Közlekedés, 1976 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
4 KÖZLEKEDÉS Tíz előadás a tisztségviselők oktatási programjában Élénk, őszinte eszmecsere a tanfolyamokon A könyvtár a művelődés hasznos szervezője Alaposan benne járunk már az oktatási évben, s nemcsak az iskolákban volt félévzárás, de a szakszervezeti tisztségviselők oktatásánál is. Sőt, itt sok helyen már túl is vannak ezen, mint például az AFIT II. sz. Autójavító Vállalatnál. Balogh János vszt-titkár gyors statisztikát készít. — Az ünnepek kicsit megzavartak, addig tartottuk a kéthetes turnusokat, most aztán január elején pótoltuk a lemaradásokat, áttértünk a hetenkénti oktatásra, hogy a tervezett időre, vagyis február végéig be tudjuk fejezni a szakszervezeti tisztségviselők oktatását. — Hány aktíva oktatására került sor? — Mielőtt elővenném a statisztikát, hadd mondom el, hogy a választások alkalmával vállalatunknál 46 olyan új bizalmit és bizalmi helyettest választottak, akik még addig semmiféle szakszervezeti munkában nem vettek részt. De hasonló a helyzet a műhelybizottságoknál és az osztálybizottságoknál is. Például a 14 műhelybizottság 54 tagjából 35-en nem végeztek korábban szakszervezeti munkát. Tehát mindazok az aktívák, akik legközelebb vannak a dolgozókhoz, s akik társaiktól közvetlenül értesülnek azok problémáiról, mintegy 50 százalékban teljesen újak. És természetesen melléjük csatlakoznak a már eddig is helytállt, a szakszervezeti munkát értő és abban gyakorlatot szerzett társadalmi aktívák is. Hiszen a szakszervezeti munkában sincs soha megállás, ahogyan gazdagszik, bővül életünk, ugyanúgy egyre több a tanulni, illetve tudnivaló az aktívák körében is.— Akkor most következik a számadás. Tehát hány tisztségviselő oktatására kerül sor? — Valamivel több mint kétszázra. Mégpedig úgy, hogy 10 csoportba osztottuk őket, s az oktatási program szerint és az elbírálóknakmegfelelően, kezdtük el oktatásukat. A tisztségviiselők 10—10 előadást hallgatnak meg a szakszervezeti élet legkülönbözőbb témáiból. — Az előadók? — Mi magunk, szakszervezeti tisztségviselők vagyunk. Közöttük jómagam is. Az én előadásom címe ez: A XI. pártkongresszus és társadalmunk fejlődése, s természetesen az előadásba ,jócskán beleszőve kapják a hallgatóik a vállalati sajátosságokat. — Az előadások időtartama? — Egy-egy előadásra csupán 40—40 percet szánunk. Hagyunk időt a felvetődő kérdésekre. Az úgynevezett nyitott témák kérdésekre inspirálják a hallgatókat, hogy az előadás végére ne maradjon megválaszolatlan kérdés. Egy-egy előadás így azután másfél és három óra közötti időtartamú lehet. — Hány hozzászóló, vagy helyesebben, hány kérdező kér választ egy-egy előadáson? — Az egyértelműbb előadásokon 4—5, a nagyobb vitát kiváltó, a bonyolultabb témákkal foglalkozó előadásokon 10—10 kérdező is akad. — Eddig milyen témákból hallhattak előadást a tisztségviselők? — Háhn Ferenc gazdasági felelős — egyébként már két évtizede látja el ezt a megtisztelő feladatot, mégpedig kitűnően — A szakszervezeti gazdálkodás, tervkészítés címmel tart előadást. Ebbe persze beletartozik az R-alap kialakítása, a jóléti keret felhasználása és még sok idevágó feladat ismertetése. A TT elnöke Kruchio Istvánné előadásának címe: Az új társadalombiztosítási törvény, s természetesen ezen belül szó esik az üdültetésről, a segélyezésről, a nyugdíj-előkészítő bizottság, munkájáról és még minden egyébről. Mészáros Mihály előadásának központjában a kollektív szerződések készítése áll, dr. Joó Katalin előadásának témája a szakszervezeti alapszervek agitációs, sport- és propagandamunkájának elemzése, Zsata Ferencné előadása az MSZMP nőpolitikáját ismerteti. Apáczai Károly a munkavédelmi szabályzatról tart előadást. Bischoff Ferenc a válalati versenyszabályzatot ismerteti. Papp Zoltán az újítási szabályzatról tart előadást, míg a tizedik előadónk Fazekas László, ő az MSZMP ifjúságpolitikai határozatát veszi ben e kés alá . — Ez a tíz előadás ebben a sorrendben követi egymást? — Ez lehetetlen lenne, hiszen az oktatás egyidőben kezdődött el és majdnem egyidőben fejeződik be. Szinte egyszerre kezdődtek csoportonként az előadások, mas-i más előadókkal, és egymást váltva tartjuk meg az oktatásokat. Az előadók szerint is nagyon érdekes ez így. Hiszen mint mondtam, az alapelőadás 40 perce után jön a helyi, gyakorlati példákkal fűszerezett kérdések sokasága, amely, nyugodtan mondhatom, minden egyes csoportnál más és más. — Ellenőrzés? — Mindenütt van oktatási napló és jelenléti ív. Természetesen betegek, igazoltan hiányzók mindig adódnak. Ilyenkor a műhelybizottsági titkár kötelessége a hiányzókkal megismertetni egy-egy előadás lényegét. Minden új — és természetesen régi — aktívánknak ismernie kell a szakszervezeti élet egészét, az intézkedés módjait. Ennek következtében érdekesen alakulnak a jegyzetelések. A bizalmiak általában a szorgosan figyelők, de a csak ritkán jegyzetelők rétegét alkotják. A többiek szinte kivétel nélkül szorgosan jegyeznek, persze ki-ki főleg azt figyeli, amelyik kérdés, válasz az ő munkaterületével foglalkozik. — Mi az oktatás fő eredménye? — Azon túl, hogy megtanítjuk aktivistáinkat a szakszervezeti élet mindennapi tudnivalóira, nekünk, előadóknak — és társaim nevében is nyugodtan szólhatok — az emberi őszinteség a legnagyobb élmény , ez egyúttal eredmény is. Őszintén feltárják a problémákat. — Kaphatnánk erre példát is? — Hogyne. Az egyik előadás után az aktívak példákat hoztak arra, hogy munkatársaik köréből ki voltbetegállományban úgy, hogy közben odahaza vígan munkálkodott. Ennek, utánanéztünk, skiderült : igazat szóltak. Az intézkedés nem maradt el! — Mikor kezdődött az oktatás? — Szeptember 3-án indult és február végéig be is fejeződik. — Sok sikert artoktatoknak és hallgatóknak! — AKTIVAÉRTEKEZLETÉN ismertették a magyar polgári repülés ötödik ötéves és idei tervének főbb célkitűzéseit. A MALÉV és az LRI aktivistáinak január 5-én tartott tanácskozásán Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter mondott bevezető tájékoztatót. A debreceni Volán 6. sz. Vállalatnak, sajnos, nincs művelődési háza. Ennek ellenére élénk kulturális, művelődési élet zajlik — a könyvtárban! Minderről Papp Lajosné könyvtárvezető tudósít bennünket. Megírja, hogy 1975. szeptembertől kezdődően egy esztendőre állították össze a kulturális munkatervet. Ez a program a vállalati dolgozóknak biztosítja a művelődés lehetőségét és ugyanakkor segítséget ad a szocialista brigádoknak a kulturális vállalások teljesítéséhez. Ha nincs művelődési ház, ott a könyvtár — vallják igen helyesen Debrecenben, és a könyvtár helyt ad a szocialista brigádklubnak, a szakmunkástanulók könyvbarátklubjának és a kézimunkaszakkörnek. Ugyanakkor a KISZ-fiataloknak havi egy-egy alkalommal játékos vetélkedőt, Vágyéppen előadást rendez. Akik az irodalom iránt különösképpen érdeklődnek, azoknak kitűnő lehetőséget nyújt erre az irodalmi színpad. És még mindig nincs vége a könyvtári lehetőségeknek: íróolvasó találkozókra, vetélkedőkre kerül sor, mindig a könyvtárvezető irányításával. S hogy jól csinálják a vállalt feladatot, arra elég egyetlen külső példa. Hírük van a városban, olyannyira, hogy jelenleg nyolc könyvtár-népművelő szakos hallgató jár a könyvtárba gyakorlati munkára. A debreceniek a könyvtárt a művelődés hasznos szervezőjének tekintik. Megszívlelték a pártkongresszus határozatából a következőket: „Szorosabbá kell tenni a kapcsolatot az alkotóműhelyek és a művészek, illetve a munkások, a kultúrát szerető, értő dolgozók között.” Volt már üzemi tárlat, néhány hónappal ezelőtt. Ezt az SZMT kulturális bizottsága, a Képzőművész szövetség keletmagyarországi szervezete, illetve a Volán 6. sz. Vállalat szakszervezeti bizottsága szervezte. A kiállítást Kmelty Gyula igazgató nyitotta meg. A nagysikerű tárlatot 40 szocialista brigád tekintette meg. Négy alkalommal került sor eddig művészi munkás találkozóra. Józsa János, Szilágyi Elek, Velényi Rudolf festőművész és Éles Csaba művészettörténész volt nálunk vendég. Korunk valósága címmel kulturális vetélkedő folyik Hajdú-Bihar megyében. Ennek házi döntőjében jól szerepelt és továbbjutott a Radnóti Szocialista Brigád Lévai Sándorné vezetésével, a Bethlen Gábor Szocialista Brigád Székely Jánosné vezetésével, valamint a fizikai munkásokból álló Petőfi Brigád Kiss F. Zoltán vezetésével. A Kun Béla Szocialista Brigád más alkalommal már megyei első helyet is szerzett, így most szereplés nélkül jutott a megyei elődöntőbe. De még mindig nem értünk a vállalati rendezvények végére. íme, néhány előadás. Borsi László rendőr őrnagy Kalandorok kíméljenek címmel tartott előadást a bűnmegelőzésről, s adott jogi felvilágosítást az érdeklődőknek. Vendége volt a könyvtárnak Szekeres Antal, a TIT megyei titkára, Molnár István, az Ybl Műszaki Főiskola adjunktusa és Papp Péter docens. Rendszeresen tartja foglalkozásait a szakmunkástanulók könyvtárklubja is. Állandó, folyamatos kamarakiállítás ad ismertetőt a népművészetből. Legutóbb Kathy László szíjgyártó, népi iparművész találkozott a szakmunkástanuló könyvbarátklub tagjaival. A műszaki könyvhónap idején kiállítás mutatta be a közlekedés fejlődését. Szerveztek könyvárusítással egybekötött műszaki könyvkiállítást, s előadást tartottak a KÖTUKI munkaírásai: dr. Gaál Tibor és Pál Ernő, mindketten szakmai témából. Mindezekből is kiderül, hogy a szocialista ember formálásához, a tartalmas életmód kialakításához a 6-os Volán szakszervezeti könyvtára igen sokat ad. A látogatottság és az érdeklődés pedig arra vall, hogy a debreceni vállalat dolgozói — fiatalok és idősebbek egyaránt — igyekeznek kihasználni a közművelődés helyben kínálkozó lehetőségeit. Kathy László szíjgyártó, népi iparművész a szakmunkástanuló könyvbarát klub tagjaival beszélget A szocialista életmódról A szakszervezetek XXIII. kongresszusának beszámolójában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára részletesen szólt a szakszervezetek szerepéről a szocialista életmód terjesztésével kapcsolatban.. E fogalom már a kongresszus előtt is szóba került, hiszen kiemelkedő pártokmányokban és a szocialista brigádmozgalom jelszavában is gyakran találkozunk vele. Ugyanakkor azonban látni kell, hogy nem teljesen ismert még, hogy mit takar az életmód kifejezés. Nagyon széles témát jelent a szocialista életmód, hiszen ha megfordítjuk és azt mondjuk, hogy annak módja, ahogy élünk, akkor már látható, ebbe beletartozik a teljes élet, az otthon, a munkahely, a szabad idő egyaránt. Vannak, akik a fogalmat szinte kizárólag a szabad idő felhasználására szűkítik, és ez hibás. Az egyes ember és a dolgozó, kollektívák életében a meghatározó mindig a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, az ott végzett tevékenység és az ezért járó javadalmazás. Ez a meghatározó. Mégis csak az az alapvető, hogy valaki vezető vagy beosztott, fővárosi üzemben dolgozik vagy vidéken, jövedelme könnyed megélhetést biztosít vagy pótolni kell azt a család ellátása érdekében. Ezzel mindjárt arra is választ kívánunk adni, hogy az életmód nem a munkaidő utáni tevékenységet foglalja, magában, nem a szabad idő felhasználásával függ össze csupán, hanem a munkahelyen kifejtett tevékenység módja, és ez azonnal megszabja a szakszervezetek feladatait is. A szakszervezet egész tevékenysége, amely a termelés fokozásáért, a minőség javításáért, az élet- és munkakörülmények színvonalának emeléséért, a demokratikus légkör kiterjesztéséért és a munkával arányos jövedelemért folyik, mind alapvetően meghatározza a szocialista életmód elterjesztését. Szakszervezetünk tagságának életmódja szempontjából meghatározó jelentőségűek azSZDSZ XXIX. kongresszusának határozatai, amelyek megszabták az ezzel kapcsolatos feladatokat az elkövetkező öt évre. De miután az életmódnak az is szerves részét alkotja, hogy hogyan jutnak el a dolgozó tömegek lakásukról a munkahelyre, hogyan utaznak színházba vagy rokonlátogatásra, szakszervezetünk tevékenysége hatással van az egész társadalmi életmódra is, hiszen a közlekedés kulturáltságának növekedése döntően befolyásolja a tömegek hangulatát. A munkahelyeken rendkívül jelentős szerepük van a szocialista életmód kiterjesztésében a szocialista brigádoknak, melyek célul tűztek, jelszavukban meg is fogalmazták a ..szocialista módon .. . élni” követelményt. Ennek nagyon sok és szép példája mutatkozik meg a brigádmozgalom kialakulása óta. Alapvető ebben, hogy a szocialista brigádok tagjai társaikkal együtt, a brigád egészével küzdenek a munkában, a jobb eredményekért, a magasabb jövedelemért. Ennek az eredményes tevékenységnek a nyomán és eközben egymást is állandóan formálják, alakítják. A brigádmozgalomnak ez az egyik leglényegesebb vonása és egyben legnagyobb erkölcsi-politikai haszna, hogy az ember miközben alakítja a termelőmunka során az anyagot, előállít új termékeket, hozzájárul a lakások építéséhez, az élet szebbé tételéhez, eközben önmagát is állandóan továbbfejleszti, alakítja. A brigádmozgalom nagyon sokat tesz azért, hogy a képzetlenebbeket felemelje a képzettek színvonalára, a munkában elmaradókat biztatja és segíti, hogy eljussanak az élen járók szintjére. Eléri, hogy akik még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, azok pótolják ezt, akik régebben szereztek szakképzést, tartsák állandóan napirenden ismereteik korszerűsítését. A brigádok tagjai törődnek egymás kulturális fejlődésével, az érdeklődés kielégítésével. A szocialista brigádok munkájának értékelésénél azonban sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani ez irányú tevékenységükre, változatlanul figyelemmel kísérve termelési feladataik megoldását. A szocialista életmód elterjesztése során mégis kiemelkedő helyet kap a szabad idő tartalmas, értelmes, érdekes felhasználása. Folynak már ilyen irányú munkák, ismertek az ezzel kapcsolatos kezdeményezések. A gondot az okozza, hogy nagyon sok helyen — hasonlattal élve — recepteket adnak, márpedig tudvalévő, hogy (ismét a hasonlatnál maradva) jobb lenne „étlapokat” kínálni. Olyan étlapokat, amelyeken mindenki megtalálja étvágyának, ízlésének megfelelően a legkülönbözőbb lehetőségeket. Ebben rangsorolás nélkül szerepet kaphat a tanulás, az ismeretterjesztő előadások hallgatása, könyvolvasás, színházlátogatás, szórakoztató programokon való részvétel, testnevelés és sportrendezvények látogatása, kirándulások stb. Nincsen két egyforma érdeklődésű ember, és aligha fordul elő, hogy egy szocialista brigád minden tagja rendszeresen és állandóan ugyanaz iránt érdeklődne. Megvannak annak a lehetőségei, hogy a különböző érdeklődésű dolgozók igényeinek megfelelő programokat javasoljunk. A szocialista életmód, a tartalmas emberi élet kiterjesztésének módja nem a vagyonszerzés, nem a hivalkodás, nem a közösségtől való elszakadás. Akinek már van fürdőszobás háza, de a fürdőszobát raktárnak használja, aki összegyűjtött egy polcra való könyvet, de nem olvassa őket, akinek talán többszobás, szépen berendezett lakása van, de az életét, a konyhában éli le, erre nem mondhatjuk, hogy értelmesen él. Ma már nem az a gond — mint Kádár János a XI. pártkongresszuson a zárszóban mondotta —, hogy miből élünk, hanem, hogy hogyan élünk az egyre javuló anyagi körülmények között. A szocialista élelmed terjesztéséért folytatott munkánk hoszszú távon hozhat majd csak eredményeket, de az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatását, az életmód megváltoztatásának szükségességét máris el kell kezdenünk magyarázni. Ezt a munkát a menetközben elért eredmények népszerűsítésével állandóan tovább kell folytatni. Dóri Ernő 1976. Január. Művészi tisztelgés az elődök emléke előtt Farkas István nevét egyre többen ismerik. Szobrászművész, az éremplasztika kiváló művelője, ragyogó plakettek művésze, mint ahogy arról az elmúlt évben a Fészek Klubban rendezett és nagy sikert aratott kiállításának nézői is meggyőződhettek. A kiállítást Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg. Elismeréssel szólott a művészről és a kiállított éremalisztikákról. — Több mint két évtizede már annak — mondta a miniszter —, hogy Farkas István tanár, egykori MÁV-tanácsos közelebbi kapcsolatba került a művészettel, a képzőművészettel, miközben tovább nevelte a leendő műszaki tiszteket — emlékezett meg a művész pályafutásáról Bödömi Károly. — Tanítványok százai kerültek ki a keze alól a napitali, az esti és levelező tagozatokon, miközben Farkas István egyre inkább elmélyült a művészetben, hogy végül felcserélje docensi állását a szobrászművészettel. Mit ábrázol ezen a kiállításon Farkas István? Világhírű festő és szobrász elődök portréit, a csodálatos alkotásaik leghíresebbjeit dolgozta fel a sokak által szeretett és kedvelt műfajon belül: a tenyérben elférő csillogó bronzplaketteken, érmeken. Elég ha csak Cézanne, Gauguin, Modigliani nevét, műveit említjük. Különleges művészi élményt nyújtott a kiállítás, erről vallottak a vendégkönyv beírásai. — Tisztelgés volt ez a kiállítás a festő és szobrász életök emléke előtt — mondotta a művész. Akik ezt a kiállítást látták, sokára emlékeznek a pompás plasztikák szépségére. Farkas István művészi alkotásaira. K. F. — ÚJABB 25 KILOMÉTERES SZAKASSZAL bővült a berlin—rostocki autópálya. Az újabb szakasszal a mintegy 240 kilométer hosszúságra tervezett autópálya fele készült el. — A NEMZETKÖZI LÉGIFORGALMI TÁPSDAL adatai szerint a szervezethez tartozó országok légi közlekedési vállalatainak forgalma 2 százalékkal növekedett az előző évihez képest. A légi közlekedési vállalatok repülőjáratai 1975-ben 529 millió utast szállítottak. , — SZOVJET TENGERI FLOTTA címmel kiállítást rendezett a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza és a MAHART. A kiállítást január 16-án nyitották meg.