Közlekedés, 1963 (53. évfolyam, 1-24. szám)
1963-01-05 / 1. szám
Sürgős orvoslásra váró panaszok Miről beszélnek a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói Miskolcon több mint hatezer közlekedési dolgozó munkálkodik azon, hogy az ország második legnagyobb városában, a magyar nehézipar egyik legfontosabb fellegvárában a rohamosan növekvő közlekedési feladatokat megoldja. A Miskolci Közlekedési Vállalatilyen szép eredmények ellenére, a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói távolról sem elégedett emberek. Sőt, a szakszervezeti taggyűléseken, bizalmi értekezleteken évek óta állandó, visszatérő panaszok és tegyük hozzá mindjárt — jogos panaszok hangzanak el Szikor Ferenc elvtárs, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei titkára és Kiss László elvtárs, a vállalat szb titkárhelyettese ezeket a panaszokat, amelyeket az illetékesek évek óta közömbös nemtörődömséggel mellőznek, az alábbiakban foglalják öszsze: — A legnagyobb sérelme a vállalat női dolgozóinak az — mondja Kiss László elvtárs —, hogy 900 női dolgozó, akinek nagyrésze gyermekes anya — hiába könyörög a bölcsőde, óvoda és napköziotthon felállításáért, ígérgetésen kívül ez ügyben semmi sem történt. Ez a körülmény hozza részben magával, hogy nődolgának egymagában közel 1500 dolgozója van és azt, hogy ezek a dolgozók derekasan, becsületesen dolgoznak, ezt az a tény is bizonyítja, hogy a vállalat 15 év alatt tizenháromszor nyerte el az élüzem címet. zóink körében ilyen nagy a munkaerő-vándorlás. Szikora Ferenc elvtáns ehhez még hozzáteszi: — Sajnos, ez nemcsak erre a vállalatra vonatkozik, de ugyanez a helyzet a 3. sz. AKÖV-nél is, ahol 492 nő dolgozik és bölcsőde nincs. A tanács-bölcsődék — még ha lenne is hely — nem felelnek meg a közlekedési dolgozóknak, mert nálunk a vasárnap is — a szolgálatban levőknek — munkanap. Ezért igyekszünk a tanácsnál, a bölcsőde és napközi otthon létesítésére végre megoldást találni, de eddig sikertelenül. Pedig mi megelégednénk egy közös közlekedési bölcsőde létesítésével, s dolgozóink már többször is felajánlották, hogy társadalmi munkában segítenek az építésnél. A sok panasz után szeretnénk végre már arról beszámolni, hogy a városi tanács és a többi illetékes szerv tíz év után végre tető alá hozta a közlekedési dolgozók bölcsődéjét és napközi otthonát.zaléka a téli hónapokban 20 százalékra emelkedik és ez végeredményben visszatér a közlekedésre is, mert a munkaerő-hiány miatt, kénytelenek a járatokat ritkítani és emiatt az amúgy sem ideális miskolci közlekedés még zökkenőbbé válik. De a »megkurtított« ruhakeret miatt, a ruhakihordási időt is kénytelen a vállalat meghosszabbítani. A miskolci villamosvasút és autóbusz dolgozói joggal kifogásolják, hogy Miskolcon miért tart az egyenruha vagy bakancs kihordási ideje egy évvel tovább, mint Budapesten. A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói joggal kérik azt, hogy sérelmeiket az illetékes szervek ne csak meghalgassák, hanem a lehetőséghez képest orvosolják is. A sérelmek orvoslásának körébe tartozik az is, hogy több éves halogatás után újra megépüljön a vállalati dolgozók részére az üzemi ebérő, amelynek kérdése hosszú évek óta szerepel már a szakszervezeti bizottság napirendjén. Zsadányi Oszkár 900 női dolgozó — bölcsőde nélkül 9S villamoskocsi-vezető bunda nélkül A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozóinak azonban még más panaszuk is van. Ez a téli védőruha és bunda ügye, ami miatt szintén meddő harcot folytat szakszervezetünk Borsod megyei bizottsága és a vállalat szakszervezeti bizottsága Miskolc Város Közlekedési és Építési Osztályával. A tanács és a vállalatvezetőség, valamint a párt és szakszervezet a védő, munka- és védőruhára fordítható beszerzési keretet közösen 2 343 000 forintban állapította meg. Ezzel szemben az erre a célra kapott tényleges összeg 1 242 000 forint. Ehhez még a vállalat felhasználja időközben kilépett dolgozók által fizetett ruhavisszatérítési öszszeget, s a hiány így is 639 000 forint. Ez azonban nemcsak a vállalat üzleti könyveiben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy decemberben 96 kocsivezető bunda nélkül, nyári köpenyben dolgozott. Ez pedig tűrhetetlen állapot. Ez okozza, hogy betegség — nagyrészt meghűléses — miatt a munkából kiesők szám A brigádmozgalom és az ösztönző bérezés A Lehel úti IV. sz. Autójavító Vállalatnál a szocialista brigádmozgalomról érdeklődünk. A felsorolt eredmények azt mutatják, hogy ez ideig jó eredményeket értek el. Hat brigád már elérte a »szocialista brigád« címet, s ugyancsak hat brigád küzd a címért. A legutóbbi hónapokban négy újabb brigád szocialista szerződést kötött, amelyben vállalták, hogy ők is elérik a szocialista brigád szintet. Az üzemnek legnagyobb büszkesége a Pobjeda lakatosműhely, amely az eddigi értékelés szerint rövidesen el is éri a szocialista műhely címet. Ebben a műhelyben ötvenhatan dolgoznak, legnagyobb részük fiatal. Az átlagos életkor 22 év. A művezető már »öregnek« számít, lévén 37 éves és itt dolgozik Kokkó Jenő lakatos, a műhely doyenje, a szakszervezet műhelybizalmija. Népszerű a fiatalok között, mert a hosszú évek során szerzett szakmai tudását szívesen adja át, de örvendetes az is, hogy ebben az üzemben az öregek és fiatalok másutt is a legnagyobb egyetértésben dolgoznak. A Pobjeda-műhelyben az ott dolgozók megvalósították a műhelyönkormányzatát. Műhelybizottságot alakítottak, amely a szakszervezeti bizalmival együtt valósággal irányítja a dolgozókat, önállóan intézik a munkairányítást, a bérfizetési napokon kiteszik a pénzt a »becsületasztalra« és ugyanígy oldják meg a büfé kérdését is. Mindenki önmagát szolgálja ki és egy dobozba teszik a pénzt. A vállalatnál egyébként a legtöbb műhelyben és brigádnál új bérezési formát vezettek be. 1961-ben, amikor az általános norma-felülvizsgálatot megtartották, igyekeztek a normát száz százalékra rögzíteni. Ez volt a kiinduló bázis. A bérezést először úgy oldották meg, hogy bevezették az időbért és a teljesítményprémiumot. (Ez azt jelenti, hogy a dolgozók 100 százalékos teljesítményre megkapják a rendes órabérüket, ha ezen felül teljesítenek, akkor prémiumban is részesülnek.) Azóta a tervosztály kidolgozta az új haladó és ösztönző bérezési formát, amely a nyáron lépett érvénybe. Ennek lényege a darabbérezés. Egy-egy műhely megkapja a dolgozók létszámához viszonyítva az egy hónapra eső darabtermelés tervét és minden kocsit, amit terven felül javítanak, külön premizálnak. Ezzel elérték, hogy egy-egy műhely átlag havonta 10—12 kocsival többet ad le a vállalatnak. Komoly eredményt értek el a normakarbantartás terén is. A technológiai osztály egyes üzemrészeket — mint például a kárpitos műhelyt, ahol teljesen szalagrendszerben folyik a termelés — új technológiai alapokra fektetett és így szükségessé vált a normák felülvizsgálata és karbantartása is. Ez eddig minden esetben teljesen zökkenőmentesen ment végbe. A dolgozók látják, hogy a normakarbantartás nem ellenük irányul, hanem éppen az ő érdekeiket szolgálja. (Zsadányi) Külföldi közlekedési érdekességek Univerzális repülőgép A Szovjetunióban az év első felében elkészült AN—24 típusú turbócsavaros repülőgép október 31-én tette meg első próbaútját Kijev és Cherszon között. A gépet a repülőtechnika legújabb eredményei alapján tervezték. Két hatalmas, gazdaságos turbócsavaros motorja lényegesen kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a dugattyús motorok. Utas- és áruszállító kapacitása is nagyobb, mint az eddigi konstrukcióké. Szalonjainak kényelmes ülésein pedig az IL 24 típusú gép 22 utasával szemben 42 utas foglalhat helyet. A repülőgép gyorsasága 500 km/óra. Lokátorai, rádióállomásai, a jegesedés elleni berendezései mind kitűnően szolgálják a gép üzembiztonságát. Az univerzális repülőgép egyik legnagyobb előnye azonban az, hogy mindenhol használható. Fél kilométer hosszú, esővel áztatott talajról is biztonsággal képes felszállni. Új csehszlovák teherautó A csehszlovákiai koprzsivnicai autógyár, amely nemrég ünnepelte fennállásának 65 éves jubileumát, megkezdte az új »Tátra—138« típusú teherutók sorozatgyártását. A léghűtéses diesel-motorokkal ellátott, nagy teljesítőképességű »Tátra—138« kényelmes, fűthető fülkéjében kitűnően megoldották a levegőcserét. Az új kocsi alváza pedig arra is alkalmas, hogy különleges áruk szállítása esetén átalakítsák. Országos ankét az autóközlekedési vállalatok mérnökei és közgazdászai részvételével Mint bebizonyosodott, igen hasznos kezdeményezés volt a Közlekedési Klubban december 20-án, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság, a Közlekedéstudományi Egyesület közös rendezésében megtartott »első mérnök- és közgazdász-ankét«. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Földvári László, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Földvári Aladár, szakszervezetünk főtitkára, Váradi György, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára és Mester Károly, az Országos Tervhivatal képviselője, valamint az autóközlekedési iparág vezetői. Földvári László miniszterhelyettes megnyitója után az Autóközlekedési Vezérigazgatóság vezetője, Lendér Jenő tartotta meg vitaindító előadását, amelyben ismertette a mérnökökre és a közgazdászokra váró ez évi nagyobb feladatokat, felhívta a figyelmet az egyes vállalatoknál uralkodó helytelen szemléletre és előadásában utalt a mérnökök és közgazdászok munkavégzésének sok közös vonására. A vitaindító előadás után a részkérdéseket felvető apró hozzászólás-mozaikokból felépült az az egész, amely tulajdonképpen az értekezlet célja volt: a műszakiak és a közgazdászok messzemenően összehangolt munkájának az igénye, a helyi műszaki lehetőségek figyelembe vételével és a matematikai számítások segítségével kialakítani a leggazdaságosabb fuvarszervezési és gyakorlati fuvarozási módszereket. A tanácskozás végén Földvári Aladár, szakszervezetünk főtitkára mondott záróbeszédet. Az »első mérnök- és közgazdászankétb-on elhangzottakra, a tanácskozás bővebb értékelésére következő számunkban visszatérünk. Gabnai István 1875-1962 Eltávozott tőlünk Gabnai István elvtárs, szakszervezetünk örökös tagja, a nagy idők harcosa és tanúja. Egész élete és munkássága harc és küzdelem volt. Korán, fiatalon megismerte a nélkülözést. A meg nem alkuvás, az osztályöntudat arra késztette, hogy részt vegyen azokban a munkásmozgalmakban, ahol a munkások jogait és érdekeit védik. A szociáldemokrata pártnak 1900-tól, szakszervezetünknek 1903-tól tagja volt. Ezt megelőzően már szervezte a teherszállító és fuvaripari munkások szakegyletét, melynek munkájában hosszú ideig tevékenykedett. Élete szüntelen harcban telt el elnyomóival szemben. Életének nagyobb része küzdést jelentett a szebb holnapért, mindnyájunk jövőjéért. Gabnai elvtárs lelkes, hűséges katonája, harcosa volt a munkásoknak, és tevékeny részvevője a munkásmozgalomban megszülető népművelésnek is. Gabnai elvtársat mély, emberi humanizmus hatotta át, mindig kereste az élet értelmét, amelyet a küzdésben, a munkásosztály felemelkedésében, a munkában látott. A pécsi szabadoktatási kongresszuson (1907) vált szószólójává és hirdetőjévé az új, születő népművelésnek. Elmondotta véleményét arról a közoktatásról, amely nem felelt meg az iskolai oktatás követelményeinek. Iskolareformot követelt »Az iskolákat ki kell venni a mostani kezekből, mert amit ott tanítanak, hasznavehetetlen«. Büszke önérzettel vallotta, hogy amit tud, azt a szakegyletben sajátította el, ott tanult meg írni, olvasni. Magas kora ellenére is élete utolsó percéig a szocializmus ügyéért tevékenykedett. Harcos munkássága, munkásmozgalmi, népművelési tevékenysége példakép marad számunkra. EGY SZILVESZTERI — Végre fent vagyok a rakétán, hármas kozmikus sebességgel indulok haza »ZÜRUTAS« AZ INFLUENZÁRÓL Az influenza egyike a legelterjedtebb fertőző betegségeknek. Kórokozója egy vírus, amiről az alábbiakat érdemes mindenkinek megjegyezni. Hasonlóan a bacillusokhoz — ezt a nevet valószínűleg mindenki ismeri — szemmel nem láthatók, sőt mikroszkóp alatt is csak különleges eljárással látható apró élőlények, amelyek a szervezetbe bekerülve és ott elszaporodva okozzák a betegséget. Az influenza a legtöbb esetben szövődményekkeljár, s náthát, homloküreg- s középfülgyulladást, torok- és mandulagyulladást, légcsőhurutot, tüdő- és mellhártyagyulladást, gyomorhurutot és egyéb belső szervek gyulladását okozhatja. A betegség terjedése a levegőn keresztül történik. Egy köhögés, egy tüsszentés az apró, nem látható nyálkacsepipék millióit dobja a környező levegőbe, amit a közelben tartózkodók beszívnak. A köhögő ember fertőzött volt, természetesen fertőzi egész ,környezetét és akkor néhány külső körülmény mellett főleg az egyes embereik ellenállóképességénmúlik, hogy a fertőzés kinél milyen súlyos megbetegedést okoz. Minden fertőzött ember nem csak maga betegedhet meg, de fertőző forrás akkor is, ha rajta nem is tört ki a betegség. Nemcsak a levegő, a csók, a közös pohár is közvetítheti a fertőzést, a gondatlanság mellett a szeretet, vagy a lustaság megnyilvánulásai is okozhatnak bajt. A korszerű egészségvédelem mindenekelőtt a betegségek megelőzésére törekszik. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy mi magunk ne betegedjünk meg. Mivel a szervezet ellenállóképességének nagy szerepe van abban, hogy a betegséget nem engedi elhatalmasodni, elsősorban ezt kell megőriznünk. A dohányzás, italozás, kicsapongás, a pihenőidő nem megfelelő felhasználása, a helytelen táplálkozás, kisebb egészségügyi ártalmak sorozatos átvészelése mind az ellenállóképesség rovására megy. De a legegészségesebb embernek is kerülnie kell a fertőződés lehetőségét, beteg emberek társaságát, sokadalmát. Különösen kell óvakodni a kisebb meghűlési lehetőségektől, mezítlábbal kiszaladni a konyhába, átnedvesedett ruhában, cipőben maradni olyan apróságok, amiket máskor észre sem veszünk, de , egy kis meghűlés és kész a súlyosabb fertőződési lehetőség. Ha minden óvatosság ellenére mégis megbetegedtünk, legalább vigyázzunk környezetünk, embertársaink egészségére. Kerüljük a társaságot, zsebkendőbe köhögjünk és tüsszentsünk. Gyógyulásunk érdekében pedig tartsuk be az orvosi előírásokat. A házi gyógyszerek és gyógyítási eljárások sokszor hasznosak,de hogy valóban azok-e, azt kérdezzük meg az orvostól. Ezek közé semmiképp sem sorolható a hűléses megbetegedések szeszfogyasztással való gyógyítási szándéka, ami igen elterjedt, és nyilván alkoholisták találták ki. Az lehet, hogy a beteg jobb kedvű lesz, de ettől még nem gyógyul meg. A gyógyszerek alkalmazásával is legyünk óvatosak, azt szedjük, amit az orvos rendel és annyit, amennyit rendel. Sok orvosság eléggé közismert, de ugyanakkor sok van, amit csak felületesen ismernek és nem hozzáértők tanácsára rosszul alkalmaznak. A betegségek lehetnek hasonlóak, de ugyanakkor nem azonosak, tehát gyógyításuk is különböző. Sokan vannak, akik egy tüsszentésre, vagy kisebb meg-hűléses jelenségekre Ultraseptylt, Superseptylt szednek, Penicillint kérnek, amelyek kitűnő gyógyszerek bacillusos fertőzés esetén, de a vírusokra hatástalanok. Gyógyulás után számoljunk azzal, hogy a tünetek elmúlása ugyan a betegség lezajlását jelzi, de a szervezet erőállapotának és ellenállóképességének helyreállása csak később következik be. A betegség természete és súlyossága szerint ez lehet néhány nap, néhány hét, esetleg még hoszszabb idő. Ezt az időt használjuk fel arra, hogy szervezetünket fokozatosan szoktassuk ismét hozzá az élet mindennapi megterheléséhez, hogy a visszaesés veszélye nélkül állhassunk ismét munkába. Megfejtette ön közlekedési pályázatunk első három rejtvényét? Akkor ne mulassza el megfejteni a negyediket is, mert játékunk végén a helyes megfejtéseket beküldők között értékes jutalmakat sorsolunk ki. Figyelje meg alaposan a jelzéseket, melyiknél talál hibát? Hány hibát lát és melyek azok? Január 15-ig várjuk szerkesztőségünkbe megfejtéseit. (Bp., VIII., Köztársaság tér 3.) Ha ismeri az új IKESZ-t gyorsan célhoz ér, de azért ne hamarkodja el a dolgot, mert a feladat nehezebb, mint amilyennek látszik. Ez a kockajáték nem szerencsejáték, sok tudást, leleményt igényel. A harmadik forduló helyes megfejtéséért sorsolással könyvjutalmat nyert: Faludi Péter budapesti és Hajdú Dezsőné keszthelyi olvasónk.