Közlekedés, 1977 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1977. január ­ NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 60. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE A Szovjetunió kulturális életéről A szocialista életmód gondolatrendszere feltételezi, hogy az anya­gi-technikai fejlődés és a társadalmi gyarapodás alkotója és motor­ja, az ember fejlődése együtt halad. Bármennyire lenyűgözőek is a X. ötéves terv roppant gazdasági méretei, legalább annyira tisztele­tet ébresztenek szellemi mérőszámai, s az az erőfeszítés, mely a Szovjetunióban végbement a soknemzetiségű ország szellemi felvi­rágoztatására. Néhány példával megvilágítható ez a fejlődés. Így például a Szovjetunióban mintegy 4 millió gyermek részesül középfokú okta­tásban, 4 700 000-en részesülnek felsőfokú oktatásban, a középfokú szakiskolákban pedig 4 400 000-en tanulnak. Ma, amikor a társada­lom műveltségi szintje meghatározza mind a tudományos-technikai haladásnak, mind az egyén fejlődésének lehetőségeit, fokozott je­lentőségű az a tény, hogy a szovjet dolg­ozók háromnegyed részének vak­ legalább középfokú végzettsége. Az alábbi kis táblázat két esztendő, 1970. és 1974. konkrét példá­ján mutatja a szovjet társadalom kulturális erőfeszítéseinek főbb szempontjait és irányait: példányszáma 1362 millió 1731 millió Az újságok éves példányszáma 31,2 milliárd 37 milliárd A Szovjetunió a világon az első helyen áll az idegen nyelvekről a Szovjetunió népeinek nyelvére fordított művek számát illetően. A kultúra, az irodalom, a művészetek virágzása a szovjet viszonyok kö­zött nem vezet a kevésbé fejlett népek kultúrájának elsorvadásához. A Szovjetunió minden népe fejleszti nemzeti hagyományokból sar­jadó szocialista művészetét. Világszerte ismertek például az orosz népdalkórusok, a közép-ázsiai és kaukázusi táncegyüttesek, a balti köztársaságok nagyszabású dalfesztiváljai, az ukrán, a belorusz és a moldvai művészeti együttesek. Ugyancsak jól ismerik a Szovjet­unió határain túl is a nemzetiségek számos nagy íróját, például a litván Eduardas Miezelaitist, a dagesztáni Rászul Gamzatovot, az üz­­bég Kamil Jasent, a kirgiz Csingiz Ajtmatovot és a tadzsik Mirzo Turszun-zadét. A forradalom előtt Oroszországban húsz nyelven ad­tak ki irodalmi műveket, ma nyolcvan nyelven jelennek meg a köny­­vek.­­ A kulturális élet fejlesztéséről világosan szól az SZKP XXV. kong­resszusa: arra van szükség, hogy a társadalom gyarapodó javait az ember szellemi életének gazdagítására, műveltségének, kultúrájának fejl­es­ztésére, egyéniségének és a társadalomnak a felemelésére hasz­­nálják fel. ban munkatársaim a központi vezetőség tagjává választottak — Kossa István, Petrás Pál, Tóth Mihály elvtársakkal dolgoztam együtt. A felszabadulás után is a közlekedésben tevékenyked­tem. Természetesen a társadalmi munkától sem tudtam elszárad­ni. A BKV-nál alapszervi párt­titkár voltam, lakóhelyemen, Kő­bányán több alkalommal vá­lasztottak meg tanácstagnak. Mint nyugdíjas is dolgoztam a körzeti pártszervezetben propa­gandistaként, iskolákat patroná­lok, a fiataloknak sokat mesélek arról a küzdelmes útról, melyet a munkásoknak be kellett jár­niuk, míg virágzó szocialista or­szágaikat megteremtették. — Ma is nagy tisztelettel és szeretettel gondolok vissza azok­ra a kiváló szovjet emberekre, harcosokra, akiket megismerhet­tem, akikkel együtt küzdhettem. Így elsősorban hadseregünk le­gendás hírű parancsnokára, Frunze elvtársra, parancsno­kaimra, Pável Vasziljevics Sze­re­hov elvtársra, Iván Gavrilo és Kuznyecov elvtársra. A munkáshatalom, a párt, a Szovjetunió nem feledkezett meg rólunk, internacionalistákról. En­gem a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tün­tettek ki itthon, a Szovjetunió­ban a Polgárháború Harcaiért Érdemérmet kaptam, s mostani látogatásunkon kitüntettek az Antifasiszta Ellenállási Harc Em­lékérmével. — A magyar internacionalis­ták tartanak-e kapcsolatot egy­mással? — kérdezem befejezé­sül. — Igen. Nagyon örülök, hogy a szakmában levő elvtársak a közlekedés hasábjain is olvas­hatják: minden hónap második vasárnapján délelőtt összejöve­telt tartunk Budapesten, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házá­ban (Bp., V., Semmelweis u. 1.), az I. emelet 12. sz. teremben. Szeretettel várjuk minden tár­sunkat. B. P. a speciális építkezés egyfelől helyszínrajz, másfelől egyetemes jelképe a kemény adottságoknak, kíméletlen körülményeknek, me­lyek között az ipart megalapozó, roppant nagy és összehangolt építkezés folyik a Szovjetunió egész területén. A mű fő cselekménye a har­kovi betonkeverési világcsúcs megdöntése. A kérdés, mit bír a gép és hol van az emberi telje­sítőképesség határa. Legyőzheti-e az ember a természetet. Az író egyértelműen bizonyítja, hogy képes az ember a természet le­győzésére, jobb és szervezettebb munkával nap mint nap lehet csúcsokat megdönteni, hiszen ez a betonkeverési világrekord egy napig sem áll fenn. Katajev azért mégsem egyet­len műszak technikai újítását, emberi erőfeszítését, nem egyet­len „hajrát” ábrázolt, hanem a kor lelkes, bízó hangulatát tük­rözte, azt, hogy a szovjet nép ké­pes lesz rövid idő alatt behozni évszázados lemaradását az ipari fejlődésben. 1970. év 1974. év Könyvtárak száma 128 000 _ 130 700 Könyvek száma a könyvtárakban 1307,4 millió 1507,8 millió Műkedvelő művészeti csoportok száma 310 276 416 768 (15 millió taggal) Múzeumok száma 1144 1259 Múzeumlátogatók száma 102,8 millió 128 millió Hivatásos színházak száma 547 564 Színházi nézők száma 111,3 millió 116 millió Egész estét betöltő filmek 218 261­­ év alatt megjelent könyvek . A szocializmus harcosa A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója al­kalmából magyar internaciona­lista harcosok küldöttsége járt Moszkvában. A delegáció tagja volt beszélgetőtársam, Karlovics György is, a Budapesti Közleke­dési Vállalat nyugdíjasa. — Hogyan került Szovjet- Oroszországba? — kérdezem. — Hatan voltunk testvérek — szól életéről Karlovics György egy kereső tartotta el a csa­ládot. Nekem már hatévesen dol­goznom kellett, gazdag parasz­toknál szolgáltam. 1912-ben Szarvason, mint inas kerültem először kapcsolatba a munkás­­mozgalommal. Mikor kitört az első világháború, bevonultam. Az eszme bennem volt már ak­kor — gyűlöltem a gazdagokat. 1915-ben hadifogságba kerültem, a harkovi kormányzóságban egy üveggyárban dolgoztam. — 1917 elején már éreztük, hogy valami történni fog. Az orosz munkások között bolsevik agitátorok dolgoztak. A februári forradalom után megjelentek a gyárban mindenféle irányzat képviselői: mensevikek, trockis­­ták, mindenféle népség. Mi, ha­difoglyok is sokat beszélgettünk, vitatkoztunk, részt vettünk az orosz munkások gyűlésein. A mozgalomban akkor jelenlevő áramlatok között nekünk, egy­szerű embereknek nem volt ne­héz választani. A szívünk is és az eszünk is a bolsevik párt iga­zát sugalmazta. Amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom, a bolsevikok azt mond­ták nekünk: többé nem vagytok hadifoglyok, a testvéreink vagy­tok. — Én még 1918 végéig tovább dolgoztam a gyárban. A szovjet hatalmat ekkor nagy veszede­lem fenyegette, intervenciós, fe­hérgárdisták támadtak minden oldalról a fiatal proletárállamra és szakítottak ki területéből óriási darabokat. Mindnyájan megértettük, élethalálharc folyik itt. Úgy éreztem, olyan ügyért folyik a­ harc, melytől én sem maradhatok távol: beléptem a Munkás-Paraszt Vörös Hadse­regbe. 1919 elejétől 1920 végéig szolgáltam a nemzetközi brigád­ban. — A mi egységünk a Don vi­dékén tevékenykedett, harcol­tunk Gyenyikin ellen Tambov­­nál, Voronyezsnél, Kijevnél. Küzdöttünk Rosztovnál, az ősi orosz város környékén partra­­szálló, angol—francia interven­ciósokkal. A Rosztov környéki csatákban súlyosan megbeteged­tem és kórházba kerültem. Fel­­gyógyulásom után Moszkvában teljesítettem szolgálatot, majd 1920 végén tértem haza Petrog­­rádon, Narván keresztül. — Hazatérésem után többfelé próbáltam munkához jutni, vé­gül a BSZKRT-nál tudtam el­helyezkedni, mint kalauz. Ter­mészetesen azonnal beléptem a szakszervezetbe, ahol különböző tisztségeket töltöttem be. 1936- Karlovics György élménybeszá­molót tart szovjetunióbeli útjáról KÖZLEKEDÉS Az olvasómozgalom könyveiről Katajev: Hajrá Katajev, aki 1897-ben Ogyesz­­szában született, 1931-ben Mag­­nyitogorszkba megy Majakovsz­kij biztatására, hogy megörökít­se a nagy építkezések korszaká­nak kezdetét. Művének címe Majakovszkijnak kíván emléket állítani, aki 1929-ben írja „Hajrá idő” című versét. Katajev másfél évig dolgozott Hajrá című regényén, mely a mag­nyitogorszki cementgyár egy napját eleveníti fel. A könyv filmszerű montázstechnikával szerkesztett regény, irodalmi ri­port, mely a formabontás eszkö­zével kívánja visszaadni a kor dinamizmusát. Cselekményét lát­szatra csupán az feszíti, sikerül-e a betonkeverő brigádnak a napi műszak alatt megdönteni a har­kovi betonkeverők világcsúcsát és új, még mindig megdönthető világcsúccsal az élre törni. Az első ötéves terv óriási építkezé­seinek végletes hangulata tölti be a regényt, melynek témája csakugyan a nagy hajrá. Miközben megismerkedünk a gigászi építkezéssel, elénk tárul a munkássá válás folyamata. Az ország különböző vidékeiről jött soknemzetiségű parasztemberek itt válnak munkássá, a munkás­­osztály öntudatos tagjaivá. E típus reprezentáns képviselője Iscsenko brigádvezető. Az új ér­telmiséget pedig Marguliesz fő­­építésvezető-helyettes személye­síti meg, aki kommunista mód­jára, a gyakorlatban hasznosítja elméleti tudását. A sok figurás, több szálon futó cselekmény ugyan 24 óra alatt játszódik, de ezt ellenpontozza a szerkezeti játék, az, hogy az első fejezet közvetlenül a regény lezárása előtt iktatódik a szövegbe, és itt az író személye is előtérbe ke­rül. A magnyitogorszki környezet, 60 kérdés a Szovjetunióról Az első forduló kérdéseire ol­vasóink — örömünkre — csak­nem négyszáz megfejtést küldtek be, s ezeknek több mint a fele he­lyes válaszokat tartalmazott. Ez­úton is köszönjük bekapcsolódá­sukat levelező vetélkedőnkbe, és kérjük, hogy továbbra is küldjék meg válaszaikat. Az alábbiakban közzétesszük az első forduló kérdéseire adandó helyes válaszokat és az első for­duló nyerteseinek névsorát. AZ ELSŐ FORDULÓ KÉRDÉSEI ÉS A HELYES VÁLASZOK 1. kérdés: Mikor jött létre a leni­ni forradalmi munkáspárt Oroszországban ? Válasz: 1903. július. (Elfogadtuk az 1898-as dátumot, az OSZDMP I. kongresszusának időpontját is.) 2. kérdés: Mit mond Önnek ez a szó: Szmolnij? Válasz: Petrográdi palota, mely­ben a fegyveres felkelés vezér­kara tartózkodott 1917. októbe­rében. Lenin október 24-én es­tétől innen irányította a felke­lést. Itt nyílt meg október 25- én a II. szovjetkongresszus. 3. kérdés: 1919. tavaszán a moszkvai vasutasok merőben újszerű dolgot cselekedtek. Le­nin a Nagy kezdeményezés c. cikkében írt erről. Mi volt ez a nagy kezdeményezés? Válasz: A moszkvai vasutasok önkéntes, ingyen végzett mun­kája, a kommunista szomba­tok szervezése. 4. kérdés: Szövetségi Tanács és Nemzetiségi Tanács. E két szerv együtt alkotja a Szovjet­unió egyik államhatalmi szer­vét. Melyik magyar államha­talmi­­ szervnek felel m­eg e két testület? Válasz: Az Országgyűlésnek (par­lamentnek). 5. kérdés: Egyre ismertebbé válik hazánkban ez a helységnév: Orenburg. Mit tud róla? Válasz: A Szovjetunió orenburgi területén nagy földgázlelőhe­­lyet tártak fel, amelyet a KGST-tagállamok, közösen ak­náznak ki. Gázvezeték épül a szocialista országok közös ki­vitelezésében, amelyen át ha­zánk 1980-tól már évi 3,8 mil­liárd köbméter földgázt kap. 6. kérdés: Milyen termékek ter­melésében világelső a Szovjet­unió? Válasz: nyersvas, vasérc, man­gánérc, krómérc, szén, koksz, cement, kálisó, foszfát, traktor, dízel- és villamosmozdony, gya­pot, fa, nemesprém, cukor stb. AZ ELSŐ FORDULÓ NYERTESEI Szovjet népművészeti ajándék­­tárgyat nyertek: Petőfi szocialista brigád, MA­HART Folyamhajózási Üzem­igazgatóság, Bp., Csankó Lajos, 2600 Vác, Széchenyi út 14. (Volán 2. sz. Vállalat), Kónya Miklós, 3534 Miskolc, Kandó K. u. 28., Elek Gábor, 1043 Bp., Bocskai u. 5., Szabó 26. Ferenc, 1142 Bp., Kacsóh P. u. 21. (BKV VI. sz. ue.), Varga László, 6001 Kiskunfélegy­háza, Fürst S. u. 15. (Volán 9. sz. V.), Fogarasi István, 8001 Székes­­fehérvár, József A. u. 75., Mé­­szely Antal, 6123 Jászárokszállás, Orsi u/19. (Volán 4. sz. V.), Ság­­vári Endre szocialista brigád, (Volán 1/10. sz. Vállalat, Bp.), Nagy Istvánná, 1122 Bp., Maros u. 27. Könyvet, illetve hanglemezt nyertek: Kormos brigád, Volán 23. sz. Vál­lalat (Varga Illés, Bp.), Mácsai Károly, (Volán 1. sz. Vállalat 3. , sz. ue., Bp.), Nemecz Zoltánná, 1142 Bp., Csáktornya park 4. (MALÉV), Ivádi Gyula, 3600 Ózd, II. Zrínyi u. 32. (Volán 3. sz. V.), Schapper Károly, BKV, Óbuda Autóbusz garázs, Budapest, Tóth Lajos, Fővárosi Autótaxi Vállalat, Budapest, Hámán Kató szocialis­ta brigád, Volán 8. sz. Vállalat, 5800 Orosháza szem. forg. Sza­badság tér 2., Pál Anna, Volán 1. sz. Vállalat 3. sz. üzemegysége, Budapest, Farkas Ildikó, 7300 Komló, Vörösmarty u. 4., Majo­ros István 1064 Budapest, Izabel­la u. 4./a. (Volán 1/5. sz. Vállalat), Farkas János 9841 Kám, Kos­suth u. 66. (Volán 17. sz. Vállalat), Barkó Ilona, 3787 Tömör, Kossuth u. 56., Bán Miklós 1147 Budapest, Kerékgyártó u. 77. (AFIT II. sz. Autójavító Vállalat), Bereczné Gergely Gizella, 1104 Budapest, Vörösdinka u. 5/a. (AUTÓKER), Tóth István, AFIT Építőipari és Szolgáltató V. központi raktár, 1107 Budapest, X., Száva u. 3., Rófusz Mihályné, 7601 Pécs, Vo­lán 12. sz. Vállalat, Kállai Éva szocialista brigád, Bartányi Gá­bor 8802 Nagykanizsa, Volán 16. sz. Vállalat, Darabáru m. szólg. hely MÁV-telep., Kéri József 6000 Kecskemét, Miklovicsfalu III. u. 9''a„ Sallai Imre szocialista bri­gád. 22-es autóbusz végállomás, 2029 Budakeszi, Kiss Miklós 1325 Budapest, Népsziget, MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság, Munkásszálló. AZ ÚJABB KÉRDÉSEK Tíz hónapon át tartó levelező vetélkedőnk újabb 6 kérdését ol­vashatják alább. Kérjük, hogy a kérdésekre adott válaszokat 1977. február 25-ig küldjék be (levele­zőlapon vagy levélben) a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, 1428 Bp., Pf. 42. címre. A levelezőlapra vagy borí­tékra írják rá: „60 kérdés.” 13. Mikor alakultak meg először Oroszországban a munkáskül­döttek szovjetjei? 14. 1917. október 25-én (novem­ber 7-én) a II. szovjetkongresz­­szus két nagy fontosságú tör­vényt (dekrétumot) hozott. Me­lyek ezek? 15. Az 1929-es év a Szovjetunió­ban a nagy fordulat éve volt. Miért? 16. Mit mond az ön számára ez a fogalom: „Orosz Föderáció” (OSZFSZK) ? 17. Mutassa be röviden a Szovjet­unió Kommunista Pártját! (Szervezetének, nagyságrend­jét tagjainak számát, össze­tételét, szerepét a szovjet tár­sadalomban). II. Mit jelent a magyar népgaz­daság számára a Barátság kő­­olajvezeték? A beérkező válaszokat értékel­jük, s a helyes választ beküldők között jutalmakat sorsolunk ki (mint azt a játékunkat meghirde­tő felhívásban, a Közlekedés 1976. novemberi számában olvashat­ták.) A harmadik forduló nyerte­seinek névsorát lapunk márciusi számában közöljük. 5

Next