Közlekedéstudományi Szemle, 1993 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 6. szám - Orosz Károly: A nagy sebességű InterCity vonatok javítási és karbantartási folyamatai: 1. Fordulópont a vasúti közlekedésben

irányítással és vezérléssel. Egyébként az egész javító­csarnok járófelülete kopásálló és a légpárnás közleke­désre alkalmas kivitelben készült. A készülék a vá­­gányhíd alatt a légpárnákon centiméter pontosan „fel­­úszik” a saját pozíciójába és még a légpárnán „úszva” önmagát központosítja is. Egyidejűleg a vágányhidak kireteszelődnek. A speciális kerékpárcserélő berendezés emelőasztala elindul felfelé és a kerékpárt megemeli annak érdeké­ben, hogy a vágányhidat tehermentesítse és szabaddá tegye. Ezt követően a mindkét oldalon található vá­gányhidak a két oldalirányban a kerékpár alól kihúz­nak, és az emelőkocsival a kikötött kerékpár lefelé kezd süllyedni. A vágányhidak azonnal visszatérnek a normál hely­zetükbe és reteszelődnek. Ezután a kerékpárcserélő be­rendezés a kerékpárral eltávozik, pontosabban szólva „kilebeg” a szerelvény alól. Az új kerékpárok besze­relése természetesen fordított technológiai sorrend sze­rint történik. Ez a bonyolult művelet mindössze egy percig tartó munkát jelent a műszaki szakembereknek. A 15 tonnás forgóvázak cseréje is gyakorlatilag így történik, csak természetesen erősebb és nehezebb, spe­ciális, légpárnás berendezéssel. A gyors kerékpár vagy forgóváz-cserének az az el­őfeltétele, hogy a jármű minden esetben centiméter pontosan a vágányhídon álljon meg. Vágányonként egyébként 56 illetve 60 pár vágányhidat alakítottak ki. Az InterCity Expressz vonat kocsijainak minden egyes kerékpárjára jut egy vágányhíd-pár. Az ICE vonatoknak semmi gondot sem jelent a sa­ját, beépített, speciális finomvezérléssel a szerelvényt a megfelelő pontra állítani. A tervezők még azzal is számoltak, hogy a mínusz 25 °C és +30 °C közötti hőviszonyváltozás miatt az ICE vonatok hossza körül­belül 70 centiméterrel változik. A futóművön és a fékszerkezeteken elvégzendő munkálatokhoz, valamint a kocsik alsó munkaszinten történő feltöltéséhez és ürítéséhez önjáró emelőkocsikat alkalmaznak. Ezeket a javítócsarnok padlószintjében el­helyezett indukciós vezetékkábelek útján irányítják, il­letve vezérlik. 3. ICE diagnosztikai rendszer A munkaszintek előzőekben említett megoldása mel­lett télen a vonat alatt kemény hideg alakulhat ki. Túl hideg ahhoz, hogy puszta kézzel a hideg fém-alakatré­­szekkel dolgozni lehessen. A műszaki szakembereknek tehát valami különleges dolgot kellett kiötleni. Ennek eredménye, hogy a javítócsarnok levegőjét beszívják, majd friss levegővel keverik és a járművek vagyis az ICE vonat alatt befuvatják. A meleg levegő így felfelé áramlik és maga előtt „tolva” kiszorítja a hideg leve­gőt. Az ICE vonaton minden munkát egy precízen ki­munkált technológiai folyamat alapján egymáshoz il­lesztettek és egyidejűleg végezhetők. Ezt a precízen kimunkált tervet gyakorlatilag semmi és senki sem ke­resztezheti. Az ICE vonatok vizsgálatához 60 perc áll a tech­nikusok rendelkezésére, beleértve az olyan javításokat is, mint a kerékcsere, vagy valamely gépegység cseré­je. Az InterCity Expressz vonat tehát nemcsak a nyílt vágányon, hanem a javítócsarnokban is megfelelő üte­met produkál. Ez a figyelem, ez a vonatvizsgálat aztán akkor is tovább folyik, amikor a vonat elhagyta a ja­vítócsarnokot. Az InterCity Expressz vonatnak ugyanis saját diagnosztikai rendszere van. Ezen a rendszeren keresztül az ICE vonat rendellenességeit vagy sérülé­seit menet közben megállapíthatják és a vonalról rá­dión keresztül jelentik a Hamburg-Eidelstedt-i vontatási telepnek. Aztán a vontatási telepen a megfelelő csere­lődarabot, vagy egységet az InterCity Expresszvonat javítócsarnokba állításának idejére a szükséges helyen és munkaszinten előkészítik. Ez az új logisztikai koncepció lehetővé tette, az ICE vonatok évenkénti futásteljesítményének olyan növelé­sét, amelyről a szakembereknek addig álmodni sem le­hetett. Gyakorlatilag a Hamburgban megvalósított, már-már a scifi regényekbe vagy Verne könyvekbe illő koncep­cióval az ipar, az építőipar és a Német Szövetségi Vasút közti együttműködés eredményeként világmére­tekben is új mércét állítottak a vasúti közlekedés szá­mára. 4. Visszaszámlálás óránkénti ütemezésben Sok-sok munkáskézre van ahhoz szükség, hogy az ICE vonaton érkező, telefonáló, üzleti tárgyalást foly­tató, vagy éppen videofilmet néző utasok részére az utazást a lehető legkényelmesebbé tegyék. Megannyi szakember őrködik az InterCity Expressz vonat bizton­ságán a vonatban és a kulisszák mögött is; forgalmi szolgálattevők, távközlési és biztosítóberendezési tech­nikusok, kocsimesterek, váltótisztítók, jegyvizsgálók, mozdonyvezetők és még sokan mások. A vasútüzem munkája ugyanis team­ek, csoportok munkájából áll össze. Mindez nem nélkülözheti a mo­dern technikai berendezések segítségét, a számítógépes forgalomszervezést és a vonat biztonságán őrködő komputerizált információs hálózatot sem. Az InterCity Expressz ugyanis a hatalmas költségű beruházás ellenére nagymértékben gazdasági kérdés is, ami csak az évenkénti 500 ezer kilométeres futástelje­sítmény esetén kifizetődő. Érdemes megemlíteni, hogy a hamburgi korszerű ICE vontatási javítóbázis beruházási költsége 250 mil­lió német márkára rúgott. Az InterCity Expressz vonat valójában többet jelent mint egy magas konfortú vonatszerelvény. Ez a vonat egy zárt közlekedési rendszer és nemcsak vasúti jár­műtechnikának jelent új mércét. A mögötte meghúzódó logisztikai rendszerben a műszakiak, technikusok éppen úgy teljesen új úton járnak. A közlekedési rend­szernek a gyorsaságát ugyanis nem egyedül csak az utazási sebességgel lehet meghatározni, hanem minde­nek előtt a kulisszák mögött meghúzódó logisztikával is.

Next