál most jelent meg Balogh Arthur „Autófékek megelőző karbantartása” című könyv, amely a közúti balesetek elleni harcban értékes segítőtársa a gépkocsivezetőknek. Fontos feladat a gépkocsik fékjeinek kifogástalan állapota, karbantartása. Ehhez ad hasznos útmutatásokat a kézikönyv. Megtámadta a MÁVAUT-kalauzt, öt hónapi börtönbüntetést kapott A pestvidéki járásbíróság Kovács Géza pátyi lakost, a Goldberger gyár dolgozóját hatósági közeg elleni erőszak és könnyű testi sértés bűntettében bűnösnek mondotta ki. Kovács Géza a Széna-téri MÁVAUT váróteremben szóváltásba keveredett Gönczi Rozália kalauznővel, aki figyelmeztette, hogy a kitakarított váróteremben ne szemeteljen.. Később Pátyon megtámadta Gönczi Rozáliát, Oly erősen ütötte arcul, hogy Gönczi Rozália, hátraesett a motorházra és szeme alatt a bőr felrepedt. Sérüléséből nyolc napon belül gyógyult fel a kalauznő. A vádlottnál súlyosbító körülménynek vették,, hogy fegyelmezetlen viselkedése nem első ízben fordult elő.. A pestvidéki járásbíróság Kovács Gézát öthónapi börtönbüntetésre ítélte. Súlyosan megszegték a KRESZ 43. és 45. paragrafusát A Győri TEFU tulajdonában lévő YN 700-as rendszámú gépkocsi, amelyet Szalai Péter vezetett, az Ajkai Erőmű melletti műúton, a kanyar után nyolc méterre, a lejtőn lefelé menet árokba zuhant. A baleset oka: Szalai túllépte a megengedett sebességet és ittas volt. A vizsgálat alkalmával megállapították, hogy Matusz János neve szerepelt a menetlevélen, de a kocsit Szalai vezette, aki feketefuvart végzett. IdőközbenGordon Mihály is vezette a kocsit. Megállapították, hogy három polgári személy is jogosulatlannul utazott a gépkocsin. Noszloa községben egy liter pálinkát vásároltak és ezt a gépkocsivezetők együtt fogyasztották el az utasokkal. A balesetnél egy életveszélyes, két súlyos és könynyebb sérülés, történt. Az anyagi kár 35—40.000 forint. Nem tartotta be a megengedett sebességet A pécsi bíróság büntető tanácsa most tárgyalta Kelényi Kálmán Adort gépkocsivezető bűnügyét. Kelényi az elmúlt év december 13-án, este 7 órakor Pécsett, a Beioiannisz-utcábann síkos, keramittal kövezett úttesten, rossz látási viszonyok közepette gépkocsiját a megengedettnél nagyobb, körülbelül 50 km-es sebességgel vezette. A rossz látási viszonyok miatt nem vette észre az előtte menetelő 16 főből álló katonai oszlopot, abba beleszaladt és két honvédet halálra gázolt, hármat súlyosan megsebesített. Ezért a büntető tanács Kelényi Kálmán gépkocsivezetőt 14 évi börtönre, és a gépkocsivezetéstől való eltiltásra ítélte. A bíróság az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy ennek a szigorú büntetésnek célja — a vádlott iránt megnyilvánuló nevelőhatáson kívül — a fegyelmezetlen, kevésbbé öntudatos gépkocsivezetők megrendszabályozása, célja az alkotmányban lerögzített „legfőbb érték az ember” elvének fokozott megvédése és érvényre juttatása, valamint a közlekedés rendjének és balesetmentességének megszilárdítása. Cserbenhagyta áldozatát A békéscsabai büntető tanács tárgyalta Fekete Gyula gépkocsivezető bűnügyét. A városi tanács épületében tartott bírósági tárgyaláson közel 250 gépkocsivezető vett részt a helyi és környéki vállalatok dolgozói közül. A vádlott, Fekete Gyula, az Útfenntartó Teherfuvar Vállalat gépkocsivezetője november 25-én reggel 3—4 óra között teljes világítással közlekedett Békéscsaba belterületén. A Szarvas utcában szembejött vele kerékpáron egy rendőr elvtárs, akit a gépkocsi fényszórója teljesen elvakított és a gépkocsi bal első lökhárítójával a kerékpárról lelökött A baleset következtében a sérült agyrázkódást, koponyaalapi repedést, gyomorfalszakadást,valamint arcán súlyos zúzódást szenvedett. Fekete, Gyula a gázolás után továbbhajtott. A sérültet jóval később, reggel hat óra felé találták meg és szállították kórházba. Fekete Gyulát a kocsikísérő figyelmeztette a gázolásra és felszólította, hogy álljanak meg, de ő ezt nem tette, sőt felszólította kocsikísérőjét, hogy az esetről ne szóljon senkinek. A tárgyaláson a bíróság Fekete Gyulát hétévi börtönbüntetésre, a gépkocsivezetéstől eltiltásra ítélte. A büntetés igazságos és megérdemelt, mert Fekete Gyula áldozatát lelkiismeretlenül cserbenhagyta és igyekezett tettének következményei elől menekülni. A közlekedési dolgozók ruhaellátásáról A napokban, mielőtt szolgálatba indultam, szokás szerint a tükörbe néztem, nincs-e ruházatomon valami megigazítani való? Nem volt! A kabát és köpeny kifogástalanul állt,.. A nadrág szintén. Ez a kis eset nem volt szokatlan, sőt gyakran előfordul. Eltekintve attól, amikor véletlen gyűrődés, vagy a ruhához tapadó toll, vagy pihe teszi „szalonképtelenné” a szolgálati ruhát, az mindig jól áll, mert kitűnő anyagból van és jól van szabva. Az ilyen eset ma már rendszeres a Fővárosi Autóbuszüzem és a többi közlekedési vállalat dolgozói között, mert népi demokráciánk a szociális juttatásokkal együtt messzemenően gondoskodik a ruhajuttatásról is. A régi kapitalista rendszer alatt a közlekedési dolgozók ruhaellátása is a lehető legroszszabb volt. A vállalatok mindenható urai igyekeztek a legsilányabb és minden szabási formát nélkülöző szolgálati ruhát beszerezni, mert így, olcsóbb volt. Ilyen körülmények között gyakori volt az az eset, hogy a közlekedési dolgozó inkább hasonlított operettfigurához, mint szolgálatot teljesítő alkalmazotthoz. Ezzel szemben a dolgozók állama ma már úgy gondoskodik a közlekedési dolgozók ruhaellátásáról, hogy a dolgozók sajátmaguk választhatják ki a jól szabott, kitűnő minőségű szolgálati ruhák közül a nekik legmegfelelőbbet. Elvtársi üdvözlettel Holczer Béla Fővárosi Autóbuszüzem. Új gépjárműipari szakkönyv BALOGH ARTHUR: AZ AUTÓMOZGÁSTAN ELEMEI. Közlekedési Kiadó kiadása. A szerző a mozgástan elemi ismertetését az autóhoz és annak működéséhez fűzi. Ezáltal egyszerűen és fokozatosan rávezeti az olvasót a mozgástan néhány fontos és alapvető elméleti kérdésének megismerésére. Ösztönzést ad olvasóinak, hogy elméletileg továbbfejlődjenek és egyre hatékonyabban, szakszerűbben sajátítsák el a technikát az autó, vagy akár más gének területén is; ily módon fokozottabb mércékben járulhatnak hozzá munkájukkal népgazdaságunk fejlesztéséhez. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA . Megjelenik havonta egyszer. Szerkeszt a szerkesztőbizottság. Laptulajdonos: A Közlekedési Minisztérium és a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VI., Csengery.u. 63. Telefon: 124—567. Az előfizetéssel, és a szállítással kapcsolatos ügyeket a Népszava kiadóhivatala szaklaposztálya. Budapest, vn., Miksa u. 8. intézitelefon: 224-813-8191 Megjelenít 4000 példányban. Szikra Lapnyomda Budapest VIII., Józsefkörút 5 Felelős nyomdavezető:Kulcsár Mihály KÖZLEKEDÉS