Közlekedés, 1963 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1963-01-05 / 1. szám

A népművelés hatósugara A népművelés hatósugara évről évre bővül. Mind többen kezdik felismerni, hogy az iskolában szerzett műveltséget nem lehet lezártnak, véglegesnek tekinteni. A technika fejlődésével bővülnek a világról alkotott eddigi ismereteink, ez pedig szükségessé teszi, hogy akár iskolai, vagy az iskolán kívüli oktatással, a népművelés különböző eszközeinek igénybevételével gyarapítsuk ismereteinket. Az 1. sz. Autójavító Vállalat szakszervezeti bizottságának tagjai már évek óta széles körű felvilágosítást végeznek a dolgozók között, s felhívják a figyelmet a tanulás, a továbbképzés fontosságára, szükségességére. Ugyanakkor megteremtik a feltételeket is, hogy a dolgozók érdeklődési körüknek megfelelően a népművelés valamely formájába bekapcsolódva gyarapíthassák szakmai, politikai és általános műveltségüket. Az alapos, gondosan előkészített munkának lassan kezdenek beérni a gyümölcsei. Például az elmúlt év őszén az egyes ismeretterjesztő előadások rendszeres tartásán kívül munkásakadémiát szerveztek. A munkásakadémia különböző tagozata igen nagy népszerűségnek örvend az üzemben. Előző évben már működött az autójavító tagozat. A múlt év őszén indított munkásakadémia autójavító tagozata I. évfolyamának 74, a II. évfolyamának 54 hallgatója van. De ezenkívül üzemgazdasági tagozatot is indítottak 30 fővel. A munkásakadémiák tananyagai segítik valóra váltani azokat a technológiai folyamatokat, amelyeket az üzemben a termelés érdekében megvalósítani kívánnak. A tananyag alkalmazkodik az üzem életéhez, különösen az üzemgazdasági tagozat tematikája." A szakszervezeti bizottság nemcsak a munkásakadémiai hálózat kiépítésére fordított gondot, hanem arra is, hogy minél többen végezzék el a 8 általános osztályt. Annál is inkább, mert az üzem dolgozóinak több mint 36 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai, vagy ennek megfelelő végzettséggel. Múlt év őszén helyhiány miatt nem tudtak üzemi általános iskolát indítani, de így is biztosították, hogy a jelentkezettek egy része a IV. sz. Autójavító Vállalat üzemi iskolájába, vagy a Váci úti általános iskolába járjon. A szakmunkások közül 17-en járnak technikumba és 3 fő pedig az egyetemen végzi tanulmányait. A szakszervezeti bizottság Szép elvtárssal — a népszerű Gyuri bácsival — az élen sokat tesz a dolgozók tanulásának érdekében. Munkájuk dicséretes, bíztató a jövőre nézve, azonban a dolgozók iskolai rendszerű továbbtanulásáról még fokozottabban kell gondoskodni. Hatékonyabb agitációt és propagandát kell kifejteni annál is inkább, mert a dolgozók több mint 36 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Sok a tennivaló, de bízunk abban, hogy a szakszervezeti bizottság, az aktivisták segítségével meg fogja oldani, hogy rövid időn belül az I. sz. Autójavító Vállalat dolgozói megszerezzék a 8 általános, vagy ennek megfelelő iskolai végzettséget Sipos Imre A „Munkásvédelmi rejtvény VI.” megfejtése A »►Munkásvédelmi rejtvény VI.«-tal befejeződött hatrészes munkásvédelmi rejtvénypályázatunk. Az utóbb közölt szöveges rejtvény helyes megfejtése: 1. Az üzem területén a játék — különösen az ilyen — tilos. 2. A megengedettnél gyorsabban hajtott, mivel az üzem területén a megengedett sebesség 4 kilométer. 3. A műhelyben tolatás közben a gépkocsit hátulról irányítani kell a személyek biztonsága érdekében. 4. Emelővel megemelt gépkocsin dolgoztak, amely nem volt alábakolva. Emelővel megemelt, de alá nem bakolt járművön (tárgyon) munkát végezni szigorúan tilos. 5. A benzinben való mosás (alkatrész stb.) tilos. 6. A pirosra festett vedret tűzoltáshoz használják, más célra használni tilos. 7. Az aknába a lépcsőn kell lemenni, leugrálni nem szabad. 8. A kézilámpa 110 vagy 220 feszültségű lehetett, mivel több gép is leállt. Csak 24 V-os kézilámpát lehet használni. 9. A műhelyben a gépek egy biztosítékra voltak kapcsolva, mivel egy időben több gép leállt. Ez szabálytalan, minden elektromos géphez külön-külön biztosítékot kell alkalmazni. 10. Az elektromos berendezéshez, így a biztosítékhoz is csak elektromos szakember nyúlhat. A »Munkásvédelmi rejtvény VI.« helyes megfejtéséért jutalmat kapott: Bocsi Mihály, Nyíregyháza és Domoszlai László, Budapest. ... év végi mérlegét A mérleg egyik serpenyőjébenelhelyeztem az ez évben megjelent szám szerint elég kevés kiemelkedő jót és hasznost, a másikban pedig a sok hibát, amit egész évben tapasztaltam valamelyik közlekedési vállalatnál jártamkor. Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy az ilyen »súlybeli« aránytalanság ellenére az a serpenyő bizonyult könnyebbnek, amelyikbe a hibát tettem, holott évközben egyegy törvénytelenség, a dolgozókkal szemben alkalmazott nem egészen emberséges eljárási mód, vagy súlyos mulasztás egymagában is többet nyomott az összes nemes és helyes kezdeményezésnél, a dicséretre érdemes tettnél. Úgy gondolom, hogy az értékelésnél elég lesz csupán egy matematikai műveletet elvégeznem, vagyis kivonnom a bíráló írások számából a dicséreteket és a maradék szemléletesen bizonyítja majd, hogy szakmánk területén még mindig sok a hiba. A műveletet elvégeztem és kijött maradékként 47. Tehát ennyivel több az évközben megjelent bíráló cikkek száma. Hogy miért billent a mérleg mégis a »jó« oldalára, az az alábbiakból kiderül. Levelet küldtem minden olyan vállalathoz, amelyet az év folyamán rovatomban megbíráltam. A szokáshoz híven — kevés kivételtől eltekintve — mindenhonnan időben kaptam meg a választ, s ezekből a válaszokból sok minden kiderül. Például az, hogy az egri 4. sz. Autóközlekedési Vállalatnál megszüntették a Klapka utcai TEFL valamosműhelyében tapasztalt hiányosságokat, s a recski munkahelyen lévő szálláson is már kéthetenként cserélik a lepedőket. A miskolci 3. sz. AKÖV-nél is megszűnt az engedély nélküli túlóráztatást, s az igazolható túlórákat is kifizették a dolgozóknak. A bírálat megjelenése után Békéscsabán a 8. sz. AKÖV gépkocsivezetői pontosabban vezetik a menetleveleket, s a 2. sz. salgótarjáni Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetői is időben számolnak el a készpénz bevétellel. A 10. sz. Autóközlekedési Vállalatnál is jó érzéssel ülnek le a dolgozók az ebédlőben, mert mégis csak más így terített asztal mellett. Pécsett a salakhegynél nem kell olyan nyilatkozatot aláírni a munkásoknak, hogy az esetleges balesetért ők a felelősek. Kaposvárott is megnyugodtak a SZEFU-részleg dolgozói, mert náluk is tartanak már termelési tanácskozást, s a 16. sz. AKÖV szakszervezeti bizottságának munkatársai is gyakrabban látogatják a főnökségeket. Ezekkel a változásokkal magyarázható hát a serpenyő elmozdulásának fent leírt alakulása. A rovatunkban megjelent bírálatok az év folyamán elvesztették »súlyukat«, mert azzal, hogy a megírt hibákat kijavították, megszűntek hibák lenni. De nem lennék Kerek Ferkó, ha itt megállnék és nem mennék tovább. Jó, jó, kijavították a hibákat, s ezzel minden rendben van? Korántsem! Nincs rendben azért, mert én nem írtam meg minden hibát. A sok helyen tapasztalt szállás-elhanyagolás, engedély nélküli túlóráztatás, nem kielégítő munkásellátás, az újítási ügyek késedelmes intézése, törvénysértő intézkedések zöméből én csak egy-két esetet említettem meg. S csak a megírtaknál, vagy egypár más vállalatnál, ahol magukra ismertek, ott javítottak a helyzeten. Sok üzemben, üzemegységekben és főnökségen maradt minden a régiben, legalábbis erről tanúskodnak azok a levelek, amelyek a munkáslevelezőktől hozzánk érkeznek. Ünneprontás lenne, ha ezeket a vállalatokat most mindjárt az 1963-as év első számában megbírálnám. De ne igyanak előre a medve bőrére, mert hosszú az év, s ha egyszerre nem is, de szép sorjában minden hibát és hibát elkövetőt tollhegyre tűzök. Addig is újévi jókívánságként minden jól és hiba nélküli dolgozónak további ilyen munkavégzést kívánok, a hibásan dolgozók pedig a velem való találkozásig igyekezzenek munkájukon javítani KÖZLEKEDÉS A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Földvári Aladár Szerkesztő: Molnár József Budapest, VIII., Köztársaság tér 3 Telefon: 339—509, 137—638, 138—468 Felelős kiadó a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Terjeszti: a NÉPSZAVA Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII. Rákóczi út 54. Telefon: 224—810 625003 Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla Igazgató Eredményes évet zártak A KÖZLEKEDÉSI TERMÉSZETJÁRÓK Testnevelési és sportmozgalmunk legegyenletesebben fejlődő területe a természetjárás. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy évről-évre emelkedik az igazolványos turisták száma. Az üzemi osztályok tagjai, több ezren részt vesznek a szórakoztató jellegű kirándulásokon, túrákon. A közelmúltban tárgyalta a Közlekedési Természetjáró Egyesület Elnöksége az eddig végzett munkát és a fenti megállapítást számos egyéb konkrét eredménnyel is alátámasztotta. A jó munka nagymértékben annak köszönhető, hogy az egyesületen belül olyan társadalmi bizottsági hálózatot szerveztek, amelynek tagjai a maguk területén mindent megtettek a mozgósítás érdekében. Az oktatási bizottság például ma már közel 150 képzett túravezetővel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy minden 14 főre jut egy vizsgázott túravezető. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi túrák lebonyolítására is már öt személy eredményes vizsgát tett. Számos előadás, filmvetítés, klubnap és nem utolsó sorban a személyi agitáció és propagandamunka tükrözi a tervszerűen folyó munkát. Nem maradtak el a technikai munkák végzésében sem, hisz a vállalt kötelezettségüknek eleget téve fennállásuk óta csaknem 180 kilométer hosszúságú útjelzési munkát és felújítást végeztek el. A legnépesebb osztályokat a Fővárosi Villamosvasút területén találjuk, ahol 11 üzemi osztályban mintegy 600-an vesznek részt természetjárásban. Az autóközlekedési és az autójavító vállalatok területén is egyre népszerűbbé válik ez a mozgalom. Természetjáróink is a jövőben a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatának értelmében a sportkörök keretein belül fognak tevékenykedni. Az egyesület eddigi tevékenysége és azúj szervezeti keretek kialakítása a biztosíték arra, hogy e nemes mozgalom szakmánk területén tovább fejlődik. A sportköri elnökségek, a szakszervezeti bizottságok sportfelelőseire hárul majd az a feladat, hogy ezt az egyenletes fejlődést tovább biztosítsák, megteremtsék a feltételét annak, hogy hétről-hétre a közlekedési dolgozók a szabadban töltsék pihenő napjaikat, mert ezzel nagymértékben elősegítik egészségük megóvását, munkájuk eredményes végzését. Sok tennivaló vár még azonban megoldásra, hisz irányítani kell majd azokat az alkalomszerű kirándulásokat is, amelyeket korábban a szakszervezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek bonyolítottak le. A társadalmi aktívahálózat további szélesítésével biztosítani kell a túravezetőket és nem utolsó sorban az e területen jelentkező igények kielégítéséhez szükséges anyagi fedezetet is biztosítani kell. A közlekedési természetbarátok találkozóját, mint hagyományos rendezvényt a jövőben is megtartják, s ezeket a nagyobb természetjáró szakosztályok rendezik meg. A magyar testnevelési és sportmozgalom szervezeti átalakítása jelentős mértékben tovább szélesíti a természetjáró mozgalmat is, és az aktívák lelkes munkáján múlik elsősorban, hogy a természetjárásában rendszeresen részt vevő közlekedési dolgozók száma növekszik-e, a több lehetőséget biztosító új szervezeti keretek között. K. J. SZILVESZTERI KÖZLEKEDÉS Levél Lillafüredről Megvallom őszintén, először magam is »fáztam« attól a gondolattól is, hogy decemberben menjek el »nyaralni«. Szerencsémre, mégis rászántam magam és elutaztam Lillafüredre. Itt a SZOT üdülőben kezdek rájönni arra, hogy a jó üdülés nem függ az évszaktól, mert mint régi szakszervezeti tag merem állítani, hogy a legforróbb nyárban sem tölthettem volna jobban időmet, mint a zordon télben. Amikor megláttam az egykori Palota szállót, a perzsaszőnyeges, fürdőszobás szobámat, a csodálatos hallt, önkénytelenül is a »kacsalábon forgó vár« jutott eszembe. Igaz, Bethlen István nem is álmodhatta, hogy ebben az épületben egykor a Csepeli Vasművek, a Fővárosi Villamosvasút, a Bácsbokodi Tsz, a Wilhelm Pieck győri vagongyár dolgozói fognak üdülni. Magáról az üdültetésről mit mondjak?... A napi 14,5 forintért négyszeri változatos étkezést kapunk, délben és este négyféle húsételből válogathatunk. Persze a 310 beutalt között akad olyan is, akinek ez a választék sem volt elegendő, és legalább ötféléből szeretett volna válogatni, mert így érdekesebb még akkor is, ha otthon csak egy tál ételt tesz az aszszony az asztalra. A legkedvesebb színfoltja az ebédnek a hétfő dél volt, amikor az egyik miskolci leánygimnázium második osztálya politechnikai órára feljött az üdülőbe és segítettek kiszolgálni a vendégeket. A mi asztalunkhoz legalább hárman jutottak és amennyiben a gimnázium igazgatójának kezébe kerülne ez a pár sor, nyugodtan ötösre osztályozhatják a kis diáklányokat. De beszélnünk kell az üdülő kultúréletéről is, amely elég változatos és szórakoztató. Pribék elvtárs, az üdülő kultúrfelelőse, kitűnő programot állított össze. Láttuk a pisztrángtenyészetet, jártunk a Jósvafői cseppkőbarlangban, voltunk a Turistaházban. Az üdülőben naponta öt órai tea, és este lent az étteremben remek zene mellett éjfélig tánc. Végeredményben csak egyet sajnáltunk a kéthetes turnus végén, hogy nem akadt egy kiadós hózivatar, amely megismételte volna a most forgatásra kerülő magyar film címét és bekövetkezett volna a »Vesztegzár a Grand Hotelben«, mert sokan szívesen maradtak volna kéthetes kényszer-utókorán. Zs. O. Sokszor és sok helyen szóvá tették már, hogy a benzinállomást rossz helyen építették fel Cegléden. Nem is beszélve arról, hogy a helyiség rontja a 4. sz. főközlekedési útvonal képét. A városi tanács építési és közlekedési osztálya hosszas tárgyalás után végre megnyugtató megoldást talált. Még ez évben új állomás építését kezdik meg a Pesti úton. Az új állomáson korszerűen megépített automata benzinkutat állítanak fel. Egy edzőváltozás — magyarázat nélkül — Miért volt erre szükség?— kérdezgették egymástól a szurkolók még a legutóbbi mérkőzések után is a pestújhelyi Autótaxi pályán. — Miért volt szükség arra, hogy a Budapest-bajnokságban első helyen végzett csapat edzőjét, Jászberényi Jánost leváltsák és az edzések irányításával új embert bízzanak meg? Ezen változásra egy csapatnál általában csak akkor kerül sor, amikor egy-egy mérkőzés után vesztesként hagyja el a pályát Köztudott dolog ugyanis, hogy a szurkolók — ha jól megy a csapatnak — dicsérik az edzőt, ellenkező esetben viszont őt szidják, okolják a vereségért. Nos, az Autótaxi esetében, a látszat legalábbis ezt mutatta, jogos és helyénvaló volt a szurkolók kérdése,, amely a vezetők részéről — hivatalosan — a mai napig is megválaszolatlan maradt. Az együttes jelenleg az NB IIlban szerepel, s tegyük mindjárt hozzá, nem a legsikeresebben. A 16 csapat közül a 12. helyen áll. Valóban a szurkolóknak lenne igazuk? — Nem — állítják határozottan a sportkör vezetői. — A jelenlegi NB III-as bajnokságból mindössze egy csapat esik ki, s az is osztályozót játszik. Így minden különösebb felelősségvállalás nélkül fiatalíthattuk meg a csapatot, próbálhattuk ki a játékosokat, szoktathattuk őket a bajnoki mérkőzések sokszor parázs légköréhez. A sportkör vezetői határozottan állítják tehát, hogy nem az edzőváltozás az oka a gyengébb szereplésnek. Ezt azzal is bizonyítják, hogy az új edző, Pillér Sándor, aki jó néhány évig játszott a MOGÜRT NB I-es csapatában, egyszer már foglalkozott a taxi együttesével, s nem is eredménytelenül. Mégis, mi indokolta az edző személyének megváltoztatását? A kérdés — bár félreértés ne essék, nem akarjuk ismét felkavarni a már egyszer véglegesen lezárt ügyet —, feleletre vár. Már csak azért is, mert a szurkolóknak mind ez ideig nem magyarázták meg az edzőcsere okát. A sportkör vezetői arra hivatkoznak, hogy a szurkolók, a baráti kör tagjai — különböző beszélgetések folytán — mindig előbb értesülnek egyegy eseményről, mint maguk az érdekeltek, s így történt ez ezúttal is. Lehet, hogy így történt, mégis sokkal helyesebb lett volna, ha a vezetők — mint hivatalos személyek — baráti beszélgetés keretében leülnek a szurkolókkal, s elmagyarázzák a történteket. Mi ezt a szurkolókkal való foglalkozást hiányoljuk. Érthető, hogy a sportkör vezetői jobban bíznak a »házon belüli« edzőben. Voltak ugyanis olyan labdarúgók az együttesben, akik időnként a »pohár fenekére néztek«. Márpedig ezekkel csak olyan edző tud kellőképpen foglalkozni, aki napközben is együtt van velük, ellenőrizheti minden lépésüket. Az Autótaxi sportkörének vezetői különben azt tűzték célul — helyesen —, hogy lehetőleg minden szakosztályban saját dolgozóik tevékenykedjenek, s ne olyanok foglalkozzanak az üzem sportolóival, akik máshol dolgoznak. Ezt a célkitűzést mindenképpen helyeselni lehet, de méginkább helyeselnénk azt, ha ezeket a döntéseket tudatnák a sportkör barátaival, szurkolóival, akiknek anyagi és erkölcsi támogatására is szüksége van az egyesületnek. D. I. Szilveszteri bűnödés ismertette ezt a szabályt Nagyon sokszor már a sajtó: Nem indul el a villamos. Amíg nyitva van az ajtó, Becsípheti ez az utast. Belém olyan gyanúsan. Szilveszterkor sok »becsípett. Utas volt a villamoson. Hidvéghy Elektronikus révkalauz Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája mellett működő elektrotechnikai intézet kibernetikai osztálya az akadémia mellett működő hidrológiai és hidrotechnikai intézet dolgozóival közösen kifejlesztettek egy olyan szerkezetet, amely a hajók kapitányait megszabadítja attól a bonyolult feladattól, hogy figyelemmel kísérjék a hajózható víz mélységét. Az úgynevezett elektronikus révkalauz munkáját mechanikus automata irányítja. Az ultrahanggal működő, visszhangos mélységmérő készülék átadja az áthaladott mélységre vonatkozó jelzést a számítókészüléknek, s nyomban továbbítja a vezérlőműhöz. Ez a mechanikus automata pontosabban dolgozik, mint az ember. Ezenkívül üzembehelyezésével több mint 20 százalék üzemanyagot lehet megtakarítani. Elektronikus robotemberek helyettesítik majd a jövőben a stockholmi földalatti villamos kocsivezetőit. Az előzetes számítások szerint ez az intézkedés évi négymillió svéd korona megtakarítást jelent. A robotember tökéletesen végzi el munkáját és hiba nélkül történik a kocsi fékezése, valamint beindítása is.