Közlekedés, 1977 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1977. január NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 60. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE A Szovjetunió kulturális életéről A szocialista életmód gondolatrendszere feltételezi, hogy az anyagi-technikai fejlődés és a társadalmi gyarapodás alkotója és motorja, az ember fejlődése együtt halad. Bármennyire lenyűgözőek is a X. ötéves terv roppant gazdasági méretei, legalább annyira tiszteletet ébresztenek szellemi mérőszámai, s az az erőfeszítés, mely a Szovjetunióban végbement a soknemzetiségű ország szellemi felvirágoztatására. Néhány példával megvilágítható ez a fejlődés. Így például a Szovjetunióban mintegy 4 millió gyermek részesül középfokú oktatásban, 4 700 000-en részesülnek felsőfokú oktatásban, a középfokú szakiskolákban pedig 4 400 000-en tanulnak. Ma, amikor a társadalom műveltségi szintje meghatározza mind a tudományos-technikai haladásnak, mind az egyén fejlődésének lehetőségeit, fokozott jelentőségű az a tény, hogy a szovjet dolgozók háromnegyed részének vak legalább középfokú végzettsége. Az alábbi kis táblázat két esztendő, 1970. és 1974. konkrét példáján mutatja a szovjet társadalom kulturális erőfeszítéseinek főbb szempontjait és irányait: példányszáma 1362 millió 1731 millió Az újságok éves példányszáma 31,2 milliárd 37 milliárd A Szovjetunió a világon az első helyen áll az idegen nyelvekről a Szovjetunió népeinek nyelvére fordított művek számát illetően. A kultúra, az irodalom, a művészetek virágzása a szovjet viszonyok között nem vezet a kevésbé fejlett népek kultúrájának elsorvadásához. A Szovjetunió minden népe fejleszti nemzeti hagyományokból sarjadó szocialista művészetét. Világszerte ismertek például az orosz népdalkórusok, a közép-ázsiai és kaukázusi táncegyüttesek, a balti köztársaságok nagyszabású dalfesztiváljai, az ukrán, a belorusz és a moldvai művészeti együttesek. Ugyancsak jól ismerik a Szovjetunió határain túl is a nemzetiségek számos nagy íróját, például a litván Eduardas Miezelaitist, a dagesztáni Rászul Gamzatovot, az üzbég Kamil Jasent, a kirgiz Csingiz Ajtmatovot és a tadzsik Mirzo Turszun-zadét. A forradalom előtt Oroszországban húsz nyelven adtak ki irodalmi műveket, ma nyolcvan nyelven jelennek meg a könyvek. A kulturális élet fejlesztéséről világosan szól az SZKP XXV. kongresszusa: arra van szükség, hogy a társadalom gyarapodó javait az ember szellemi életének gazdagítására, műveltségének, kultúrájának fejlesztésére, egyéniségének és a társadalomnak a felemelésére használják fel. ban munkatársaim a központi vezetőség tagjává választottak — Kossa István, Petrás Pál, Tóth Mihály elvtársakkal dolgoztam együtt. A felszabadulás után is a közlekedésben tevékenykedtem. Természetesen a társadalmi munkától sem tudtam elszáradni. A BKV-nál alapszervi párttitkár voltam, lakóhelyemen, Kőbányán több alkalommal választottak meg tanácstagnak. Mint nyugdíjas is dolgoztam a körzeti pártszervezetben propagandistaként, iskolákat patronálok, a fiataloknak sokat mesélek arról a küzdelmes útról, melyet a munkásoknak be kellett járniuk, míg virágzó szocialista országaikat megteremtették. — Ma is nagy tisztelettel és szeretettel gondolok vissza azokra a kiváló szovjet emberekre, harcosokra, akiket megismerhettem, akikkel együtt küzdhettem. Így elsősorban hadseregünk legendás hírű parancsnokára, Frunze elvtársra, parancsnokaimra, Pável Vasziljevics Szerehov elvtársra, Iván Gavrilo és Kuznyecov elvtársra. A munkáshatalom, a párt, a Szovjetunió nem feledkezett meg rólunk, internacionalistákról. Engem a Szocialista Hazáért Érdemrenddel, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntettek ki itthon, a Szovjetunióban a Polgárháború Harcaiért Érdemérmet kaptam, s mostani látogatásunkon kitüntettek az Antifasiszta Ellenállási Harc Emlékérmével. — A magyar internacionalisták tartanak-e kapcsolatot egymással? — kérdezem befejezésül. — Igen. Nagyon örülök, hogy a szakmában levő elvtársak a közlekedés hasábjain is olvashatják: minden hónap második vasárnapján délelőtt összejövetelt tartunk Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában (Bp., V., Semmelweis u. 1.), az I. emelet 12. sz. teremben. Szeretettel várjuk minden társunkat. B. P. a speciális építkezés egyfelől helyszínrajz, másfelől egyetemes jelképe a kemény adottságoknak, kíméletlen körülményeknek, melyek között az ipart megalapozó, roppant nagy és összehangolt építkezés folyik a Szovjetunió egész területén. A mű fő cselekménye a harkovi betonkeverési világcsúcs megdöntése. A kérdés, mit bír a gép és hol van az emberi teljesítőképesség határa. Legyőzheti-e az ember a természetet. Az író egyértelműen bizonyítja, hogy képes az ember a természet legyőzésére, jobb és szervezettebb munkával nap mint nap lehet csúcsokat megdönteni, hiszen ez a betonkeverési világrekord egy napig sem áll fenn. Katajev azért mégsem egyetlen műszak technikai újítását, emberi erőfeszítését, nem egyetlen „hajrát” ábrázolt, hanem a kor lelkes, bízó hangulatát tükrözte, azt, hogy a szovjet nép képes lesz rövid idő alatt behozni évszázados lemaradását az ipari fejlődésben. 1970. év 1974. év Könyvtárak száma 128 000 _ 130 700 Könyvek száma a könyvtárakban 1307,4 millió 1507,8 millió Műkedvelő művészeti csoportok száma 310 276 416 768 (15 millió taggal) Múzeumok száma 1144 1259 Múzeumlátogatók száma 102,8 millió 128 millió Hivatásos színházak száma 547 564 Színházi nézők száma 111,3 millió 116 millió Egész estét betöltő filmek 218 261 év alatt megjelent könyvek . A szocializmus harcosa A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából magyar internacionalista harcosok küldöttsége járt Moszkvában. A delegáció tagja volt beszélgetőtársam, Karlovics György is, a Budapesti Közlekedési Vállalat nyugdíjasa. — Hogyan került Szovjet- Oroszországba? — kérdezem. — Hatan voltunk testvérek — szól életéről Karlovics György egy kereső tartotta el a családot. Nekem már hatévesen dolgoznom kellett, gazdag parasztoknál szolgáltam. 1912-ben Szarvason, mint inas kerültem először kapcsolatba a munkásmozgalommal. Mikor kitört az első világháború, bevonultam. Az eszme bennem volt már akkor — gyűlöltem a gazdagokat. 1915-ben hadifogságba kerültem, a harkovi kormányzóságban egy üveggyárban dolgoztam. — 1917 elején már éreztük, hogy valami történni fog. Az orosz munkások között bolsevik agitátorok dolgoztak. A februári forradalom után megjelentek a gyárban mindenféle irányzat képviselői: mensevikek, trockisták, mindenféle népség. Mi, hadifoglyok is sokat beszélgettünk, vitatkoztunk, részt vettünk az orosz munkások gyűlésein. A mozgalomban akkor jelenlevő áramlatok között nekünk, egyszerű embereknek nem volt nehéz választani. A szívünk is és az eszünk is a bolsevik párt igazát sugalmazta. Amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a bolsevikok azt mondták nekünk: többé nem vagytok hadifoglyok, a testvéreink vagytok. — Én még 1918 végéig tovább dolgoztam a gyárban. A szovjet hatalmat ekkor nagy veszedelem fenyegette, intervenciós, fehérgárdisták támadtak minden oldalról a fiatal proletárállamra és szakítottak ki területéből óriási darabokat. Mindnyájan megértettük, élethalálharc folyik itt. Úgy éreztem, olyan ügyért folyik a harc, melytől én sem maradhatok távol: beléptem a Munkás-Paraszt Vörös Hadseregbe. 1919 elejétől 1920 végéig szolgáltam a nemzetközi brigádban. — A mi egységünk a Don vidékén tevékenykedett, harcoltunk Gyenyikin ellen Tambovnál, Voronyezsnél, Kijevnél. Küzdöttünk Rosztovnál, az ősi orosz város környékén partraszálló, angol—francia intervenciósokkal. A Rosztov környéki csatákban súlyosan megbetegedtem és kórházba kerültem. Felgyógyulásom után Moszkvában teljesítettem szolgálatot, majd 1920 végén tértem haza Petrográdon, Narván keresztül. — Hazatérésem után többfelé próbáltam munkához jutni, végül a BSZKRT-nál tudtam elhelyezkedni, mint kalauz. Természetesen azonnal beléptem a szakszervezetbe, ahol különböző tisztségeket töltöttem be. 1936- Karlovics György élménybeszámolót tart szovjetunióbeli útjáról KÖZLEKEDÉS Az olvasómozgalom könyveiről Katajev: Hajrá Katajev, aki 1897-ben Ogyeszszában született, 1931-ben Magnyitogorszkba megy Majakovszkij biztatására, hogy megörökítse a nagy építkezések korszakának kezdetét. Művének címe Majakovszkijnak kíván emléket állítani, aki 1929-ben írja „Hajrá idő” című versét. Katajev másfél évig dolgozott Hajrá című regényén, mely a magnyitogorszki cementgyár egy napját eleveníti fel. A könyv filmszerű montázstechnikával szerkesztett regény, irodalmi riport, mely a formabontás eszközével kívánja visszaadni a kor dinamizmusát. Cselekményét látszatra csupán az feszíti, sikerül-e a betonkeverő brigádnak a napi műszak alatt megdönteni a harkovi betonkeverők világcsúcsát és új, még mindig megdönthető világcsúccsal az élre törni. Az első ötéves terv óriási építkezéseinek végletes hangulata tölti be a regényt, melynek témája csakugyan a nagy hajrá. Miközben megismerkedünk a gigászi építkezéssel, elénk tárul a munkássá válás folyamata. Az ország különböző vidékeiről jött soknemzetiségű parasztemberek itt válnak munkássá, a munkásosztály öntudatos tagjaivá. E típus reprezentáns képviselője Iscsenko brigádvezető. Az új értelmiséget pedig Marguliesz főépítésvezető-helyettes személyesíti meg, aki kommunista módjára, a gyakorlatban hasznosítja elméleti tudását. A sok figurás, több szálon futó cselekmény ugyan 24 óra alatt játszódik, de ezt ellenpontozza a szerkezeti játék, az, hogy az első fejezet közvetlenül a regény lezárása előtt iktatódik a szövegbe, és itt az író személye is előtérbe kerül. A magnyitogorszki környezet, 60 kérdés a Szovjetunióról Az első forduló kérdéseire olvasóink — örömünkre — csaknem négyszáz megfejtést küldtek be, s ezeknek több mint a fele helyes válaszokat tartalmazott. Ezúton is köszönjük bekapcsolódásukat levelező vetélkedőnkbe, és kérjük, hogy továbbra is küldjék meg válaszaikat. Az alábbiakban közzétesszük az első forduló kérdéseire adandó helyes válaszokat és az első forduló nyerteseinek névsorát. AZ ELSŐ FORDULÓ KÉRDÉSEI ÉS A HELYES VÁLASZOK 1. kérdés: Mikor jött létre a lenini forradalmi munkáspárt Oroszországban ? Válasz: 1903. július. (Elfogadtuk az 1898-as dátumot, az OSZDMP I. kongresszusának időpontját is.) 2. kérdés: Mit mond Önnek ez a szó: Szmolnij? Válasz: Petrográdi palota, melyben a fegyveres felkelés vezérkara tartózkodott 1917. októberében. Lenin október 24-én estétől innen irányította a felkelést. Itt nyílt meg október 25- én a II. szovjetkongresszus. 3. kérdés: 1919. tavaszán a moszkvai vasutasok merőben újszerű dolgot cselekedtek. Lenin a Nagy kezdeményezés c. cikkében írt erről. Mi volt ez a nagy kezdeményezés? Válasz: A moszkvai vasutasok önkéntes, ingyen végzett munkája, a kommunista szombatok szervezése. 4. kérdés: Szövetségi Tanács és Nemzetiségi Tanács. E két szerv együtt alkotja a Szovjetunió egyik államhatalmi szervét. Melyik magyar államhatalmi szervnek felel meg e két testület? Válasz: Az Országgyűlésnek (parlamentnek). 5. kérdés: Egyre ismertebbé válik hazánkban ez a helységnév: Orenburg. Mit tud róla? Válasz: A Szovjetunió orenburgi területén nagy földgázlelőhelyet tártak fel, amelyet a KGST-tagállamok, közösen aknáznak ki. Gázvezeték épül a szocialista országok közös kivitelezésében, amelyen át hazánk 1980-tól már évi 3,8 milliárd köbméter földgázt kap. 6. kérdés: Milyen termékek termelésében világelső a Szovjetunió? Válasz: nyersvas, vasérc, mangánérc, krómérc, szén, koksz, cement, kálisó, foszfát, traktor, dízel- és villamosmozdony, gyapot, fa, nemesprém, cukor stb. AZ ELSŐ FORDULÓ NYERTESEI Szovjet népművészeti ajándéktárgyat nyertek: Petőfi szocialista brigád, MAHART Folyamhajózási Üzemigazgatóság, Bp., Csankó Lajos, 2600 Vác, Széchenyi út 14. (Volán 2. sz. Vállalat), Kónya Miklós, 3534 Miskolc, Kandó K. u. 28., Elek Gábor, 1043 Bp., Bocskai u. 5., Szabó 26. Ferenc, 1142 Bp., Kacsóh P. u. 21. (BKV VI. sz. ue.), Varga László, 6001 Kiskunfélegyháza, Fürst S. u. 15. (Volán 9. sz. V.), Fogarasi István, 8001 Székesfehérvár, József A. u. 75., Mészely Antal, 6123 Jászárokszállás, Orsi u/19. (Volán 4. sz. V.), Ságvári Endre szocialista brigád, (Volán 1/10. sz. Vállalat, Bp.), Nagy Istvánná, 1122 Bp., Maros u. 27. Könyvet, illetve hanglemezt nyertek: Kormos brigád, Volán 23. sz. Vállalat (Varga Illés, Bp.), Mácsai Károly, (Volán 1. sz. Vállalat 3. , sz. ue., Bp.), Nemecz Zoltánná, 1142 Bp., Csáktornya park 4. (MALÉV), Ivádi Gyula, 3600 Ózd, II. Zrínyi u. 32. (Volán 3. sz. V.), Schapper Károly, BKV, Óbuda Autóbusz garázs, Budapest, Tóth Lajos, Fővárosi Autótaxi Vállalat, Budapest, Hámán Kató szocialista brigád, Volán 8. sz. Vállalat, 5800 Orosháza szem. forg. Szabadság tér 2., Pál Anna, Volán 1. sz. Vállalat 3. sz. üzemegysége, Budapest, Farkas Ildikó, 7300 Komló, Vörösmarty u. 4., Majoros István 1064 Budapest, Izabella u. 4./a. (Volán 1/5. sz. Vállalat), Farkas János 9841 Kám, Kossuth u. 66. (Volán 17. sz. Vállalat), Barkó Ilona, 3787 Tömör, Kossuth u. 56., Bán Miklós 1147 Budapest, Kerékgyártó u. 77. (AFIT II. sz. Autójavító Vállalat), Bereczné Gergely Gizella, 1104 Budapest, Vörösdinka u. 5/a. (AUTÓKER), Tóth István, AFIT Építőipari és Szolgáltató V. központi raktár, 1107 Budapest, X., Száva u. 3., Rófusz Mihályné, 7601 Pécs, Volán 12. sz. Vállalat, Kállai Éva szocialista brigád, Bartányi Gábor 8802 Nagykanizsa, Volán 16. sz. Vállalat, Darabáru m. szólg. hely MÁV-telep., Kéri József 6000 Kecskemét, Miklovicsfalu III. u. 9''a„ Sallai Imre szocialista brigád. 22-es autóbusz végállomás, 2029 Budakeszi, Kiss Miklós 1325 Budapest, Népsziget, MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság, Munkásszálló. AZ ÚJABB KÉRDÉSEK Tíz hónapon át tartó levelező vetélkedőnk újabb 6 kérdését olvashatják alább. Kérjük, hogy a kérdésekre adott válaszokat 1977. február 25-ig küldjék be (levelezőlapon vagy levélben) a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, 1428 Bp., Pf. 42. címre. A levelezőlapra vagy borítékra írják rá: „60 kérdés.” 13. Mikor alakultak meg először Oroszországban a munkásküldöttek szovjetjei? 14. 1917. október 25-én (november 7-én) a II. szovjetkongreszszus két nagy fontosságú törvényt (dekrétumot) hozott. Melyek ezek? 15. Az 1929-es év a Szovjetunióban a nagy fordulat éve volt. Miért? 16. Mit mond az ön számára ez a fogalom: „Orosz Föderáció” (OSZFSZK) ? 17. Mutassa be röviden a Szovjetunió Kommunista Pártját! (Szervezetének, nagyságrendjét tagjainak számát, összetételét, szerepét a szovjet társadalomban). II. Mit jelent a magyar népgazdaság számára a Barátság kőolajvezeték? A beérkező válaszokat értékeljük, s a helyes választ beküldők között jutalmakat sorsolunk ki (mint azt a játékunkat meghirdető felhívásban, a Közlekedés 1976. novemberi számában olvashatták.) A harmadik forduló nyerteseinek névsorát lapunk márciusi számában közöljük. 5