Közlekedéstudományi Szemle, 1965 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1965 / 2. szám - Gáll Imre: Az új Erzsébet-hídról
42 a híd új feljárói, visszanyerték szerepüket a fák, amelyeket a hídépítők oly féltő gonddal vettek körül és óvtak a sérülésektől. Az Erzsébet-híd funkcionális hatása a közlekedésnek igen széles területein érvényesül. Hozzájárul ehhez az a körülmény, hogy a híd pályateste a gyalogjárókon kívül hatnyomsávú útvonal, amely nyomsávokból a középső kettőt a villamos pályája foglalja el. A többi budapesti Duna-hídhoz viszonyítva, az új Erzsébet-híd a szélesebbekhez tartozik. A nyomsávok száma tekintetében csak a Margit-híd és a Petőfi-híd vetekszik vele; mindkét említett híd ugyancsak hat nyomsávú. A korábban újjáépült hidaknál azonban a nyomsávok még a régi előírások szerinti szélességűek, míg az Erzsébet-hidéi már az új előírásoknak felelnek meg. A két szomszéd híd közül a Lánchíd csupán két nyomsávú, egyben a legkeskenyebb Dunahidunk, a Szabadság-híd pedig négy nyomsávú: a középső két nyomsávot a villamos pályája foglalja el, a fennmaradó pályaszélesség pedig csupán ,,szűken" adja ki a nyomsáv szélességét és nem elég arra, hogy szélesebb járművek a villamos mellett még elférjenek. Az Erzsébet-híd mindenesetre Budapest legszélesebb Duna-hídja. Funkcionális hatásai közül legfontosabb a villamosvasúti Duna bal parti és jobb parti hálózatok közötti összekötő törzsvonal az Erzsébet-hídon vezet át. A hidak villamosvonalai közül egyiknek sincs ilyen lényeges jelentősége, bár nem óhajtjuk kétségbevonni a többi hídon átvezető villamosvonal fontosságát sem. A villamosvasúti üzem szempontjából jelentős tény, hogy az Erzsébet-híd megnyitása által teremtett új helyzet lehetővé tette a villamosvasúti hálózat jobb kihasználását, az utasoknak rövidebb útvonalakon való szállítását, a túlterhelt vonalak némi tehermentesítését — elsősorban a Nagykörúton, ahol a forgalomnak némi ritkítása is lehetővé vált. Az utasforgalom szempontjából mutatkozó előnyöket ma még korai lenne számbavenni. Az utas sokáig kísérletez, amíg kiszámítja magának a legkedvezőbb utazási lehetőségeket, amelyeket később majd rendszeresen használ. Néhány hónapnak el kell telnie a végleges helyzet kialakulásáig; előtte az utasszámok még mutathatnak bizonytalanságokat, fluktuációt. De érdekes lesz majd visszatérni az utasszámok vizsgálatához és megállapítani, hogy milyen mértékig váltak be az előrebecslések és a különféle egyéb forgalomtechnikai számítások, amiket a híd tervezése előtt a szakemberek végeztek. Eddigi megfigyeléseink szerint a hídon áthaladó villamos utasok megoszlása a vártnál nagyobb mértékben Északbuda és kisebb mértékben Délbuda felé irányul. A megoszlásnak ezt az eltolódását az a körülmény magyarázza, hogy a budai hídfő kialakítása a villamosvasút pályájának kerülővel való vezetését tette szükségessé, ami Délbuda viszonylatában két perc körüli késedelmet jelent a közvetlenebb vezetésű eddigi útvonallal szemben (Múzeum körút, Szabadság-híd). 2. ábra. A pesti feljáró alatt autóparkolókétyv létesült. Megoldása tágas, ízléses. (Domonkos E. (elv.) 3. ábra. A budai feljáró kiképzése az elágazások miatt áthidalásokat igényelt. A hídról lehaladó gépkocsiforgalom többszáz m hosszon hídszerkezeten halad. (Domonkos E. felv.) KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE